Földgömbkészítés

Bizonyára sokak érdeklődését felkeltette múlt havi számunkban megjelent Földgömbös könyvtámasz című írásunk. Az állvány elkészítéséhez szükséges anyagok könnyen beszerezhetők, akár otthon is előfordulnak. Nagyobb gondot okoz a hozzávaló gömb beszerzése, rátalálása. Ha nem akadunk megfelelő gömbre, a földgömböt elkészíthetjük saját kezűleg is viszonylag kevés idő és pénz ráfordításával, gipszből.

Először a gömb méretét kell eldöntenünk, hogy megfelelő formát készíthessünk hozzá. Egy 11 cm átmérőjű gömb megformázásához megfelelő egy fél kg-os Rama margarin tisztára mosott doboza. Kell készíteni kemény kartonból a tervezett gömb méretéhez igazodó, félkör alakú simítószerszámot, mellyel az ívet fogjuk kialakítani (1). A doboz aljának közepére kb. 1,5-2 cm átmérőjű gyurma- vagy gitt-golyó csapágyat helyezzünk, melynek teteje 5,5 cm-re legyen a doboz tetejétől, felső peremétől. Következhet a formakészítés. Megfelelő mennyiségű gipszet keverünk (kis kiszerelésben – 2 kg – háztartási boltban, festéküzletben kapható), amit egy késsel vagy spatulával nagyjából a dobozba kenünk, ha már sűrűsödni kezd, vigyázva arra, hogy néhány mm-rel kisebb legyen, mint a leendő kész forma.

Ügyeljünk arra is, hogy a csapágy szabadon maradjon! Amíg a gipsz köt, újat keverünk, kevesebbet, s az előbb elkészített felületre kenjük. Könnyed, de gyors mozdulatokkal a félkör alakú simítót a doboz széléhez nyomva forgatjuk körbe (1) úgy, hogy a fölösleges anyagot a széléről le-le szedjük, és azt az esetleg hiányos helyre kenjük. A gipsz teljes megkötése előtt az apró hibákat javítsuk ki. Ezzel végeztünk a formakészítéssel. Az előbb kialakított formát – nem baj ha még nem száradt ki teljesen – folpack háztartási csomagoló fóliával vagy egy darab vékony nejlonnal béleljük ki (hogy majdani gömbünk ne legyen súlyos, apróra vagdalt hunagrocell bekavarásával könnyítsünk a gipszen). Töltsük meg a forma üregét a felaprított hungarocellel, és az így kimért adaghoz keverőedényben annyi száraz gipszet tegyünk, amennyi közéfolyik. Megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával keverjük össze, s amíg sűrűsödik, a folpack-kal kibélelt forma csapágyába szúrjunk egy műanyag szívószálat. Ez lesz a gömbünk tengelye. A massza formába öntése közben ügyeljünk arra, hogy a tengely középen álljon, és még a gipsz kötése előtt, amikor már nem türemkednek a felszínre a hungarocell darabkák, simítsuk el a felületet.

Rövid idő múlva, ha a félgömb már kellően megszilárdult, a bélést a tengellyel összefogva óvatosan emeljük ki (3). Leszedhetjük a fóliát, és óvatos mozdulatokkal, a lyukat bővítve húzzuk ki a szívószálat is, hogy lehetőleg könnyen csússzon a helyén. Az előbb leírt módon készítsük el a gömb másik felét is. Ennél is lényeges, hogy a szívószál tengely középen maradjon és legalább 10 cm-re álljon ki. Ha már majdnem megkötött, az első félgömböt fűzzük a tengelyre. Figyeljünk közben a szélekre, az illesztésekre (4). Ne túl erősen nyomjuk össze, nem baj ha kevés fölösleges anyag kitüremkedik. Ezt, ha nem túl sok a felesleges anyag, a formából körben kilógó fólia felső félgömbre történő simításával tüntethetjük el. így pontosabb lesz az illesztés. Kb. fél óra múlva kiemelhetjük (4) az elkészült gömböt, majd leszedhetjük róla a fóliát és kihúzhatjuk a szívószálat is. Mivel a formaleválasztó fólia miatt gömbünk kissé ráncos, kevés gipsszel a hibákat még frissen kijavíthatjuk, eltüntethetjük. Teljes száradás után közepes finomságú csiszolópapírral simíthatjuk, igazíthatjuk véglegesre a gömb alakját. Következhet a térkép elkészítése. Tizenkét cikket rajzoljuk fehér vagy színes papírra négyzetháló segítségével, vagy másoljuk (nagyítsuk) megfelelő méretűre a rajz szerintit. Gömbünk kerülete 341 mm, ha 110 mm az átmérője. Az egyes cikkek egyenlítői szélessége 28,5 mm, amihez az átfedések miatt hagyjunk rá 3-3 mm-t. A cikkek hossza 170,5 mm.

Ha a rajzolással elkészültünk, célszerű a cikkeket a hátoldalukon megsorszámozni, így ragasztáskor könnyebb dolgunk lesz. Ragasztáshoz a gömböt lehetőség szerint valamilyen állványra rögzítsük, vagy fűzzük fel egy kb. 80 cm hosszú huzalra, melynek derékszögbe behajlított végeit alakítsuk háromszögűre, hogy megálljon. A gömböt és a felragasztandó cikkeket kenjük be tapétaragasztóval (más fajta ragasztó is megfelel), és kezdhetjük is a felragasztást (5). Érdemes a sorszám alapján haladni a ragasztással, és ott kezdeni a felrakást, ahol a Csendes-óceán van, mert kisebb pontatlanság esetén a végén itt lesz legkevésbé feltűnő az eltérés. A cikkek illesztésénél ügyeljünk a földrészek kontúrjainak és a szélességi körök vonalainak találkozására. Száradás után javítsuk ki az előforduló hibákat. Most már csak a színezés, festés, esetleges feliratozás van hátra, amit készíthetünk vízfestékkel (6), esetleg filctollal. Könnyebb a helyzetünk, ha nem fehér papírra rajzoltunk, mert így eleve van egy alapszínünk. A fehér alapot színezhetjük csak domborzatira, de több türelemmel készíthetünk politikai földgömböt is a nagyobb országok megnevezésével, a nagyobb városok bejelölésével. Az elkészült és megszáradt, most már igazinak nevezhető földgömbünket érdemes színtelen lakkal bevonni. A korábban ismertetett állvány méreteit módosítva készítsük el, és állítsuk össze saját kezűleg festett fölgömbünkkel. Ezzel a módszerrel természetesen nagyobb átmérőjű gömböt is készíthetünk, ami nem csak földgömb lehet. Bizonyára mindenkinek sok öröme lesz ebben a nem sok szakértelmet, anyagot, hozzávalókat, inkább türelmet igénylő munkában.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs István

Címkék: földgömb

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Pára, hőszigetelés, szellőzetlenség, penész

Nem először és bizonyára nem utoljára írunk penészes lakásokról, gombás falakról, rossz levegőjű otthonokról. Az érdekes az, hogy ez a probléma nem szűnőben van, hanem inkább egyre növekszik, és...


Cserépalátét

Fényszegény és hideg időszakban a kisebb-nagyobb cserépben tartott növények különösen gyakori veszélyeztetője, ha a cserépalátétükben összegyűlik a felesleges öntözővíz. Emiatt előbb-utóbb megindul...