Beszerzési tanácsok

Gyakori panasz, hogy az újonnan beszerzett növények részben vagy akár teljesen, gyorsan elpusztulnak. Ennek oka legtöbbször a nem elég gondos beszerzésben keresendő, ezért érdemes erre odafigyelni.

Lakásba, szobai tartásra szánt növények vásárlásakor mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az egy vagy több növény továbbfejlődése során a várható méretének – termetének – és igényeinek lehetőleg minél jobban megfeleljen a számára kiszemelt hely, annak fény-, hőmérsékleti-, esetenként páraviszonyai is. Különben nem is remélhető az új növények megmaradása. Megbízható helyről érdemes csak növényt beszerezni. Kétséges esetben óvatosan ki kell venni, illetve vetetni a cserépből a kérdéses növényt, hogy ily módon meggyőződhessünk a gyökerek épségéről. Fontos, hogy a gyökerek a földjüket átszőjék (A) és felületét is legalább részben jól behálózzák. A hazakerülő növény ugyanis az ezzel együttjáró jelentős környezetváltozással, a száraz szobalevegővel és a számára egyébként is kedvezőtlenebb környezeti viszonyokkal csak akkor képes "megbírkózni" és "együtt élni" a továbbiakban, ha a fejlett és nem frissen bolygatott gyökérzete ebben segíti. Kertészetekből ki sem kerülhetne értékesítésre szánt növény begyökeresedés nélkül.

Megkívánt az is, hogy "leedzett" legyen a korábbi nevelési körülményekhez viszonyítva kevésbé kedvező tartási viszonyokhoz szoktatással. Különben a kedvező klímájú, párás, üvegházi nevelőhelyéről előzetes szoktatás, edzés nélküli áthelyezés a növénynél valóságos traumát idézhet elő és okozhatja a gyakori, részbeni vagy teljes pusztulását. Meglehetős értetlenséggel szokták ezt a tényt fogadni, amit legjobb megelőzni! Lakásviszonyokhoz, illetve szobakörülményekhez már hozzászokott növények jobban tűrik az esetenkénti máshová átkerülést, ami a növénykedvelő szomszédok, rokonok között szokásos – én adok, te is adsz alapon működő – növénycserék vagy ajándékozások alkalmával sem kerülhető el. Ezért tapasztalni gyakran azt, hogy máshonnan származó növény, illetve utódnövényke egyike-másika jobban "viselkedik" új helyén, mint a kinézetre hasonló virágüzletből, illetve kertészetből odakerült. A másutt szépen viruló növény még nem biztosíték arra, hogy az azonos adottságúnak tűnő új helyén is jól fejlődik majd. A növények ugyanis kiszolgáltatottak még olyan különbségeknek is, amelyet az ember észre sem vesz. Ez az oka annak, hogy akár csak helyzetük, még inkább a helyük megváltoztatása is megviselheti a növényt.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a korábban gazdag tápanyagtartalmú földfélék helyett újabban a kertészetekből egyre több növény kerül ki számottevő tápanyagtartalék nélküli tőzegben, tőzeges földkeverékben. Ezek többségükben rendszeres tápoldatozással – kemokultúrásan – neveltek, ami a cserepes növények kis súlyáról is jól felismerhető. A kertészeknél hozzászoktak az igen gyakori öntözéshez és tápanyag-utánpótláshoz oldattrágyázás, tápoldatozás, illetve lombtrágyázás formájában. Ezt hasonlóképpen igényelnék a továbbiakban is, de legtöbbször hiába. Csakhogy a virágüzletekben, a piaci és utcai virágárusító helyeken az ilyen tápanyag-ellátására sajnos nem adódik sem idő sem lehetőség. Ezért valósággal "éhezve", esetenként kiszáradva, a hervadáshoz közeli állapotban kerülhetnek a lakásba a növények. Az efféle kiéhezettség és kiszomjazás pedig bizony megviseli a növényeket.

Jó tudni azt is, hogy a növények korával nő a tűrőképességük. Valósággal ellenállóvá válhatnak a kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben. Csökken az érzékenységük. Mindenekelőtt a pára-, hő- és a fényelégtelenséget viselik el egyre jobban, de gyakran a huzatra is mind kevésbé érzékenyek. Korosodva egyre több kedvezőtlen hatást viselhetnek el – bizonyos határig – különösebb ártalom nélkül. Fontos lenne mindig a növény épségéről, egészséges állapotáról meggyőződni legalább alapos szemrevételezéssel, valamint a növénytő és a levelek kíméletes megtapogatásával. Csakhogy virágüzleti körülmények között a forgalom és a nem mindig készséges kiszolgálás miatt bizony alig adódik erre alkalom. Legalább a nagy értékű pálmák, a növénykülönlegességek és a nem mindennapos növények esetében azonban ehhez ragaszkodni kell. Ha a tőrész tapintásra is érezhetően lágy, puha és gyenge tartású, vagy valósággal "dülöngél", netán már kifordul a helyéről, jogosan támadhatnak kételyeink az ilyen növény szobai nevelésre alkalmasságát illetően. A leveleken, hajtásrészeken, virágokon feltűnő foltosodás, különösen a szívásnyomok (B), vagy az ezeket előidéző károsítók szembetűnése és a kórokozók fertőzési tünetének észlelése szintén okkal kelthet bizalmatlanságot. Ilyen tünetekkel ne vásároljunk, s legjobb el sem fogadni a növényt!