Leonardo da Vinci oszlopemelője

Nekünk csak az emelőgép elvét célszerű követnünk, állványszerkezete azonban ne legyen 160 mm-nél magasabb. A vázhoz 10´15, 5´10, 5´15 mm-es léceket, különféle vastagságú rétegelt lemezeket, a fogaskeréktengelyekhez 8, 12 mm átmérőjű köldökcsap rudakat és menetes rudakat használjunk fel. A munkát a leglényegesebb szerkezeti elemmel, a csigahajtás kialakításával kezdjük el. A vastag farúd palástjára 1,5 mm-es alumínium huzalpárból hajlítsunk szorosan egymás mellé kis emelkedésű meneteket. Az egyik huzalt rögzítsük, majd a másikat távolítsuk el. A huzalmenetet pillanatragasztóval rögzítsük a farúdra, s menetemelkedésével azonos szögben, két 56 mm átmérőjű fakorongra másoljuk át a fogak vonalát. A fogakat fűrészeljük be, majd tűreszelővel mindegyik élét kerekítsük le. A csigahengert meghajtó nagy fogaskereket rétegelt lemezből kivágott korongból alakítsuk ki, majd a szélére fúrt lyukkoszorúba ragasszunk 1,5´13 mm-es, legömbölyített végű huzalcsapokat. A koronakereket meghajtó kis fogaskerék hatos osztású, csapfogazású legyen.

Ezután állítsuk össze a meghajtószerkezet vázát. A hátsó, nagy koronakereket tartó keretet csapozva rakjuk össze. Közbenső hevedereire erősítsük fel a meghajtó kis fogaskerék tengelyét rögzítő alsó bakot és a felső vízszintes hevederlécet, majd ideiglenesen fogassuk fel a két oldalsó merevítő vázelemeket. A két középső támoszlopra húzzuk fel a csúszótömbökkel kiegészített, s menetes furatokkal ellátott emelőgerendát. E darab közepére ragasszuk fel a kinyúló oszloptámot, majd a csigahajtás tengelyét tartó léckertet is állítsuk össze, s erősítsük az alsó pallóalapra. A két csigakerékre ragasszuk fel a felső menetes emelőrudat, alul pedig a hosszú fatengelyt. Erre még erősítsünk fel egy-egy nagy fogú fogaskereket, pl. órából kiszereltet, és az emelőgerendát megemelve illesszük mindegyiket a helyére. Próbaként forgassuk meg az emelőművet, és a szükséges apró igazítások elvégzése után minden darabot rögzítsünk szilárdan a helyére.

Most már csak a görgős plató és az azt mozgató fogazott élű pallót kell kialakítanunk. A fogazott részt igénytelenebb kivitel esetén egy-egy hosszanti horony is helyettesítheti, ám türelmes munkával a meghajtó fogaskerekek foga által "kijelölt" osztású fogakat tűreszelővel is kialakíthatjuk. A görgős platót egy vastagabb falapból és csaposra esztergált végű farudakból építsük össze. Az oszloptám tömbjét, a fogazott pallót és a görgőket közrefogó csapszegtámokat keményfából formáljuk meg, s miután e darabokat is a helyükre ragasztottuk, már csak a főpróba van hátra. Oszlopként esztergált fadarabot helyezzünk a görgős kis kocsira, s a küllős kereket megforgatva hozzuk mozgásba a szerkezetet. A kisebb pontatlanságokat igazítsuk ki, majd az emelőgépnek készítsünk 10-15 mm vastag rétegelt lemezből alaplapot, a porosodás ellen pedig üveglapokból öszszeragasztott burával védhetjük ezt az érdekes művet. Ha igényesen készítettük el, akkor feltétlenül megérdemli ezt a hosszú távú gondoskodást.