Mediterrán növények

2024-05-10 21:13:09 | Módosítva: 2024-05-10 21:13:09

A mediterrán növényeket hazánkban némileg az egzotikumok között tartjuk számon, pedig nálunk zordabb telű tájakon is jól érzik magukat az erre nemesített fajtáik. Nem nehéz a tartásuk, és amellett hogy díszítőértékkel bírnak, sokuk gyümölcsöt is terem. Ha néhány alapvető tartási elvárásukat megismerjük, akkor szinte biztos a siker.


A mediterrán eredetű növények szívós, fagytűrő formáinak kialakításában nagyon nagy jelentőségű munka folyt a volt Szovjetunióban, például a Krím-félszigeten a jaltai botanikus kertben. Annak idején, amikor a szovjet vezetés kitalálta a mindenből önellátás elvét, azt nálunk is próbálták megvalósítani, ebből lett a magyar narancs, és a gyapot termesztése.

Mi ezeknél a sikertelen próbálkozásoknál nem jutottunk tovább, de a Szovjetunióban komolyan vették a munkát. Így jöttek létre például nagyon jó fagyálló olíva és mandarin fajták, vagy rezisztens, nagy szemű szőlők. Komoly kutatóintézetek épültek ki, például Tádzsikisztánban létrejött egy több, mint 2000 gránátalmafajtával dolgozó kísérleti telep. Ezek többsége a Szovjetunió széthullásával megsemmisült, de a létrehozott fajták egy része még megtalálható. Hasonló jelentőségű terület a fagytűrő növények tekintetében az arab világ. Afgán, szír, perzsa hegyvidékeken nagyon jó fagytűrő füge és gránátalmafajtákat termelnek. Ezek nálunk is megállják a helyüket.

Az enyhe teleinket jól viselik

Ezeknek a növényeknek a legnagyobb ellensége az extrém hideg tél, ami csak 10-20 évente fordul elő. A többi évben nagyon jól lehetne termeszteni sok új növényt. Tulajdonképpen egy fügének jobb a termésbiztonsága, mint például a sárgabaracknak. A kulcs a fajtaválasztás. A jelenleg elterjedt fajták (például a fügének sok tájfajtája van az országban) többsége nem kifejezetten jó fagytűrő, sokkal szívósabbakat is lehet találni náluk.

Fiatal növényeknél van értelme a takarásnak, például lombbal. Ez arra elegendő, hogy legalább a gyökérzet megmarad, és a növény újra tud hajtani. Egy jó fajta később már nem igényel takarást. Termő méretű fáknál és bokroknál nem is lehet ezt megvalósítani. Nem a takarással kell védekezni, hanem a jó fajtaválasztással, és azzal, hogy védett, kedvező mikroklímájú helyre ültetjük ezeket.

Elméletben lehetséges, hogy e mediterrán gyümölcsök egyszer ne csak hobbi méretekben, hanem ültetvényi léptékben is elterjedjenek hazánkban, bár ehhez a fogyasztási szokásoknak is változni kell. Jelenleg nem valószínű, hogy a megszokott gyümölcsökhöz hasonló mennyiségben el lehetne adni például fügét. Az eredeti hazájukban nagy kultúrája van a belőlük készült termékeknek, ezeket itthon még nem ismerjük.

Mediterrán gyümölcsök




Minden mediterrán fajra igaz, hogy védett helyre érdemes ültetni, ahol nyáron sok napot kap, télen pedig az erős szelektől védett. A mediterrán gyümölcsök közül a füge (Ficus carica, F.afghanistanica) legjobb fagytűrő fajtái -20, -24 fokig télállók. Ezeket kell ültetni. Van olyan fajta is, ami tövig visszafagyva képes az első évben termést hozni az új hajtásain. A kereskedelemben rendszerint kapható, délebbről importált fügékkel nem érdemes próbálkozni, azok többsége fagyérzékeny.

A jó fajták tövét is érdemes az első 1-2 évben lombbal takarni, később már erre sincs szükség. A fügét metszeni csak óvatosan szabad: a tőről feltörő sarjakat érdemes kivágni, és a túlságosan magasra növő, sűrűsítő ágakat levágni. A vesszők csúcsát nem szabad visszavágni, mert azon fog fejlődni a termés. A gyümölcs a legtöbb fajtánál két hullámban terem: nyár derekán érik egy kevesebb, de nagyobb gyümölcsökből álló termés, és nyár végétől sokkal több, de apróbb gyümölcs terem az idei hajtásokon. Ez utóbbi biztosabb, mert az első terméshez szükséges áttelelő rügyek sokszor elfagynak.

A gránátalma (Punica granatum) a fügénél néhány fokkal fagyérzékenyebb, csak kifejezetten védett mikroklímába való növény. Nálunk ritka az igazán jó fagytűrő fajta. Léteznek dísz változatai is, amik termést nem érlelnek, de cserébe például telt virágúak. Kétféle gyümölcsű fajtát ismerünk: az édes típusok friss fogyasztásra és bornak valók, a savanyú típusokból a citromléhez hasonló levet, és annak besűrítésével mártást készítenek.

Az olíva (Olea europaea) legjobban fagytűrő fajtái akár -20 fokig télállók. Ezek nálunk még alig beszerezhetők. Nem kényes fa, a szabadba kiültetve nagyon gyorsan nő. Csak kifejezetten védett mikroklímába való, mert fa termetű növényként sokkal rosszabbul viseli a tövig visszafagyást.

fotók: mediterranfarm.hu

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Déligyümölcsök

Bár már télen is kapható szinte mindenféle gyümölcs, melyek nálunk nyáron teremnek, ezek vagy betároltak, ezért nem ugyanolyan ízűek, vagy a világ másik feléről utaztatták ide őket féléretten...


A füge titkai

Néhány éve még téli takarással tartható mediterrán különlegességnek számított, ámaklímaváltozás egyik nyertese lett hazánkban. Enyhévé vált teleinken egyszerűen áttelel, ésmára terméseinek...