Hogyan spóroljunk az energiával?

Ökodesig-irányelvek

Láthatjuk az Energia-hatékonysági pályázatokban és az Ökodesig-irányelvek kapcsán is, hogy sokan a fűtési energia megtakarítás súlypontját az egyre hatékonyabb fűtőberendezések felé tolják el. Ennek keretében propagálják – nagyon helyesen – a kondenzációs kazánok használatát, hiszen a zárt rendszerű, turbós kazánokhoz képest, ezekkel akár +20% hatásfokjavulást lehet elérni.

Hasonló érvek szolnak a hőszivattyúk mellett is, hiszen annak jósági fokától függően a felhasznált villamos energia 3-5-szörösét kaphatjuk vissza hőenergiában. Igaz e rendszernek korlátai is vannak; leginkább alacsony hőmérsékletű felületfűtéssel (pl. padlófűtéssel) használható ki ez a lehetőség. Másrészről a hőszivattyú forrás oldalának telepítése igen költséges, és kevés helyen valósítható meg, ezáltal gyakran sérül a költséghatékonyság elve.

Igen hathatós érvek szólnak az ingyen energiaforrások használata mellett is. A napkollektorok elsősorban a használati melegvíz előállításában játszhatnak fontos szerepet, de besegíthetnek a fűtési rendszernek is, és csökkenthetik a szükséges külső energiaigényt. A napenergia alkalmazásával kapcsolatban is felmerülnek azonban tájolási és felületi kérdések, amelyek a napelem, napkollektor alkalmazást korlátok közé szorítják, és emiatt nem jelenthetnek univerzális gyógyírt a mai épületállomány energetikai feljavítására.

Joggal jelentkezik azonban az épületenergetika más területeinek az érvelése, és persze érdeke is. A legolcsóbb energia a fel nem használt energia – vallják. Ennek szellemében az energetikai felújítások keretében a hangsúlyt a szigetelésre és a nyílászáró-cserére helyezik, ráadásul a számítások szerint a beruházás értékéhez képest nagyságrenddel nagyobb energia-megtakarítás jelentkezik, mint a fűtéskorszerűsítésnél, illetve a fűtőberendezés korszerűsítésénél.

Ugyanebbe a logikába illeszkedik bele a hővisszanyerős szellőztetés forgalmazóinak érvelése is. Ha egy épület hőszigetelése és a nyílászárók cseréje megtörténik, a téli hőveszteségeknek csak egy része csökken. A hőveszteségek másik része e felújítások után még mindig változatlan, ez a szellőzéssel járó hőveszteség. Egy olyan technológiát, ami képes az épület energiaigényét akár a felére is csökkenteni, súlyos hiba teljesen számításon kívül hagyni. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számos más technológiát említ és javasol támogatásra, amik sokkal alacsonyabb energia megtakarítási potenciállal rendelkeznek, és felhasználásuk is korlátozott, a hővisszanyerős szellőzés alkalmazása és támogatása viszont valahogy kimarad ebből.

Pedig érdemes elgondolkozni azon, hogy egy hőszigetelt és kiváló nyílászárókkal rendelkező családi ház teljes energiaigényének kb. 30%-át kitevő melegvíz-energiaigényt fedezzünk-e kb. 70%-ban közel ingyen napkollektorral, vagy a családi ház teljes energiaigényének kb. 60%-át kitevő fűtési energiaigényt csökkentsük – akár felére – hővisszanyerő szellőztető rendszerrel.

A hővisszanyerés alkalmazható szinte minden épülettípusnál, és annál a kis százaléknál, amelynél nem, az akadályok egy komplex épületenergetikai felújítás során kezelhetők. Ártalmas környezeti hatása nincs. A kész technológiát Nyugat-Európában széles körben alkalmazzák. A benne rejlő energia-megtakarítási lehetőség pedig óriási.