Legfontosabb teendő ilyenkor is a gyomok minél maradéktalanabb és gyökeres
kiirtása. Ha visszamaradnának, még képesek lennének tovább szaporodni, és tavasz
végére mindent elborítani. Irtásukkor ügyelnünk kell arra, hogy a meglévő sziklakerti
növényeket ne bolygassuk túlzott mértékben. Érdemes olyan eszközt használnunk,
ami a hagyományos acatoló vashoz hasonlóan élesre kalapált vagy köszörült villás
bevágású végével képes a teljes gyom-gyökérrészt kiszedni a szomszédos dísznövény-társak
mellől. Gyomirtó szer nem alkalmazható a sziklakertben, ezt ugyanis lehetetlenné
teszi az itt élő növények fokozott érzékenysége és sokfélesége, valamint a sekély
termőréteg is. Ha a nemkívánatos gyomok helyenként már egészen egybenőttek volna
a megtartásra érdemes többi sziklakerti növénnyel, akkor a legcélszerűbb azokat
együtt kiemelni.
A gyommentesítést követően (miután a megtartani kívánt növényt elválasztottuk
gyomtársától) visszaültethetjük eredeti helyére. A művelet összekapcsolható
a szaporítás szándékával végzett tőosztással is. Egyúttal kihasználhatjuk az
alkalmat, hogy megszabadítsuk a sziklakertet azoktól a növényektől is, melyekről
időközben kiderült, hogy oda nem alkalmasak túlságos terjeszkedésük, vagy a
vártnál terjedelmesebb méretük miatt. A másutt megfelelő, a sziklakertben azonban
nem előnyös növények jó gyökérrel, az erre rátapadt földdel együtt most áttelepíthetők.
Egyes növények túlburjánzásának, túlterjeszkedésének meggátolására szükségessé
válhat visszavágásuk is. Ezt úgy célszerű elvégezni, hogy a visszamaradt növényrészek
takarják a vágáshelyet, vagyis lehetőleg az elágazódásnál vagy annak közelében
végezzük a levágásukat. A szembetűnő csonkításokat kerüljük, viszont szívfájdalom
nélkül távolítsuk el a felkopaszodott és ezzel díszértéküket vesztett növényrészeket.
(Egyes esetekben ajánlatos megvárni ezzel a tavaszi újrahajtási időszakot.)
Ügyeljünk arra, hogy az elvirágozva tönkremenő tövek vagy a már pusztulásnak
indult növényrészek ne maradjanak vissza, mert ez együtt járna a felesleges
tápanyag- és energiafelemésztéssel, és táptalaja lenne a fertőzések kialakulásának.
Ilyenkor kerülhet sor színfoltgazdagításra, főképpen törpe fenyők, rózsák és
egyéb kistermetű cserjék egy vagy több egyedének ültetésével. Vegyük számításba
az egyedek kifejlődve várható méretét, a virág, a termés, a levélzet alakját,
színét, de ne feledkezzünk meg a díszítő sajátosság mellett a növény igényeiről
sem! Tartózkodjunk túlzott számban történő telepítésüktől, hiszen ekkor egymás
rovására mehetnek puszta térfoglalásukkal, árnyékvetésükkel, nem is érvényesülnének
igazán. Sok esetben a magányos, vagyis szoliter elhelyezés jóval előnyösebb.
A megüresedések - foghíjak - felszámolása újratelepítéssel is megoldható, mégpedig
oly módon, hogy jól fellazítjuk a talajt, sőt, ajánlatos tápanyagban gazdag
földdel vagy földkeverékkel kicserélni. Ha a talaj nagyon száraz lenne, öntözéssel
tegyük nyirkosabbá. Lényeg, hogy a kézbe vett maroknyi mennyiségű föld összeszorítva
egybeálljon, de vizet ne engedjen magából, majd pedig a szorítás kiengedése
után már enyhe ujjnyomástól is szétessen. Ez az ültetéshez szükséges optimális
talajnedvességi állapot jellemzője.
Célszerű ún. előnevelt, vagy konténeres növényeket elültetni. Ezek föld feletti
részének méretével arányos nagyságú a nevelőedényük, egészségesek és persze
gyommentesek is. A sziklakerti ültetésnél a szűkös hely szokott nehézséget okozni,
hiszen gyakran a kövek rései közé kell bepréselni a növényeket a gyökerükkel
együtt. Előfordul, hogy ehhez a felére, vagy egyharmadára kell megkurtítani
az ültetnivalók gyökérzetét. A hézagmentes, szoros ültetés érdekében jó minőségű,
nyirkos földet tömködjünk a sziklakert réseibe, (ehhez akár hegyesre faragott
végű botot is igénybe vehetünk).
Annak érdekében, hogy minél színpompásabb legyen sziklakertünk, ültessünk nem
fagyérzékeny hagymás virágokat, főként olyanokat, melyek már kora tavasztól
virulnak. Tartsuk most is szem előtt, hogy apró termetű növényeket válogassunk,
melyek legfeljebb nagy arasznyi magasra nőnek majd meg. Álljon itt néhány példa
a rendelkezésre álló választékból: a gumós és sárgavirágú téltemető, a hagymás
és fehérvirágú hóvirág, a tőzikék, a kék szibériai csillagvirág és
fürtös vagy
örmény gyöngyike, a botanikai tulipánok, vagy az ugyancsak kis termetű korai
kerti tulipánfajták, a sárga virágú nárciszok, valamint a sokszínű és különösen
kellemes illatot árasztó jácintok, a hagymagumós színes krokuszok és a kék színű
recés hagymájú nőszirmok. A felsorolt gazdag (és még tovább bővíthető) kínálatból
mindenki találhat ízlésének megfelelőt.
Hármasával vagy ötösével csoportosan, keverten ültetve csodálatos látványt nyújt
majd sziklakertünk. Vannak azonban olyan különleges növények, melyek magukban
mutatnak igazán jól, ilyen pl. a nagy termetű császárkorona, még inkább a korbácsliliom.
Nagyobb kövek mellé vagy ezek előterébe ültessük őket, ne csak az üres részekbe,
hanem más növények tövei közé is, ezáltal virágzáskor akár két szintben is mutatkozhatnak,
aláhúzódva vagy fölémagasodva növénytársuknak. Ez a megoldás azért is előnyös,
mert elvirágzásuk után - pár hetes zöldellésüket követő szokásos visszahúzódásukat
követően - sem lesz szembetűnően kopár a környezetük, mivel társnövényük lombozata
jótékonyan eltakarja, kitölti majd megüresedő helyüket.
Szakszerű sziklakerti korrekciók
Az április a méltán kedvelt sziklakertekben szükséges kiigazítások, elrendezések legoptimálisabb ideje. Ez a tennivaló még akkor is fontos, ha sziklakertjüket eddig is rendben tartották - hát még, ha rövidebb-hosszabb ideje elhanyagolták...
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Kőelrendezés kicsit másképp
Nem nehéz valami újszerűt létrehozni, nagyjából annyi kell hozzá, hogy ne úgy csináljuk, ahogy szokás, hanem pont másképp. A kertben a kövek is a látvány részei, egy japánkertben például...
Alpesi kertek kicsiben, vagy nagyban…
Hazánkban is, de a világ minden táján nagy népszerűségnek örvendenek az alpesi növények. Ezek a magas helyi fajok általában kicsik, párnás növekedésűek, hiszen a sziklás hegyoldalakon...