Tömörfa kis szekrény

Módosítva: 2008-09-27 14:13:34

1Egy ezermesterkedőnek kis szekrények készítése mindig hálás barkácsfeladat. A munka nem túl jelentős, hamar elkészíthető, és a darab számos apró tárgy tárolására alkalmas. Sőt, esetenként még a villany-, vagy a gázórát is elrejtheti a szemünk elől, ha a méretét e célnak megfelelően választjuk meg. Az alábbi kis szekrényke ilyen. Eredetileg fürdőszobába készült, és a fürdőszobai kozmetikumok tárolása volt a célja, de egyszerű szerkezete miatt a méreteit könnyű a saját céljainknak megfelelően módosítani.

Anyaga tömör, 20 mm vastag fenyőfa deszka, de a barkácsboltokban különféle méretben kapható lécekből összeragasztott ún. építőtáblákból is elkészíthetjük. A lényeg az, hogy a kiválasztott faanyag sűrű erezetű, 2simára gyalult és vetemedéstől mentes legyen. Egy 2 m hosszú deszka ki is adja a szekrény káváját. Ha az ajtóit is tömör fából kívánjuk kiszabni, akkor újabb deszkaszálra lesz szükségünk, ám hogyha üvegezett, vagy táblás ajtóval szeretnénk ellátni, akkor 20x30-as, hasonló tónusú és erezetsűrűségű fenyőlécet is szerezzünk be. Hátlap nem szükséges a tároló szekrénykéhez, de ha igényesek vagyunk, akkor 3 mm vastag rétegeltlemezt, vagy fehér, laminált rétegű, vagy fóliázott farostlemez is megfelel erre a célra. Természetesen ha a hálózati mérőórák elrejtése a szekrényke célja, a hátlap szóba sem jöhet.
Első ténykedésünk a faanyag oldalainak a simára csiszolása legyen. A gyalult felület ugyan simának tűnhet, ám a felület benedvesítése és kiszáradása után megejtett szálirányú simító csiszolás alapvetően szükséges. Ezt 3követően - rajzunk alapján - a deszka oldalán rajzoljuk meg az oldallapok alakját, jelöljük fel az összekötő polc-, illetve fenék és fedőlap helyét (1), majd vágjuk le a szükséges darabokat. Az oldallapokról fűrészeljük le a felesleges anyagot (2), és a vágott bütüket csiszoljuk simára. Ezt követően az oldallapok külső élét idommaróval formáljuk a kívánt fazonúra. E műveletekhez vezetőcsappal ellátott lekerekítő- vagy profilmarókat használjunk. Az élek fazonírozását felsőmarógéppel is elvégezhetjük, ha a munkadarabot a munkaasztalra rögzítjük. A gép talpának levegőben levő részét egy, a munkadarabbal azonos vastagságú deszkalappal támaszszuk alá. A marószerszámot a végén levő csap vezeti meg, így hűen követi az oldallapok kontúrját, és egyenletes lesz az ívelt élek lekerekítése.
4Ha már a marásnál tartunk, akkor horonymaróval készítsük el a fedő és fenéklapok beeresztett csapfészkének hornyait is. A hornyok mérete 10x10 mm legyen. Ezzel a szekrénykorpusz szilárdságát növelhetjük meg jelentősen. Ha erre nincs módunk, akkor köldökcsapos kötéseket kell alkalmaznunk, és az ehhez szükséges csapfészkeket is most fúrjuk ki. Ebben az esetben nem árt, ha a kávát alkotó darabok hátsó élébe 3x10 mm-es aljazást vésünk a hátlap, vagy a felfogó saroklemezek számára.
Szabjuk le a fedő és fenéklapot, és e darabok két végére marjunk a csaphornyoknak megfelelő méretű aljazást (3). Ha köldökcsapokkal fogatjuk az oldallapok közé a hevederlapokat, akkor a csapok méretével kurtítsuk meg ezen alkatrészek hosszát, és készítsük el a csapozáshoz szükséges furatokat is, továbbá a hátlap illetve a felfogó saroklemez süllyesztékét is véssük ki.
5Az ajtók felerősítéséhez az oldallapok mellé egy-egy pántfelfogó lécre, középre pedig esetlegesen egy osztó lécre is szükség van, amelyeket 20x30-as lécből szabjunk le. Végüket köldökcsappal kapcsoljuk a fenék-, illetve a fedőlaphoz, így ezek fészkeit is fúrjuk ki (4). A szekrénykáva darabjait ellenőrzésképpen ragasztás nélkül üssük össze (5). Az adódó apróbb illesztési pontatlanságokat igazítsuk ki, majd szétszedés és egy utolsó simítócsiszolás után a darabokat többször vékonyan kenjük be színtelen akrillakkal.
Amíg a korpuszt alkotó darabok száradnak, az ajtókat készítsük el. A tömör ajtókat szabjuk méretre, élüket csiszoljuk simára, és jelöljük fel a bútorfogantyúk helyét. Ezek készen vásárolt fogantyúk lehetnek, de magunk faragta darabok is megfelelnek a célnak. A pántok rezezettek legyenek, az ajtókat pedig A nagyításhoz KLIKK ide!elforgatható lapocskával biztosíthatjuk kinyílás ellen. Az újonnan elkészült darabokat is lakkozzuk be, majd száradásuk után fogjunk hozzá a szekrényke összeállításához.
Előbb a szekrényke káváját állítsuk össze. A csapokat kenjük be ragasztóval, majd az egyik oldallapra illesszük fel a fenéklapot, mellé a pánttartót, középre az osztólécet, végül pedig a másik pánttartót és oldallapot. Ültessük rájuk a fedőlapot, minden csapot illesszünk a fészkébe, majd gumikalapáccsal és ráverőfával, ismét üssük össze a kávadarabokat. A felesleges ragasztót nedves ronggyal töröljük le, majd szereljük helyükre a hátsó saroklemezeket, vagy a hátlapot. Ha a szekrénykorpusz darabjait merőlegesbe állítottuk, akkor már csak az ajtólapokat kell a helyükre fogatnunk, a szekrénykét pedig a ragasztó megkötése után a kiszemelt helyére csavarozva birtokba vehetjük.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tömörfa, szekrény

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gardrób vasalatok

A korszerű lakásberendezés ma már kihagyhatatlan motívuma a gardrób helyiségek kialakítása. A helyiség berendezése speciális bútorokat, még inkább speciális szerelvényeket igényel. Ezek az összes...


Szekrényágyak

Eredetileg a középkori németalföldön használták elterjedten a szekrényágyakat, amik azonban a maitól eltérő bútorokat jelentettek. A kinyitható szekrényajtó mögé rejtett igen rövid ágyban félig...