Évente sok milliárdnyi forrástól esnek el a fogyasztók

MEHI

2015-02-05 17:59:51 | Módosítva: 2015-02-05 18:00:05

Bíróság elé kerülhet Magyarország az Energiahatékonysági Irányelv átültetésének elmulasztása miatt.

Tavaly nyár óta késik az Energiahatékonysági Irányelv hazai átültetése, és a napokban lejárt az Európai Bizottság által adott legutolsó határidő a nemzeti végrehajtási jogszabályok bemutatátása.  A következő lépés az Európai Bíróság lehet.  A tét nagy, hiszen ha elindulna az Irányelv keretében bevezetendő, ún. Szolgáltatói Energiahatékonysági Kötelezettség, az energiaszolgáltatók kénytelenek lennének a végfogyasztók energiatakarékossági beruházásait támogatni, így sok ezer háztartás tudna további lépéseket tenni a takarékosabb, fenntarthatóbb életvitel felé.

Az Európai Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül tájékoztassa az EU Energiahatékonysági Irányelvének (2012/27/EU irányelv) hazai átültetéséről, amit eredetileg a tavalyi év közepére kellett volna elvégezni.  Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a Bizottság most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon. Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának munkatársa egy, a Magyar Energiahatékonysági Intézet által 2014 novemberében rendezett konferencián már felhívta a figyelmet arra, hogy a Bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az Irányelv követelményeinek.

Az Irányelv számos intézkedést ír elő az energiahatékonyság javítására, többek között a vállalatok energetikai auditjának ösztönzését, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, kormányzati épületek évi 3%-ának felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzést. A fogyasztók számára legjelentősebb intézkedés az ún. Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége (EHK), amely értelmében e cégek az általuk eladott energia 1,5%-ának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat. 

Az EHK jelentősége óriási: 2020-ra az ország évente akár 50 Petajoule energiát is megtakaríthat (a mai hazai energiafogyasztás 5%-át), a teljes hét éves ciklusban pedig 210 Petajoule megtakarítást is elérhetünk. Ha a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének számításaiból indulunk ki, az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettsége évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítását is szolgálhatná.

„Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „Ez tehát egy olyan EU-s kötelezettség, amelynek végrehajtása segíteni fog az emberek rezsigondjain, és az új beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket is teremt majd.   Arra bíztatjuk a Kormányt, hogy minél hamarabb fogjon hozzá az Irányelv hazai bevezetéséhez, mert az mindannyiunk érdeke.”

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

MEHI


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hogyan spóroljunk az energiával?

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia kapcsán az épületgépészeti szakmában vita folyik. Mi a gazdaságosabb, ha fűtőberendezéseink hatásfokát növeljük, vagy eleve csökkentjük a szükséges energia...


Ökodesign irányelv

Jövő év szeptemberétől fűtőberendezéseinkre és az ezzel összefüggő berendezéseinkre új, az eddiginél szigorúbb szabályokat vezet be az Unió, ebből kifolyólag hazánk is. Az új szabályozás jogi...