Az EU válasza az ukrán válságra: több energiahatékonyságot

Az ukrán válság felerősíteni látszik az EU energiahatékonysági politikáját.  Ez az EU kormányfők március 21-ei találkozójának egyik fontos eredménye, ahol egy napon tárgyalták az ukrán válságot és az EU 2030-as klíma - és energiacéljait. Mindkét témában előrelépés, hogy felkérték az EU Bizottságot: még az idén dolgozzon ki új, előremutató energiahatékonysági keretszabályokat.

A EU kormány- és államfők március 21-ei találkozóján Orbán Viktor személyesen képviselte Magyarországot.  A témák között kiemelten szerepelt az EU válasza az ukrán válságra, illetve az EU 2030-as klíma- és energiacéljainak meghatározása.  Az utóbbi azért sürgős feladat, mert az ENSZ klímatárgyalások 2013-as varsói fordulóján a résztvevő államok (köztük az EU), vállalták, hogy 2015-ig nyilvánosságra hozzák hosszú távú kibocsátás-csökkentési vállalásaikat, amelyek egy új átfogó nemzetközi klímavédelmi egyezmény alapjai lehetnek.

Bár a hivatalos dokumentumok erről nem szólnak az ukrán válság és az EU energiapolitikája erősen összekapcsolódhattak a kormányfők fejében. A krími szankciók, valamint a 2030-as klímacélok mellett új hangsúly jelent meg a záródokumentumban[1]: az energiahatékonyság.  Az EU kormányfői megállapodtak abban, hogy:

• Csökkenteni kell az EU energiafüggőségét, elsősorban az energiahatékonyság ösztönzésével.  Erről 2014 júniusára az EU Bizottságnak akciótervet kell készítenie.
• Az energiahatékonyságnak az EU klímacélok elérésében is nagyobb teret kell adni.  Ezért 2014 októberéig a Bizottságnak energiahatékonysági keretszabályokat kell kidolgoznia, amely felülvizsgálja az EU Energiahatékonysági Irányelvet.
• Az EU 2030-as klímacéljairól várhatóan 2014 októberében döntenek a tagállamok. Az EU Bizottság még januárban javasolta, hogy az EU 2030-ra 40%-kal csökkentse üvegházgáz-kibocsátásait.

“A Tanács megadta azt a politikai ösztönzést a Bizottságnak, ami hiányzott ahhoz, hogy az energiahatékonyság igazán komoly szerepet kapjon az EU klíma- és energiapolitikájában, és egyúttal megerősítette, hogy határozottan fel kíván lépni az éghajlatváltozás ellen.” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. igazgatója. 

“Magyarország számára ez kétszeresen is előnyös,” folytatta Bart, „egyrészt, hazánkban EU viszonylatban is jelentős az energia-megtakarítási potenciál, különösen a lakóépületek felújítása terén.  Egy ambiciózus EUs energiatakarékossági politika az országnak és a lakástulajdonosoknak több beruházási forrást jelenthet. Másrészt, az ambiciózus EU’s klímacélok Magyarországnak jelentős versenyelőnyt hoznak, hiszen mi egy eurónyi értéket sokkal kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett állítunk elő, mint közép-európai versenytársaink.”