Gázfűtés 2025 után

Túl gyors a tempó

Szubjektív véleményem szerint a célok és a hozzájuk kijelölt út nem mindig logikus és egyenes. A mostani elképzelések szerint például 2025-től Európában már nem lehet forgalomba helyezni új gázkazánokat, miközben az elmúlt néhány évben egy fél országot „kényszerítettünk” át a nyílt égésterű kazánokról a zárt égésterűre, majd pár évvel később a zárt égésterűről a kondenzációs kazánra. És akkor szűk két év múlva már kondenzációs sem lesz, hanem valami más.

Az első két lépés még csak indokolható, és lehet érvelni azzal, hogy a fűtésrendszer lényegében maradhat, az egész országra kiépített gázhálózat el tudja látni a kondenzációs kazánt ugyanúgy, mint a turbóst, legfeljebb vehet az állampolgár új kazánt, hozzá új kéményt, és kifizethet néhány százezret a szerelésre. Mindezért kárpótolja a vevőt a kondenzációs kazán jobb hatásfoka. A kondenzációsról másra átállni az már nem olyan egyszerű, és nem lehet arra kényszerí­teni az embereket, hogy a mindössze pár éves kondenzációs kazánjukat – mert javíthatatlanul elromlott – dobják ki, vegyenek helyette hőszivattyút.

Persze tudjuk, 2025 után is működhetnek tovább a meglévő gázkazánok, valószínűleg tartalék alkatrészt is lehet még kapni hozzájuk vagy 10 évig, mert ezt a törvény is előírja. Amíg javítható tartalék alkatrésszel, addig nincs gond, de pár évvel később már sorozatosan jönnek majd az olyan esetek, amikor már csak a csere segít. Ha lehet! Mert például a jelenlegi szabályok szerint sem lehet egy turbós kazánt egy másik turbósra cserélni, ha teljesen tönkremegy, és persze nem is kapható már ilyen újonnan.

A lakástulajdonosnak nincs más lehetősége, mint följebb lépni egy lépcsővel, átállni a kondenzációsra. 2025 után viszont már nem olyan egyszerű feljebb lépni egy lépcsővel, mert nincs lépcső, és a gázkazánok gyártásával is leállnak a nagy európai gyártók. Marad a hőszivattyú, a geotermikus energia, az atomerőmű és a napelem.

Ausztria az elkészült atomerőművét nem indította be, Németország atomerőműveinek nagy részét leállította véglegesen, most hármat még sürgősen visszaindít, mert energiahiányban szenved. És atomerőmű helyett széntüzelésű erőművekkel állít elő áramot. Jó ötlet volt ez? Nem hinném.

A mostani elképzelések szerint 2035-től Európában már nem lehet belsőégésű motorral hajtott járművet üzembe helyezni, csak elektromosat. Csak nincs hozzá akkumulátor, töltőhálózat, töltési kapacitás! Jó ötlet ez? Nem hinném.

A klíma védelmére természetesen szükség van, ez elsődleges, de az embernek néha az az érzése, hogy rögtönzések történnek, aminek a középtávú hatásai nincsenek végiggondolva. És akkor a gyors lépés nagyobb bajt okoz, mint amekkora volt.

Ilyen középtávú problémák adódhatnak a gázkazánok kitiltásával is. Ha egy hibás készüléket újra már nem lehet cserélni, akkor marad a javítás. Ha már az sem megy, mert már nincsenek alkatrészek, akkor jön a buherálás, jön az okos szaki, aki megoldja okosban, ügyesen. Még néhány évet elmegy, addig is időt nyerünk. Mert hirtelenjében geotermikus hőszivattyúra nem tudjuk cserélni a gázkazánt. Ezzel viszont sokkal nagyobb veszélynek tesszük ki magunkat, mint amiben pillanatnyilag vagyunk.

Gőzerővel folynak a kutatások, lehetne-e a mostani gázkazánunkban, vagy ahhoz hasonlóban hidrogént égetni. Jelenleg nincs erre technológia, legfeljebb arra, hogy 10-20%-ban hidrogént keverjenek a földgázhoz. Ez is sokat jelentene, 10-20 százalékkal kevesebb földgázt kéne elégetnünk. A hidrogén a jövő megváltója, de a jelené még nem. Nagyobb mennyiségben jelenleg nem tudjuk előállítani – legfeljebb gázból, ami környezetszennyező és gazdaságtalan. Napelemmel termelt hatalmas áramkapacitással már inkább, de ahhoz rengeteg naperőmű kell még. A technológia nagyon gyorsan fejlődik, de ennyire gyorsan nem. Lehet, hogy a jelenleg működő, bevált rendszereinknek a továbbfejlesztésével – vonatkozhat ez a fűtésre, a gépjárműmotorokra vagy az energiatermelésre és annak tárolására is – jobban csökkenthetnénk azok káros hatásait, mint ha túl korán, túl gyorsan rossz irányokba lépünk. ?

A Nemzetközi Energiaügynökség egy 400 lépésből álló javaslattal állt elő, amelyek betartása a szakértők szerint szükséges lenne ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímaegyezmény célját, és kordában tartsuk a globális felmelegedést.

Számos ponton kellene változtatni az életünkön ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát: a szakértők szerint a belső égésű motorral szerelt autókat elektromosra kellene cserélni, a szénerőművek helyett nap- és szélerőművekkel kellene energiát termelni, de ki kellene zöldíteni a hajókat és a repülőgépeket is.

Ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben foglalt 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést tartani lehessen, 2030-ra felezni kellene a világ üvegházhatásúgáz kibocsátását, 2050-re pedig meg is kellene szüntetni.

Az EU végső energiafogyasztásának 40%-a, üvegházhatású gáz kibocsátásának pedig 36%-a az épületekhez fűződik, vagyis az ingatlanszektorban hatalmas a potenciál, ha a fogyasztás és az emisszió csökkentéséről van szó. Az energiahatékonyság javításával az épületek fogyasztása gyorsan mérsékelhető lenne, de az ilyen célú felújítások ösztönzésével az EU egyelőre azzal együtt sem volt igazán sikeres, hogy a 2020-as energiahatékonysági célszámot – nagyrészt a pandémia miatti gazdasági visszaesés következtében – sikerült teljesítenie.

A gázkazánok kivezetésével viszont egy lépésben abszolválható lenne az uniós ingatlanszektortól 2050-ig várt kibocsátás-csökkentés mintegy kétharmada, miközben a jóval energiahatékonyabb – és egyébként ma még jóval drágább – hőszivattyúk elterjedése az energiahatékonyságon is nagyot javítana. Ez az új, az eddiginél ambiciózusabb energiahatékonysági célok teljesítése szempontjából sem mindegy.

Több európai ország már a gázkazánok kivezetésére irányuló saját nemzeti tervet jelentett be. Az egyik leginkább radikális szabályozása Franciaországnak van, mivel a helyi francia környezetvédelmi előírások alapján 2022 elejétől gyakorlatilag nem szabad gázkazánt telepíteni új építésű házban.

Közel hasonlóan radikális nyugati szomszédunk hozzáállása is. Ausztriában az eredetileg tervezett 2025-höz képest már 2023-tól tilos új gázkazánokat értékesíteni, sőt e rendszerek javítása sem megengedett. Az olaj- és szénfűtési rendszerek forgalmazását már 2020-tól betiltották.

A német kormány 2024. január 1-jétől tiltaná be a tisztán fosszilis tüzelőt használó kazánokat, az Egyesült Királyság 2025-től, míg Hollandia 2026-tól tiltaná be egészen, vagy kezdené fokozatosan betiltani a technológiát.

Magyarországon egyelőre nem fogalmazódtak meg hasonlóan konkrét energiapolitikai célok, de az aktuális – a hírek szerint felülvizsgálat alatt álló – Nemzeti Energiastratégia célkitűzései közé tartozik, hogy az éves lakossági földgázfogyasztás 2 milliárd köbméterrel – vagyis körülbelül 50%-kal – csökkenjen 2030-ig. Ez nehezen elképzelhető a gázkazánról hőszivattyúra való technológiai váltás nélkül.