A tél utáni tennivalók

Metszeni annak a szem előtt tartásával kell, hogy minden esetben túlzások nélkül, csupán ott és akkor metsszünk, ha az valóban szükséges. A téli időszakban szokásos koronaalakító, bokorformáló és ritkító, valamint a termőre metszésekkel, ifjításokkal már végezni kell. A rügyfakadás utáni időre csupán a kajszi és az őszibarackfák metszése maradjon. Ezeket rügyfakadás és virágzás között legjobb metszeni, különben ezen fákat gyakran megtámadó veszélyes gutaütés kórokozóinak a terjesztője lehet a metszés, illetve a metszőolló is.

Végezni kell az ősszel ültetett bokrok és facsemeték koronavesszőinek a visszavágásával is. Ez különös gondossággal történjen, mert az első metszés meghatározó a bokorforma és a koronaforma kialakulásában. A két évnél idősebb, de még nem termő fák koronaalakító metszése a teherbíró, nem túl sűrű, minden részében jól megvilágított, egyben szimmetrikus és részarányos korona kialakulását segítse elő. A sövényszerűen nevelt fák alakító formálásakor az ágak a támrendszer vízszintes huzalaihoz (1) kötözhetők műanyag szállal, spárgával, de semmiképpen sem a kéregbe bevágódó dróttal.

Be kell fejezni a fatörzsek és vázágak tisztogatását is. A gyökérsarjak eltávolítása sem halogatható tovább. A lombhullató fáknál és cserjéknél, esetenként a szőlőnél is nagyon jó hatású a télvégi, lemosó permetezés, tovább halogatni ezt sem szabad. Rügyfakadás idején ugyanis már újabb permetezés időszerű.
A szőlőnél az úgynevezett harmatgyökerezést (2) is el kell végezni. Ehhez a takaróföldből kibontásuk után sorra le kell vágni a talajfelszínhez közeli vagy fölötte képződött gyökereket és még arasznyi mélységig mindet. Ezek ugyanis ha megmaradnak, a lejjebb lévő oldalgyökerek és talpgyökerek rovására erősödnek meg, aminek hátrányos következménye az, hogy a növény szárazságtűrő képessége csökken, ráadásul az oltványtőkéknél a felső, nemes rész mintegy "elrúgja" maga alól az alanyt és így a tőke saját gyökerű lesz. Ez pedig kötött talajon, illetve filoxéraveszélyes helyen a tőke teljes pusztulásával végződhet.

A télre felkerült különböző takarók és törzsvédők eltávolítása most időszerű. A szőlőtőkék, kerti rózsák, fügefák, gránátalmák, hortenziatövek és hasonlóan téli takarást kívánó növények, akárcsak az új telepítésű cserjék és fák tövét fedő földhalmok ne maradjanak már vissza. Végezni kell a szőlő nyitásával is.
Rügyfakadásig ültethetők még szabad gyökérrel újabb díszítő és gyümölcstermő bokrok, facsemeték, rózsatövek, gyökeres szőlődugványok vagy oltványok, valamint földlabdával fenyők és másfajta örökzöldek is. Több tövűvé vált gyümölcstermő és díszítő bokrok nagy gyökérzettel kiemelve a helyükről, szétoszthatók, ahány felé könnyen szétfeszíthetők. A hidegtűrő és korai zöldségfélék közül a palántázhatók kiültetésre kerülhetnek és a magvetésből nevelhetők is vethetők. Folytatható a hidegtűrő, állandó helyükre vethető egynyári virágok magjainak a vetése is, hogy mielőbb kifejlődjenek.