Tetősíkablakok

1Az elmúlt 50 évben gyökeresen megváltozott épületeink tetőkialakítása. Öreg házaink padlásai szép lassan beépülnek, korszerű épületeink 90%-a viszont már eleve tetőtér-beépítéssel készül. Ez az építési mód új építészeti megoldásokat és technológiákat követel meg. Egyik ilyen vívmány a tetősíkablak, melynek praktikumaiból adódik népszerűsége. 25 évvel ezelőtt száz épületből jó, ha kettőn volt tetőablak, ma minden tizedik tetőtéri nyílászáró tetősíkablak (1). A tetőtér-beépítés elsősorban gazdasági megfontolásokból terjedt el, de nem hanyagolható el az így létrejött változatos tér belsőépítészeti értéke sem. A jól tervezett ferde falak barátságosságot, melegséget sugároznak (2). A nyílászárók helyes kiválasztásával otthonunk még érdekesebbé varázsolható. Lehetőség van tetősíkablak, tetősíkból kiemelt ablak - hétköznapi nevén kutyaól (3) -, oromfalba helyezett függőleges síkú ablak (4) betervezésére is. Azonban benapozási, használhatósági és gazdaságossági szempontokat összevetve, a tetősíkablak egyértelműen előkelő helyet foglal el a tetőtéri nyílászárók között.

2Az új ablak helye

Azon túl, hogy az ember megálmodja, merről jöjjön szobájába a fény, az ablak elhelyezését befolyásolja az épület szerkezeti adottsága, a kereskedelemben kapható ablakok mérete, és a megvilágítandó helység geometriai kialakítása. Lényeges szempont, hogy milyen tetőszerkezetbe kerül be az ablak. Ha úgynevezett koporsófödémes, vasbetonból kialakított tetőtér-beépítésről van szó, úgy a tetősíkablak utólagosan nem, vagy csak statikus szakértő által készített terven szereplő helyre helyezhető be. Leggyakrabban a tetőszerkezetet hőszigetelik, és belülről beburkolják gipszkartonnal, ill. építőlemezekkel. Ebben a rendszerben az ablak elhelyezését a szarufák távolsága fogja befolyásolni (5). A beépítés akkor a legegyszerűbb, ha a szarufaköz mérete egyenlő, vagy maximum 6 centiméterrel bővebb, mint az ablak tokszélessége. Ha a szarufaköz kisebb, mint az ablakszélesség akkor ki kell váltani a szarufát, ha pedig túlzottan nagy, akkor ez esetben a lécezés alatt ún. alsó teherelosztó-kiváltó keretheveder szükséges a rögzítőelemek kapcsolhatóságához.
Alapszabályként a bevilágító felület a megvilágítandó helység alapterületének legalább a 10%-a legyen. Zavartalan működtetés és egyéb kényelmi szempontok miatt a tetősíkablak szemöldökének magassága 1,9 méter körül ideális (6), a kilincs optimális magassága 180-205 cm, (újabban lehet alsó kilinccsel működő ablakot is beszerezni, de a kereskedelemben kapható távnyitó rúd (7), valamint elektromos távirányítóval működtethető ablakzár is, így a fent említett adatok a legegyszerűbb, felső nyitású ablakokra értendőek). A 90 cm körüli parapetmagasság tetősíkablak estén is megfelelő.

Tetősíkablak beépítése

11A tetősíkablak olyan speciális szerkezet, amely az időjárás viszontagságainak maximálisan ki van téve, ezért szakszerű beépítést igényel. Első lépésként szükség van részletes tervekre, a szarufaközök pontos ismeretére. Fontos, hogy a tetőhéjalásnak megfelelő burkolókeret és ablak legyen kiválasztva, hiszen más-más kerettípust használnak profilos fedésekhez (cserépfedés, cserepes lemezfedés), sík fedésekhez (pala, bitumenes zsindely), illetve abban az esetben is, ha több tetősíkablak sorolódik egymás mellé vagy fölé. Figyelembe kell venni a tető hajlásszögét is, hiszen alacsony, 15-20°-os tetőlejtésnél szükség lehet ékalátétes fedőkeretre, amely 10°-kal kiemeli az ablakot a tetősíkból.
Mindezek ismeretében megkezdhető az ablak beszerelése (8). Az előző fejezetben leírtak alapján lehet kiképezni az ablak nyílását a szarufák között. Ha a szaruköz 6 cm-rel szélesebb az ablaknál, a szarufa szélesíthető rászegezett deszkával. Az ablaktok szerelésekor a szárnyat a keretről el kell távolítani. A tetősíkablak fajtájától függően készítendő elő a tokkeret a rögzítéshez (rögzítővasak felerősítése facsavarral vagy más esetben derékszögű beütőstiftek és rögzítőlemezek együttes használatával). A rögzítővasak helyét úgy kell meghatározni, hogy azok a tetőlécek közé essenek, majd a rögzítővasakkal felszerelt ablakkeretet a tetősík fölé kell helyezni úgy, hogy annak alsó éle az alatta lévő tetőléccel felhelyezett tetőfedő elem felső élétől az alábbi távolságra legyen: cserépfedésnél 4-8 cm, hódfarkú cserépnél 2-4 cm, sík fedésnél 0-2 cm. A felhelyezett és zsinórral vonalba állított ablaknál a rögzítővasakat a szarufához vagy ellenléchez kell szegezni úgy, hogy ne legyen csavarodás és 1 mm-nél nagyobb eltérés a tokátlóban. Abban az esetben, ha a tok alsó része és a szárny alsó része nem párhuzamos, rétegelt lemez alátéteket vagy az ablakhoz mellékelt műanyag éket kell a szerelővas alá helyezni, és a vasat így rögzíteni (9). A szárny felhelyezése után kipróbálható az ablak, de ha szorulna, csak a tokkeretet szabad enyhén feszegetni, az ablakszárnyat semmiképp. Érdemes ezután a szárnyat megint leszerelni, mivel a további munkálatokat az ablaknyílásban állva célszerű folytatni.
Ezután következik a tetőhéjaláshoz való csatlakozás. Először a tetőszerkezeten levő párazáró-fóliát kell elhelyezni. Plusz fóliadarabokat azért kell beépíteni, hogy belső lecsapódott pára le tudjon csurogni az ablak mellett, hiszen most már az ablak az útjában áll. A fóliára elhelyezett felső vízelvezető csatornával a vizet az ablak melletti szarufaközhöz kell vezetni (8). A héjalás legutolsó sorát rendbe kell tenni, majd a burkolókeret alsó elemét, az ablaktípustól függően, el kell helyezni. Ez történhet egyes típusoknál úgy, hogy az ablaktokot alul körülvevő gumicsíkot felhajtva, a fedőlemezt palaszeggel rögzítjük a tokhoz, más konstrukció estén először a redőzött ólomlemez gallérral bíró burkolókeretet rögzítjük az ablak takaróelemével együtt. Alapszabály, hogy az ablak takaróelemeit mindig a mellékelt csavarokkal, a burkolókeret elemeit az ablaktokhoz szöggel, a tetőléchez vagy deszkázathoz lemezkapcsokkal kell rögzíteni. Fontos, hogy ezek az elemek először a tokhoz legyenek rögzítve, és csak ezután a tetőszerkezethez. A burkolókeret beépítését alulról felfelé haladva kell elvégezni (10). Az alsó elemek után az oldalsó burkolókeret elemeit, majd az ablak takarólemezeit, végezetül a burkolókeret felső elemét kell behelyezni. A tetőhéjaló elemeket a burkolókeret állókorcához minél közelebb kell fektetni. Cserépfedésnél célszerű az ablak melletti és alatti vágott cserepeket csavarral, vagy huzallal rögzíteni.

A tetősíkablak belső burkolása

13A kávaburkolás végezhető gipszkartonból, bútorlapból, rétegelt lemezből, lécelemes deszkából, vagy ezek kombinációjából. Lehet festeni, lambériázni, szövettel bevonni. A burkolat anyagától függ, hogy, háttérlécezés szükséges-e, vagy a burkolat egyszerűen a szarufára lesz rögzítve. Bizonyos ablaktípusoknál a belső burkolatot az ablaktokon lévő horonyba kell illeszteni. Ez a megoldás nemcsak esztétikus, de elkerülhető a tok és a kávabélés közötti hőveszteség is.
Most következik a belső káva hőszigetelése, lehetőleg szálas és rugalmas anyagból. A pár centis rések kitölthetők PUR-habbal, de ügyelni kell arra, hogy a hab ne türemkedjen a tető alá, mert akkora ereje is lehet, hogy a burkolókeretet kimozdítja a helyéről. A belső burkolókeretet pontos mérés után külön kell összeállítani, majd beemelni végleges helyére, ott csavarokkal rögzíteni az e célra szerelt lécvázra, vagy a szarufákra. Mindenképp ajánlatos a belső falburkolat és a most szerelt kávaburkolat éltakarására fa keretprofilt (pipalécet) használni, hogy ne látszódjanak az esetleg kialakuló repedések és az élek eldolgozatlansága. A pipaléc lakkozásával, vagy a fal színével megegyező festéssel különböző hangulatú felületeket lehet kialakítani. A sorolt tetősík-ablakok, az éltakaró pipalécek csak lakkozottak legyenek, így természetes hangulatot keltenek a szobában (11).
A szakkönyvek szerint a tetősíkablak belső kávafelületét optimális benapozás és páralecsapódás elkerülése végett úgy érdemes kialakítani, hogy az ablak alatt függőleges, az ablak felett vízszintes síkot alkosson. Aki azonban már látott ilyen kialakítást, annak a szíve szorulhatott össze, hogy még egy cserép virágot sem tehet az ablakba. A gyakorlat azt mutatja, hogy picit kevesebb fényért cserébe hangulatos, fával, kerámiával vagy akár kővel burkolt kis belső párkányt alakíthatunk ki, ahol konyha esetén hűlhet az étel, a szobai ablak pedig apró dísztárgyak tárolására szolgálhat (12). Ez utóbbi megoldás azonban csak 1m-nél nagyobb parapet magasságnál érvényesül igazán! Az utólag, fából készített polc egyben a belső párkány szerepét is ellátja az ablakmélyedésben (13). Ha a tetőtéri ablak a térdfalba süllyesztett, úgy a fal felső síkja szolgál párkányként, ellenkező esetben önálló polc építhető be.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tetősík, tető, ablak

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tetőfedés betoncseréppel

A beton tetőfedés több mint százötven éves múltra tekint vissza, 1844-ben Adolf Kroher találta fel Bajorországban. Magyarországon a két világháború között kezdték el gyártani, akkor még jellemzően...


Nútmarásos ablakszigetelés

Napjainkban egyre több lehetőség nyílik arra, hogy lakásunkat a lehető legkisebb energiával a leghatékonyabban fűthessük. Az energiatakarékos megoldások között kulcsfontosságú szerep jut a...