Újra itt a kőkorszak

A terméskő reneszánsza

2A mai kor embere megcsömörlött a város betonrengetegétől, és menekül a természetes környezet felé. A sok városkörnyéki "villapark", a víkendházak mind-mind a természetbe való visszavándorlási szándékot mutatják. A természetes közeg részei: a fák, növények, a víz, a hegyek egy-egy táj adottságaként, a telkek és az épületek kialakításánál felhasznált kő- és faanyagok az építő szándéka szerint visz minket közelebb a természethez.

A gyönyörű adottságú területeken is lehet futurisztikus beton- és üvegépítményeket létrehozni, melyek ordítóan kilógnak a környezetükből. Emiatt is inkább a természetes anyagokat keresik újabban az építtetők, a tervezők. A kő, a vályog, a fa, a nád építőanyagként való újbóli megjelenése, sőt divatja mind-mind ezt mutatja. Az építőkő, mint a természetes építőanyagok előkelője az utóbbi időben szinte reneszánszát éli az építési divatban.
3A hirtelen ránk szakadt kőanyag választéknak és a kő felhasználásának bemutatásával szeretnénk - három részesre tervezett - cikksorozatunkkal segítséget nyújtani, az építtetőknek. Az építőanyag kereskedésekben nagyon "trendi" carrarai márvány, gránit csillámpala és más egzotikus kőanyagokat kínálnak. A hazai kőfajták kissé a háttérbe szorultak, pedig építési célra tökéletesen megfelelőek azok is, az árukról ne is beszéljünk!
A kő, mint építőanyag az ókor óta kerül felhasználásra. Kezdetben a fellelhető kődarabokból raktak össze kunyhókat. Majd a kődarabokat többé-kevésbé összefaragva építették a falazatot. Az egyiptomi piramisoknál már a mai technikai lehetőségeket is megszégyenítő méretű köveket bányásztak, faragtak és szállítottak. A római korban komoly műszaki létesítményeket készítettek kőből, a kőelemek kötésére pedig már kezdetleges cementanyagot is felhasználtak. A kőelemekből felépített középkori katedrálisokról, várakról ma is mint műszaki csúcsteljesítményről beszélhetünk.
A modern városok kialakulásánál azonban már a szilikátipari anyagok, agyagtégla, cserép jelentették a fő építőanyagot. Majd a betontechnológia megjelenésével, az szinte kizárólagos építőanyaggá vált. Máig is a betongyártmányok és az ömlesztett beton az építőipar fő anyaga. A kő, mint természetes falazati és díszítő anyag azonban újból helyet követel magának az építőanyag-piacon.
A kőanyagokat ma már az igényeknek messzemenően kielégítő minőségben, választékban kínálják, mint építési alapanyagot, építő- és burkolóanyagot, és nem utolsósorban, mint díszítő anyagot.

De egyáltalán mire használjuk fel a követ?

4A természetes kőanyagot, a "terméskövet" mint építőanyagot, gyakorlatilag három területen használja fel az építőipar. Építőipari alapanyagként a kavics, mint természetes, és a megfelelő szilárdságú kőanyag összetörésével mesterségesen készített zúzalék a betonszerkezetek adalékanyagaként. Egyéb mélyépítési szerkezeteknél: szivárgó és ágyazati rétegként, a nagyobb kődarabok az úsztatott beton alapok építésénél kerülnek felhasználásra. (A mélyépítési épületszerkezetek általában a talajba kerülő alap és ágyazati, valamint útszerkezetek.)
Az épületek falszerkezeteinél: az épületek falazatát alkotó, különböző faragott-kő falazó és burkolóelemek, a kertben kialakítandó - a falszerkezethez hasonló - támfalak és a külső burkolatok anyagaként (1, 2).
6A kültéri lépcsők, utak elemeiként is felhasználásra kerülnek. Ezeknél a szerkezeteknél a megfelelő szilárdság és főleg a fagyállóság a fő követelmény. A színük, felületi jellemzőik másodlagosak a szerkezet szempontjából, viszont esztétikailag talán a legfontosabb jellemzőjük. Szerencsére a különféle színű és felületű kőanyagok választéka igen széles (3).
Beltéri burkoló és díszítő szerkezeti anyagként: az épületek belsejében a falak és a padlózat burkolására, díszítésére használják fel a tetszés szerinti méretű, alakú és felületi kiképzésű kőanyagokat. Ezek a burkolatok tökéletesen helyettesíthetik a műkő, csempe és padlólap burkolatokat, emellett természetes hangulatot adnak az enteriőrnek. (A fenti szerkezetek a magas-, vagy szerkezetépítési munkák körébe tartoznak.)
Építőipari alapanyagként a folyami és bányakavics, valamint a kemény, tömött anyagú vulkáni és üledékes kőzetekből aprítással készült zúzottkő (5-10 cm-es darabok), illetve zúzalék (1-5 cm-es darabok), kerül elsősorban felhasználásra, mint a helyszíni betonszerkezetek adalékanyaga. Ágyazati rétegként, útalapként is a hasonló kőanyagokat alkalmazzák. Az ún. úsztatott betonszerkezetekbe (főleg alapok készítésénél), 10-20 cm-es méretű, megfelelő szilárdságú, elsősorban vulkánikus anyagú, előzetesen vízben áztatott kődarabokat használhatunk fel, ezzel kb. 30% betont takaríthatunk meg.
Ezeket az anyagokat a forgalmazó kőbányák a megfelelő méretre osztályozva árusítják: pl. dunabogdányi 40/65-ös zúzottkő, 40-65 mm-es méretű andezit kődarabokból álló anyag.
7A kültéri utak burkolata készülhet dolomit murvából (murva a dolomit természetes mállásából keletkező építőanyag. A Pilis hg. murvabányáiból származó ~1-3 cm méretű anyagot útfelület kialakítására használják, a 0,2-0,5 cm-es dolomitporból, ami ugyancsak építési alapanyag, a Pilisvörösvári Dolomitbányában készítik a nemes vakolóanyagot.
Útburkolatot a rusztikus bazalt és andezitkőből készült kockakőburkolattal is kialakíthatunk. Jelenleg régi utak elbontott anyagaként, de újonnan pattintással készített kockakő útburkoló anyagként is beszerezhető (4). Kerti utak építése, a bárdolással hasított, szabálytalan alakú homokkő lapokból is történhet (5).
Egy különleges felhasználása a mészkőnek, mint építési alapanyagnak: a mészkődarabokat kiégetik, majd azt vízzel keverve nyerik az építés nélkülözhetetlen kellékét, az oltott meszet. A Pilis hegységben több ilyen kőfeldolgozó működik.
A falszerkezet anyaga régebben teljes vastagságban terméskőből készült. A jelenleg érvényes hőtechnikai előírásoknak csak 70-80 cm vastag terméskő fal felelne meg, ezért a korszerű kőfalakat, téglafalazattal és hőszigetelő réteg közbeiktatásával, mintegy szendvics-szerkezetet alakítják ki. Az így készített falazatott közös vasbeton-koszorúval zárják le, és az mint egységes teherviselő szerkezet funkcionál. A 30-as blokktéglafalat 5 cm vastag hőszigetelő réteg közbeiktatásával és ~20 cm vastag kőfalazattal együtt kialakítva a hőtechnikai előírásoknak messzemenően megfelelő falazatot készíthetünk.
9A kőfalazat anyaga megfelelő szilárdságú (1000-1500 kp/cm2), fagyálló kőből készülhet. Fagyállónak tekinthető az a kő, amely anyagának ~1-2%-át teszik csak ki a porózus részei. Fagyálló az a kő, amely vízbe merítve csak a térfogatának max. 1,5%-át kitevő mennyiségű vizet képes magába szívni. Ilyenek a hazai vulkánikus kőzetek, a homokkövek, a tömött mészkövek. Különleges falazókő a sóskúti durva mészkőből fűrészeléssel készített többé-kevésbé szabályos hasáb alakú falazóelem.
A kültéri falazatok burkolására az ún. hárshegyi oligocén korú homokkő nagymennyiségben került felhasználásra a XX. századi fővárosi építkezéseknél. Jelenleg az ürömi "FLINSTONE" kőbánya forgalmazza ezt a népszerű homokkő burkolóanyagot (6, 7). A Balaton környékén ezt permi vörös homokkő helyettesíti (8).
A beltéri kőszerkezeteknél a nem fagyálló anyagú kövek is szóba jöhetnek, ugyanis a fő szempont az esztétikai megjelenés, a kőanyag díszítő értéke. A padlóburkolatoknál azért figyelembe veendő a megfelelő nyomószilárdság (1000-1500 kp/cm2), a speciális falazatoknál a hő- és hangvezetés, a vizes helységek burkolatánál a vízállóság. A beltéri falazatokat faragással, gépi darabolással, felületük csiszolásával, polírozásával, tetszés szerinti módon, igen sokféleképpen alakíthatjuk ki (9, 10). Emiatt a belsőépítészet kedvelt eszközei, a lakás fő díszítői lehetnek.
A hazai kövek közül: a tardosi "vörös márvány", a süttői "haraszti mészkő" a leghíresebb beltéri kőanyag (a Budapesti metró burkolókövei is ezekből készültek).
Emellett nagyon sokféle hazai és külföldi burkolókő szerezhető be napjainkban. A kőanyagok felhasználásának, a szerkezetek építésének részleteit a következő számban ismertetjük.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szűcs J. László

Címkék: terméskő

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Támfalak sokféle megoldással

Korábban a támfalakat olyan helyre építették, ahol a kertben szintkülönbség volt, és ezt szerették volna áthidalni. Emellett az esőzéskor lefolyó víz romboló hatásának is gátat szabott egy ilyen...


Falazatok kőből

A cikksorozat előző részében a kertben egyszerűen kialakítható kő anyagú, építményekről írtunk. Kőből akár egész épületeket is kialakíthatunk, a jelenlegi építőanyag kínálat mellett azonban...