A fa, ami olyan, mint a beton

2024-11-09 16:23:44 | Módosítva: 2024-11-09 17:51:56

Egyesek úgy is nevezik, hogy ez az új beton. A CLT valóban szinte a beton szilárdságával rendelkezi, így egyes országokban már egyenesen toronyházakat terveznek és építenek ebből az anyagból. A rövidítés, CLT a rétegragasztott fapanel elnevezés angol nevéből – Cross Lamibated Timber – származik, és használata sok előnyt kínál a hagyományos építőanyagokkal szemben.


Nyaralótól a toronyházig

A réteg ragasztott fapanel egy több rétegből speciálisan felépített tömör fa szerkezeti elem, amely teherhordó célokra is alkalmas. A fapanel több réteg fűrészáruból, pontosabban legalább három, egymásra merőleges száliránnyal elhelyezett, egymáshoz ragasztott fenyő deszkarétegekből áll. Ennek a különleges ragasztási módnak köszönhetően a dagadás, zsugorodás, valamint a vetemedés mértéke elhanyagolható. A rétegek egymásra merőleges száliránya garantálja az építőelem hossz- és keresztirányú formatartósságát. Az így létrejött újfajta alapanyag mérettartó, rendkívül erős, de mégis 95%-ben természetes fa.

A CLT a fa minden pozitív tulajdonságával rendelkezik. Szárazon és gyorsan beépíthető, kiváló hő- és hangszigetelő, rögtön terhelhető, a szerkezetek panelosításával pedig minimálisra lehet csökkenteni az építkezéssel járó hulladék mennyiségét is. A CLT panel az egymásra merőleges rétegeknek köszönhetően – a vasbetonhoz hasonlóan – két irányban teherhordó szerkezetként viselkedik, viszont a súlya lényegesen kisebb, csak kb. 500 kg/m3.

Az 5 rétegű CLT panelek már önmagukban légzáróak, de nem párazáróak! A klasszikus gerendaházakhoz hasonlóan a faanyag a beltérből magas páratartalom esetén felvesz, majd alacsony páratartalom esetén lead nedvességet, így képes nagyban hozzájárul otthonunk kellemes klímájához. A faanyag, más szerkezeti anyagokhoz képest – mint az acél, beton vagy a tégla – lényegesen jobb hőszigetelő.



A vékony szelvényekből készülő acél házaknak lényegében nincs, a hagyományos tégla és beton épületeknek pedig hatalmas hőtároló tömegük van. A CLT-nek – az 500 kg/m3-es térfogatsúlyának köszönhetően – van hőtároló képessége, ám ez nem túlzó mértékű. A hőtároló képesség segít a kellemes klíma biztosításában, egészen addig, amíg át nem hűlnek, vagy fel nem melegszenek a falak, a szerkezet felfűtésére vagy lehűtésére nem kell pazarolni az energiát. Minél nagyobb a tömeg, annál több energia kell ehhez.

A CLT anyaggal történő építés tulajdonképpen egy készházépítési technológia. A CLT technológia lehetővé teszi a rugalmas tervezést, a költségek optimalizálását, a nagyfokú előregyárthatóságot és ezáltal a gyors és egyszerű építkezést és a munkaerő minimalizálását is. Egy lakóépület összeszereléséhez akár négy-öt ember – darukezelő, építésvezető és néhány ács – elegendő. A hagyományos (pl. tégla) építkezési módhoz képest vékonyabb CLT falszerkezeteknek köszönhetően plusz lakófelületet nyerhetünk, míg kisebb súlya miatt alapozási és szállítási költségeket is csökkenthetünk.

Egy külső határoló falszerkezet legtöbb esetben 5 rétegű 10 cm vastag CLT panelből épül fel, mely belső oldalról vagy látszó minőségben készül és látszó is marad. Ilyenkor az elektromos szerelvények helyét CNC-vel kimunkáljuk. Azt is lehet, hogy nem látszó minőségben készül a falszerkezet, és egy 4 cm-es fa lécvázas előtétfalat kap, ami gipszkartonnal van burkolva. A falszerkezet készülhet egyéb megrendelői igényekre szabva, például homlokzati kőburkolattal, átszellőztetett fa, kompozit vagy szálcement burkolattal is. A belső oldalon az előtétfal vastagítható és szigetelhető is – szintén szálas kőzetgyapot vagy farost szigeteléssel.



Földszintes lakóház esetén, amennyiben az építtetői igény vagy egyéb épületszerkezeti kérdés nem igényel más megoldást, szeglemezes tetőszerkezettel terveznek. Ilyenkor ez a megoldás egyben a födém és tetőszerkezet is, mely egy nagyon költséghatékony és megfelelő tervezés mellett – összehangolva a többi épületszerkezet készítésével – egy nagyon hatékony megoldást ad.

A padlásteret minimum 30 cm befújt cellulózzal kell szigetelni, a tetőt például cseréppel fedhetjük.

Tetőteres és emeletes épület esetében a födém szintén CLT technológiával készülhet, ilyenkor a födémpanelek vastagsága 14-28 cm, fesztávtól és terhektől függően. A födémpanelek tetejére kőzetgyapot vagy farost alapanyagú lépésálló hang- és hőszigetelést kell tenni, melyet úsztatott szárazpadlóval, vagy szárazesztrich betonnal zárnak le. A födémpanelek aljánál is lehetőség van a látszó fa felületet meghagyni, vagy álmennyezetet és gipszkarton burkolatot készíteni.

Lapostetők esetében – mivel a faszerkezet révén kiemelt figyelmet kell fordítani a beázás elkerülésére – a födémpanelek tetejére a párazáró fólia réteg helyett egy második vízszigetelési réteget kell kialakítani, egy 4 mm-es alumínium betétes bitumenes vízszigetelő lemezzel. A párazáró és másodlagos védelmi réteg fölé lejtésre gyártott PIR hőszigetelő rendszer kerül, mely 3+5mm bitumenes vízszigetelő lemezzel van lezárva. A lapostető zöldtetőt, vagy járható burkolatot is kaphat.






További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szupererős faanyag

A kínai Nanjingi Egyetem kifejlesztett egy érdekes technológiát, amellyel olcsón lehet előállítani fém keménységű faanyagot. A módszer – más fatömörítő módszerekkel ellentétben – nem igényel...


Halltex panelek

A Halltex panel hang- és hőszigetelésért felelős, 12 mm vastag porózus farostlemez, amire gyárilag speciális tapétákat laminálnak.Az így létrejött panel közvetlenül a festett vagy tapétázott falra...