Alsó részéhez csupán két rétegben
összeragasztott, 10 mm vastag rétegelt
lemez, a felső helyezőtömbhöz pedig
50x90 mm-es fatömb vagy 30x30 mm-es
sarokléc szükséges. Az alsó vezetőidom
aljához vágjunk ki a rétegelt lemezből
egy 102x140 mm-es, a két oldallaphoz
pedig 100x102 mm-es darabokat. E két
utóbbi tömbbe fűrészeljük be a V-alakú
bevágást, s függőleges széleikhez
ragasszunk egy-egy 18 mm széles, 80
mm hosszú betétet. A felső éleket
finoman kerekítsük le, majd formáljuk
meg a mozgatható fúrósablont.
Ezt lehetőleg keményfa vagy négy
rétegben egymásra ragasztott rétegelt
lemeztömbből szabjuk ki, amit előzőleg
kifúrtunk. Szögbe állítható
körfőrésztárcsával vágjuk ki a V alakú
hornyot (2). A horony kialakítását elkerülhetjük, ha a fúrósablont három darab 30x30
mm-es derékszögű saroklécből összeragasztva alakítjuk ki. A lécek ragasztásához
műgyanta ragasztót vagy pillanatragasztó gélt használjunk. A furatokat ebben az
esetben a V alakú horony felől, pontosan a középvonalba fúrjuk. A furatok egymástól
25 mm távolságba legyenek, átmérőjük pedig a beragasztandó 6, 8, 10 mm-es belső
átmérőjű réz vagy acél betétcsövek külső méretéhez igazodjon.
E csövek csak a V alakú nyílás csúcsáig érjenek. Beragasztáshoz alsó élüket kerekítsük le, palástjukat pedig közepes csiszolópapírral érdesítsük fel. A furatokba nyomott csődarabokat a szélük mellé nyomott folyékony pillanatragasztóval rögzítsük, majd próbáljuk a fúróvezető tömböt az alsó vezetékbe illeszteni. Ha szorulna, csiszolva csökkentsük a méretét. Ha pontosan összeillik a két darab, akkor következhet a próbafúrás, majd ezt követően a felületek beeresztése és lakkozása. Az igényes barkácsoló a fúrósablon éleit fesse pirosra, mert ezzel még ez az egyszerű kis eszköz is mutatósabb lesz.