Téli tennivalók a kertben

A február még teljesen téli hónap, ám a kiskertben ilyenkor is van mit csinálni. Ezek elvégzéséhez az enyhébb időszakok jól kihasználhatók.

Fagymentes talajállapotnál már sor kerülhet a szabadföldi veteményes ágyások előkészítésére. A legkorábban vethető zöldborsó, sárgarépa, valamint a petrezselyem helye készüljön el elsőként. Ezt kövesse a hónapos retek, majd a spenót helyének előkészítése. A mák már most vethető ehhez kedvező időben. Amint a talaj állapota engedi, sorra kerülhet a korai és a középkorai sárgarépa, valamint a borsó – esetleg a tél beállta miatt félbeszakadt – vetése is. A korai petrezselyem és a pasztinák szintén vethető. Ezeket követheti a spenót és a retek vetése is, ugyancsak korai fajtákkal kezdve. A tervezett vetésekhez még hiányzó vetőmagokat most már mielőbb szerezzük be. A gyümölcsfák és a gyümölcstermő bokrok, a földtakarás nélküli, magas művelésű és lugas-szőlők szokásos alakító és termőre metszése, ritkítása, valamint a tisztogatás a legelőbbre való fagymentes időben. Megifjíthatók ekkor az erre rászoruló alma- és körtefák, akárcsak az ilyen beavatkozást tűrő és igénylő fafajok is. A málnatöveknél különösen fontos, hogy a különféle károsítók miatt megvastagodott, gubacsos (1), foltos (2) vesszők, ne maradjanak vissza a megtartottak között.

A díszfák és a csak lombfakadás után vagy még később virágzó díszcserjék alakító, ritkító metszése se maradjon el. A gyümölcstermő növényekhez hasonlóan a szükséges sebkezelésről sem szabad megfeledkezni. A kifejezetten virágdíszükért nevelt cserjéket felesleges évente metszeni, csupán akkor ha ez a fejlődésük, a sűrűségük, illetve ritkulásuk miatt szükséges. A fagyal és a többi lombhullató cserjéből nevelhető sövény szokásos fás metszése is most időszerű. Ilyenkor végezhető el az alul csúnyán felkopaszodottak, de megújulásra képesek ifjító visszavágása egy harmadig (3) vagy tövig. A fagyalon kívül a gyertyán és a mezei juhar is jól megújítható. Az oltott cserjék alanyából rendszeresen előretörő (4), úgynevezett vadhajtásokat, eredési helyét megkeresve – a fagymentes talajból kibontva – tőből ki kell vágni. Ilyenek a szemzett, nemes rózsatövek, oltvány orgona, a vérszilva, valamint a szilvarózsa, babarózsa. Különben visszamaradva, vagy ha helytelenül, csupán a talajfelszínnél kerülnek levágásra, tovább is igen káros módon növekednek a nemes részek rovására. Ezt pedig meg kell előzni!