Nem csak „dísz” növények: jezsámen és füge

A hortenziafélék családjába tartozó illatos vagy közönséges jezsámen gyógynövényként még kevésbé ismert, pedig a huszadik század elejetáján még élénken kutatták. A kertekbe, parkokba, udvarokba szívesen ültetett cserje májusban-júniusban hozza krémfehér virágait. Szoliternövényként is megállja a helyét, de akár sövénynek is telepíthető. Kedveli a nyirkos talajú, szélvédett, napos, félárnyékos helyeket. A kifejlett növény kevés gondozással is beéri, esetében a metszésre kell leginkább odafigyelni. Metszése késő nyáron ideális, ilyenkor az elvirágzott részeket, az elöregedett és satnya ágakat ajánlott eltávolítani. Ifjítása három-négyévente esedékes.

Virágai és levelei használhatók tisztálkodásra, ha a szükség úgy hozza. Hatékony, ám mégis nagyon kíméletes sampon, szappan és mosásra használható oldat is készíthető belőle. Néhány levelet vagy virágot kevés vízzel megnedvesítve morzsoljunk habot, és már alkalmas is kezet mosni. A jezsámen nemzetség többi fajánál is működik ez a trükk. A népi gyógyászatban számos betegség kezelésére használták, ez lehetett az apropója, hogy a huszadik század elején felkerült a kutatott növények listájára. Ennek eredményeképpen 1960. táján Rácz Gábor gyógyszerész és munkatársai által kidolgozott protokoll szerint néhány évig meglehetősen sikeresen alkalmazták nőgyógyászati fertőzések kezelésére. Majd elavulttá vált a módszer, és felváltotta a gyógyszeres kezelés.

Egy 2022-ben publikált tanulmány a levél és a virág hatóanyagainak feltárásával foglalkozott, és igazolta a növényi részek antioxidáns és antimikrobiális aktivitását. A Debreceni Egyetem kutatói a növény leveléből készített liofilizált kivonatot hatékonynak találták. A liofilizált kivonatokból külön-külön három-három eltérő összetételű gyógykenőcsöt készítettek, hogy megállapítsák, melyik esetén szabadul fel jobban a hatóanyag, miközben még fogyasztóbarát is marad.

Előnyei között kell még megemlíteni, hogy hatékonyabb, mint egy hagyományos kivonat, és oldószermentes. Ami azért volt lényeges, mert lehetővé tette tisztán a növényi hatóanyagok vizsgálatát, anélkül, hogy az oldószerek befolyásolták volna a termék biztonságosságát, illetve téves következtetésekre vezethettek volna. A jezsámen rendkívül ígéretes gyógynövény, melyből a különleges kivonatolási technikát emberbarát összetevőkkel ötvözve hatékony készítmények készülhetnek.

Akinek van fügéje, kóstolja meg a levelét is

Az egyszerű küllemű fügefalevél már betört a csúcsgasztronómiába. A fügefa a legelső termesztett növényeink közé tartozik. Habár évezredeken keresztül csak a „gyümölcsét” méltattuk, sejtésünk sem volt róla, hogy egyszer majd a növény „tüdeje”, azaz a levele is kulináris kinccsé válik. Mégis így lett. A karéjos fügelevél azért tudta oly sokáig titkolni, hogy kellemes illatok és ízek laknak benne, mert kókuszos-vaníliás-mogyorós illata csak hő hatására furakodik elő. Használhatjuk ízesítésre hasonlóképpen, mint egy babérlevelet, de lehet bele csomagolni is. Nézzük hogyan és mire használható.

Szárított fügelevél: szedjünk néhány egészséges, zsengébb levelet, de csak óvatosan, mert amikor a levelet letépjük, fehér nedv csorog ki a törés mentén. Ez a folyadék irritálhatja és fényérzékennyé teheti a bőrt, ezért jobb kesztyűvel védeni a kezeinket. De az is jóötlet, ha ollóval vágjuk le a levéllemezt a nyélről. A leveleket rendezzük el egy nagy sütőlapon egy rétegben, szellősen, hogy ne fedjék egymást. Aztán toljuk be 100-150 °C-ra előmelegített sütőbe, és szárítsuk meg a leveleket. Miután kihűltek, válasszuk le a szárakat a levelekről (ha korábban meghagytuk), és csomagoljuk el légmentesen záródó üvegbe. Készíthetünk belőle teát, áztathatjuk szirupba, belefőzhetjük levesekbe, ragukba, ízesíthetünk vele lekvárt, pudingot, fagylaltot stb.

Fügetea: a sütőben megszárított leveleket kézzel törjük össze, és tegyük légmentesen záródó üvegbe vagy dobozba. Egy csésze tea készítéséhez vegyünk ki egy evőkanál levelet, forrázzuk le és 5 perc állás után szűrjük le.

Fügeszirup: egy lábasban forraljunk fel negyed liter vizet, adjunk hozzá negyed liter cukrot, majd alacsony hőfokon főzzük néhány percig, míg elolvad a cukor. Zárjuk el a hőforrást, tegyünk a szirupba 5-6 szárított levelet, és hagyjuk kihűlni és ázni 2-3 órán keresztül. Ha megfelelőnek találjuk az ízért, szűrjük át a szirupot egy tiszta üvegbe, zárjuk le, és tegyük hűtőszekrénybe. Azonnal fogyasztható, azonban 1-2 hétig nem tartható így el. Ha tartósabbat szeretnénk, szűrés után forraljuk fel, még tűzforrón palackozzuk, és tegyük száraz dunsztba kihűlésig. Koktélok, joghurt, fagylalt, gyümölcssaláta pompás ízesítője.

Fügelevélpor: a megszárított leveleket zúzzuk össze kézzel, vegyük ki a szárakat és a vastagabb ereket, majd őröljük porrá. Tartsuk légmentesen záródó üvegben. Elkeverhetjük cukorral (fél csésze cukorhoz adjunk 2-3 teáskanál levélport) vagy sóval, és fűszerezhetünk vele. Sütemények tésztájába, krémekbe, töltelékekbe tehetjük.

Sült gyümölcsök: egy hőálló sütőedényt béleljünk ki fügelevelekkel, helyezzünk rájuk egy rétegben olyan gyümölcsöket, amiket szeretünk (barackot, almát, körtét, szilvát, szőlőt), és 220 °C-ra előmelegített sütőben süssük őket aranybarnára. Melegen vagy langyosan vaníliafagyival vagy tejszínhabbal tálaljuk.