Tömörfa kis szekrény

Módosítva: 2008-09-27 14:13:34

1Egy ezermesterkedőnek kis szekrények készítése mindig hálás barkácsfeladat. A munka nem túl jelentős, hamar elkészíthető, és a darab számos apró tárgy tárolására alkalmas. Sőt, esetenként még a villany-, vagy a gázórát is elrejtheti a szemünk elől, ha a méretét e célnak megfelelően választjuk meg. Az alábbi kis szekrényke ilyen. Eredetileg fürdőszobába készült, és a fürdőszobai kozmetikumok tárolása volt a célja, de egyszerű szerkezete miatt a méreteit könnyű a saját céljainknak megfelelően módosítani.

Anyaga tömör, 20 mm vastag fenyőfa deszka, de a barkácsboltokban különféle méretben kapható lécekből összeragasztott ún. építőtáblákból is elkészíthetjük. A lényeg az, hogy a kiválasztott faanyag sűrű erezetű, 2simára gyalult és vetemedéstől mentes legyen. Egy 2 m hosszú deszka ki is adja a szekrény káváját. Ha az ajtóit is tömör fából kívánjuk kiszabni, akkor újabb deszkaszálra lesz szükségünk, ám hogyha üvegezett, vagy táblás ajtóval szeretnénk ellátni, akkor 20x30-as, hasonló tónusú és erezetsűrűségű fenyőlécet is szerezzünk be. Hátlap nem szükséges a tároló szekrénykéhez, de ha igényesek vagyunk, akkor 3 mm vastag rétegeltlemezt, vagy fehér, laminált rétegű, vagy fóliázott farostlemez is megfelel erre a célra. Természetesen ha a hálózati mérőórák elrejtése a szekrényke célja, a hátlap szóba sem jöhet.
Első ténykedésünk a faanyag oldalainak a simára csiszolása legyen. A gyalult felület ugyan simának tűnhet, ám a felület benedvesítése és kiszáradása után megejtett szálirányú simító csiszolás alapvetően szükséges. Ezt 3követően - rajzunk alapján - a deszka oldalán rajzoljuk meg az oldallapok alakját, jelöljük fel az összekötő polc-, illetve fenék és fedőlap helyét (1), majd vágjuk le a szükséges darabokat. Az oldallapokról fűrészeljük le a felesleges anyagot (2), és a vágott bütüket csiszoljuk simára. Ezt követően az oldallapok külső élét idommaróval formáljuk a kívánt fazonúra. E műveletekhez vezetőcsappal ellátott lekerekítő- vagy profilmarókat használjunk. Az élek fazonírozását felsőmarógéppel is elvégezhetjük, ha a munkadarabot a munkaasztalra rögzítjük. A gép talpának levegőben levő részét egy, a munkadarabbal azonos vastagságú deszkalappal támaszszuk alá. A marószerszámot a végén levő csap vezeti meg, így hűen követi az oldallapok kontúrját, és egyenletes lesz az ívelt élek lekerekítése.
4Ha már a marásnál tartunk, akkor horonymaróval készítsük el a fedő és fenéklapok beeresztett csapfészkének hornyait is. A hornyok mérete 10x10 mm legyen. Ezzel a szekrénykorpusz szilárdságát növelhetjük meg jelentősen. Ha erre nincs módunk, akkor köldökcsapos kötéseket kell alkalmaznunk, és az ehhez szükséges csapfészkeket is most fúrjuk ki. Ebben az esetben nem árt, ha a kávát alkotó darabok hátsó élébe 3x10 mm-es aljazást vésünk a hátlap, vagy a felfogó saroklemezek számára.
Szabjuk le a fedő és fenéklapot, és e darabok két végére marjunk a csaphornyoknak megfelelő méretű aljazást (3). Ha köldökcsapokkal fogatjuk az oldallapok közé a hevederlapokat, akkor a csapok méretével kurtítsuk meg ezen alkatrészek hosszát, és készítsük el a csapozáshoz szükséges furatokat is, továbbá a hátlap illetve a felfogó saroklemez süllyesztékét is véssük ki.
5Az ajtók felerősítéséhez az oldallapok mellé egy-egy pántfelfogó lécre, középre pedig esetlegesen egy osztó lécre is szükség van, amelyeket 20x30-as lécből szabjunk le. Végüket köldökcsappal kapcsoljuk a fenék-, illetve a fedőlaphoz, így ezek fészkeit is fúrjuk ki (4). A szekrénykáva darabjait ellenőrzésképpen ragasztás nélkül üssük össze (5). Az adódó apróbb illesztési pontatlanságokat igazítsuk ki, majd szétszedés és egy utolsó simítócsiszolás után a darabokat többször vékonyan kenjük be színtelen akrillakkal.
Amíg a korpuszt alkotó darabok száradnak, az ajtókat készítsük el. A tömör ajtókat szabjuk méretre, élüket csiszoljuk simára, és jelöljük fel a bútorfogantyúk helyét. Ezek készen vásárolt fogantyúk lehetnek, de magunk faragta darabok is megfelelnek a célnak. A pántok rezezettek legyenek, az ajtókat pedig A nagyításhoz KLIKK ide!elforgatható lapocskával biztosíthatjuk kinyílás ellen. Az újonnan elkészült darabokat is lakkozzuk be, majd száradásuk után fogjunk hozzá a szekrényke összeállításához.
Előbb a szekrényke káváját állítsuk össze. A csapokat kenjük be ragasztóval, majd az egyik oldallapra illesszük fel a fenéklapot, mellé a pánttartót, középre az osztólécet, végül pedig a másik pánttartót és oldallapot. Ültessük rájuk a fedőlapot, minden csapot illesszünk a fészkébe, majd gumikalapáccsal és ráverőfával, ismét üssük össze a kávadarabokat. A felesleges ragasztót nedves ronggyal töröljük le, majd szereljük helyükre a hátsó saroklemezeket, vagy a hátlapot. Ha a szekrénykorpusz darabjait merőlegesbe állítottuk, akkor már csak az ajtólapokat kell a helyükre fogatnunk, a szekrénykét pedig a ragasztó megkötése után a kiszemelt helyére csavarozva birtokba vehetjük.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tömörfa, szekrény

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Sarokszekrény

A konyhákba egyre több elektromos készüléknek és egyéb hasznos gépnek kell helyet biztosítani. Egy mosogatógép elhelyezése szűk konyhában például új, keskenyebb szekrények beépítését teszik...


Konyhaszekrényből pelenkázó

Egy kisbaba érkezése az öröm mellett mindig újabb kellékek beszerzését is jelenti. Ilyen például a babapelenkázó, amelynek fiókjaiban minden kelléknek helye lesz és később esetleg még másra is...