A fa, ami olyan, mint a beton

2024-11-09 16:23:44 | Módosítva: 2024-11-09 17:51:56

Egyesek úgy is nevezik, hogy ez az új beton. A CLT valóban szinte a beton szilárdságával rendelkezi, így egyes országokban már egyenesen toronyházakat terveznek és építenek ebből az anyagból. A rövidítés, CLT a rétegragasztott fapanel elnevezés angol nevéből – Cross Lamibated Timber – származik, és használata sok előnyt kínál a hagyományos építőanyagokkal szemben.


Nyaralótól a toronyházig

A réteg ragasztott fapanel egy több rétegből speciálisan felépített tömör fa szerkezeti elem, amely teherhordó célokra is alkalmas. A fapanel több réteg fűrészáruból, pontosabban legalább három, egymásra merőleges száliránnyal elhelyezett, egymáshoz ragasztott fenyő deszkarétegekből áll. Ennek a különleges ragasztási módnak köszönhetően a dagadás, zsugorodás, valamint a vetemedés mértéke elhanyagolható. A rétegek egymásra merőleges száliránya garantálja az építőelem hossz- és keresztirányú formatartósságát. Az így létrejött újfajta alapanyag mérettartó, rendkívül erős, de mégis 95%-ben természetes fa.

A CLT a fa minden pozitív tulajdonságával rendelkezik. Szárazon és gyorsan beépíthető, kiváló hő- és hangszigetelő, rögtön terhelhető, a szerkezetek panelosításával pedig minimálisra lehet csökkenteni az építkezéssel járó hulladék mennyiségét is. A CLT panel az egymásra merőleges rétegeknek köszönhetően – a vasbetonhoz hasonlóan – két irányban teherhordó szerkezetként viselkedik, viszont a súlya lényegesen kisebb, csak kb. 500 kg/m3.

Az 5 rétegű CLT panelek már önmagukban légzáróak, de nem párazáróak! A klasszikus gerendaházakhoz hasonlóan a faanyag a beltérből magas páratartalom esetén felvesz, majd alacsony páratartalom esetén lead nedvességet, így képes nagyban hozzájárul otthonunk kellemes klímájához. A faanyag, más szerkezeti anyagokhoz képest – mint az acél, beton vagy a tégla – lényegesen jobb hőszigetelő.



A vékony szelvényekből készülő acél házaknak lényegében nincs, a hagyományos tégla és beton épületeknek pedig hatalmas hőtároló tömegük van. A CLT-nek – az 500 kg/m3-es térfogatsúlyának köszönhetően – van hőtároló képessége, ám ez nem túlzó mértékű. A hőtároló képesség segít a kellemes klíma biztosításában, egészen addig, amíg át nem hűlnek, vagy fel nem melegszenek a falak, a szerkezet felfűtésére vagy lehűtésére nem kell pazarolni az energiát. Minél nagyobb a tömeg, annál több energia kell ehhez.

A CLT anyaggal történő építés tulajdonképpen egy készházépítési technológia. A CLT technológia lehetővé teszi a rugalmas tervezést, a költségek optimalizálását, a nagyfokú előregyárthatóságot és ezáltal a gyors és egyszerű építkezést és a munkaerő minimalizálását is. Egy lakóépület összeszereléséhez akár négy-öt ember – darukezelő, építésvezető és néhány ács – elegendő. A hagyományos (pl. tégla) építkezési módhoz képest vékonyabb CLT falszerkezeteknek köszönhetően plusz lakófelületet nyerhetünk, míg kisebb súlya miatt alapozási és szállítási költségeket is csökkenthetünk.

Egy külső határoló falszerkezet legtöbb esetben 5 rétegű 10 cm vastag CLT panelből épül fel, mely belső oldalról vagy látszó minőségben készül és látszó is marad. Ilyenkor az elektromos szerelvények helyét CNC-vel kimunkáljuk. Azt is lehet, hogy nem látszó minőségben készül a falszerkezet, és egy 4 cm-es fa lécvázas előtétfalat kap, ami gipszkartonnal van burkolva. A falszerkezet készülhet egyéb megrendelői igényekre szabva, például homlokzati kőburkolattal, átszellőztetett fa, kompozit vagy szálcement burkolattal is. A belső oldalon az előtétfal vastagítható és szigetelhető is – szintén szálas kőzetgyapot vagy farost szigeteléssel.



Földszintes lakóház esetén, amennyiben az építtetői igény vagy egyéb épületszerkezeti kérdés nem igényel más megoldást, szeglemezes tetőszerkezettel terveznek. Ilyenkor ez a megoldás egyben a födém és tetőszerkezet is, mely egy nagyon költséghatékony és megfelelő tervezés mellett – összehangolva a többi épületszerkezet készítésével – egy nagyon hatékony megoldást ad.

A padlásteret minimum 30 cm befújt cellulózzal kell szigetelni, a tetőt például cseréppel fedhetjük.

Tetőteres és emeletes épület esetében a födém szintén CLT technológiával készülhet, ilyenkor a födémpanelek vastagsága 14-28 cm, fesztávtól és terhektől függően. A födémpanelek tetejére kőzetgyapot vagy farost alapanyagú lépésálló hang- és hőszigetelést kell tenni, melyet úsztatott szárazpadlóval, vagy szárazesztrich betonnal zárnak le. A födémpanelek aljánál is lehetőség van a látszó fa felületet meghagyni, vagy álmennyezetet és gipszkarton burkolatot készíteni.

Lapostetők esetében – mivel a faszerkezet révén kiemelt figyelmet kell fordítani a beázás elkerülésére – a födémpanelek tetejére a párazáró fólia réteg helyett egy második vízszigetelési réteget kell kialakítani, egy 4 mm-es alumínium betétes bitumenes vízszigetelő lemezzel. A párazáró és másodlagos védelmi réteg fölé lejtésre gyártott PIR hőszigetelő rendszer kerül, mely 3+5mm bitumenes vízszigetelő lemezzel van lezárva. A lapostető zöldtetőt, vagy járható burkolatot is kaphat.






További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Pillanatragasztók

Még az igényes gyártmányok között is vannak különbségek, az általános használatra készült, olcsó ciánakrilát ragasztóktól pedig igazán nem várható az anyagféleségek és kötésszilárdság tekintetében...


Ragasztók bármilyen feladatra

A szerkezeti kötések két csoportba sorolhatók: oldható és nem oldhatórögzítésekre. A ragasztás az utóbbi, a nem oldható kötések közé tartozik. Számtalan területe van, egyre gyakrabban...