Falazatok kőből

A kőfalazatokra jellemző a jó hővezetés, azaz hamar áthűlnek, ill. felmelegednek, emiatt az épület belső terét rosszul hőszigetelik. A mai építési előírások igen szigorú hőszigetelési paramétereket írnak elő. Ezt a kettős igényt egy megfelelően hőszigetelő falazattal, majd annak a külső felén terméskőlap burkolással oldják meg a kivitelezők. Ez a falazat azonban nem terméskőből rakott fal, mert a megfelelő teherbírást min. 40 cm vastag terméskő fallal lehet csak biztosítani. A terméskőből rakott teherviselő falazatoknak a belső oldalán lehet a megfelelő hőszigetelést biztosító szerkezetet beépíteni.

A terméskőből épülő teherviselő falazatok készítése véleményünk szerint inkább a rutinosabb, megfelelő előképzettséggel rendelkező kövező szakemberek feladata lehet. Azonban a már elkészült egyéb falazatok utólagos terméskőburkolása a "saját magad" kategóriába tartozó munkák közé is beillik, hasonlóan terméskőből készíthetünk támfalakat, falazott kerítéseket, sőt egy speciális támfallal akár forrásfoglalást is készíthetünk a kertünkben. Ezek a falazatok, mivel nem az épület teherbírását befolyásolják, emiatt könnyebben kivitelezhetők, ezért inkább ezeket a szerkezeteket javasoljuk elkészíteni olvasóinknak, és ehhez kívánunk segítséget nyújtani cikkünkben.

Mielőtt belefogunk egy terméskőfal megépítésébe, célszerű a szükséges anyagokat és azok mennyiségét kiszámítani. A terméskő falakat kialakíthatjuk: szabálytalan ún. ciklopkőből, legalább egy lapján sík ún. idomított (IT) terméskőből, (ezeket a kőanyagokat előzetesen a kőbányákban megmunkálják, majd a helyszínen kissé tovább munkálva építik be), míg az ún. soros falazókő a kőfaragók által többé-kevésbé szabályosra faragott, derékszögű hasáb terméskő falazóelemeket jelent, melyeket a helyszínen csak be kell építeni a falazatba.
A terméskőfalazatokat falazó-cementhabarcsba (misung), vagy talajvizes helyeken javított falazó-cementhabarcsba rakjuk. A falazó cement-habarcs 1 m3 durva éles szemű homokhoz adagolt 350 kg 400-as cementből és megfelelő mennyiségű keverővízből készül, a javított cement-habarcs 1 m3 durva homok, 400 kg S-54-es cementből és keverővíz.

A különböző terméskőfalak tájékoztató anyagszükséglete 1 m3 falazatra vonatkoztatva:
- szabálytalan ciklopkő fal: 0,3 m3 habarcs, 1,37 m3 ciklopkő;
- felmenő terméskőfal: 0,28 m3 habarcs, 1,30 m3 falazókő;
- soroskő falazat: 0,3 m3 habarcs, 1,45 m3 soroskő.

Terméskő falazatokhoz a szükséges mennyiségű, azonos minőségű, színárnyalatú és szilárdságú fagyálló terméskőanyagot szerezzük be. A beszerzett falazókő anyagot a falazat közelében raklapon deponáljuk. A falazáskor a kőanyagot darabonként átválogatva, a szükséges utófaragásokat elvégezve építsük be. (A felhasználható kőfajtákról cikkünk előző részeiben írtunk.)

A terméskőfalazatok köveit 1-3 cm széles hézaggal rakjuk, a kitisztított 1-2 cm mély hézagokat utólag cementhabarccsal kell kifugázni. A fugázás készülhet teli hézagolással is, de a fugázóvassal kihúzott hézagokból a csapadékvíz könnyebben kifolyik, így a hézagok nehezebben fagynak ki.

A különböző terméskőfalazatok építési szabályai a következők:

A ciklopkő falazatot közel egyforma méretű, öt-hatszög alakú, durván megmunkált felületű kövekből rétegek nélkül kell építeni. A fal vastagsága min. 60 cm, a falvastagságot kiadó, egymás mögötti kősorokat nem szükséges kötésbe rakni. Ezeknél a falazatoknál a hézagok nem alkothatnak vízszintes egyenest.

A réteg nélküli szabálytalan kövekből készülő falazat a ciklopkő falazattól abban különbözik, hogy az építésénél felhasznált kövek szabálytalan, ún. görgetegkövek. Ezeket a falazatokat támfalak, kerítések kialakítására alkalmazzuk.

A kiegyenlítőréteges falazatok építésénél a szabálytalan kövekből rakott falazatba közel vízszintesen rakott hasábkövekből max. 80 cm-enként kiegyenlítő, a falazatot stabilizáló, lezáró rétegeket építünk be. Ezt az 50-60 cm vastag kőfalazatot m2-enként két-két darab, a falazat teljes szélességében fektetett, átkötőkővel kell felrakni. Ehhez a kiegyenlítő réteghez használjuk az IT (idomított felületű) termésköveket.

A soros kőfalak közül a váltósoros falat ismertetjük. A nagyjából derékszögű hasábokra alakított, a kőbányában faragott, különböző méretű kövekből álló falazatot min. 50 cm-es vastagságban lehet kialakítani. A beépítésnél biztosítani kell, hogy a kövek hossza ne legyen, több mint a magasságuk négy-ötszöröse. A közel vízszintes sorokba rakott kövekből futó- és kötősorokat alakítunk ki, azaz a laposabb kövekből kialakított ún. futósorokat ~30 cm vastag kötőkövekkel kötjük össze. A sarkoknál, falvégeknél ún. állóköveket építünk be. Ezeknek a köveknek a magassága ne legyen több három fekvőkő magasságánál. 

A kőfalazás munkamenete a következő. Első lépés a kövek előzetes szétválogatása, előkészítése. Ezután következzen a habarcs előkészítése; egyszerre 30-50 lit. cement-habarcsot keverjünk be, (ehhez kb. 15-20 kg cement, 30-50 liter durva homok és víz szükséges).

Előkészítjük a falazat helyén a terepet, majd következik a fal kitűzése. Ezután valamilyen alapot (betonból, alapkövekből) építünk a falazat alá. Az alap vízszintessé alakított felső síkjára elterített cement-habarcsréteggel kezdjük el a falazat építését. Az első sor lerakása után folyamatos habarcsterítésbe rakjuk a falazatot az előzőekben leírt szabályok szerint.
Egy-egy réteget a falszakasz teljes hosszán végig kell rakni. A nagyobb üregeket, hézagokat kisebb kövekkel gondosan kiékeljük, hogy a kövek egyenletesen feküdjenek fel. A kőfalazatok ülepedése a hézagokba kerülő habarcs vastagságától függ. Gondos kiékeléssel a habarcs mennyiségét, vagyis az ülepedés mértékét csökkenthetjük. Az egyes rétegeket folyamatosan kihézagoljuk, majd a hézagokat kifugázzuk, esetleg kihúzzuk.

Az egyes falszakaszok elkészülte után a kifugázást ellenőrizzük, majd a falazat homlokzati síkját papírral, vizes zsákvászonnal, esetleg drótkefével letisztítjuk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a terméskőfalazatok száradása a nagy mennyiségű habarcs miatt lassúbb, mint az egyéb falazatoké.

Amennyiben az épület falait nem lehet terméskőfalazattal kialakítani, de a falazat külső síkját terméskő falként kívánjuk megjeleníteni, akkor beszélünk a terméskő burkolatok alkalmazásáról. Ezeket a burkolatokat megfelelő falazatra utólag is el lehet helyezni. Emiatt jelenleg nagy divat pl. a beton falfelületek terméskővel való burkolása. Erre a célra 2-5 cm vastag rétegekre természetesen módon hasadó kőzetre, vagy ilyen vastag lapokra hasított, fűrészelt kőlapokra van szükségünk. Itthoni kőzeteink közül erre alkalmasak a különböző homokkövek, míg a külföldről származó anyagok közül a különféle palák, márvány és gránit kőzetek.

A burkolást elkészíthetjük vízszintes sorokba, a falazat síkjára merőlegesen felrakott burkolókövekkel, és a falazat síkjával párhuzamosan (csempeszerűen) elhelyezett burkolókövekkel is. Mindkét burkolatot cement-habarcsba rakjuk. A burkolandó falfelületet a régi vakolattól, szennyeződéstől gondosan (esetleg homokfúvással) meg kell tisztítani, míg az új falazatot rögtön burkolhatjuk. A burkolásra kész felületet cementtejes masszával fröcsköljük be (drúzoljuk), majd Ć6-8 mm-es acélból készült, 15-20 cm-es hálóba előregyártott vasalást erősítünk a fal felületére, úgy hogy az a fal síkjától max. 2 cm távolságra legyen. A falazatba vert acéltüskékkel rögzített hálóvasalásra burkolósoronként hordjuk fel a kőburkolat kötőanyagát a cement-habarcsot, talajvizes helyeken a javított cement-habarcsot úgy, hogy az a hálóvasalást ~1 cm vastagon takarja.

A burkolást elkészíthetjük vízszintes sorokba, a falazat síkjára merőlegesen felrakott burkolókövekkel, és a falazat síkjával párhuzamosan (csempeszerűen) elhelyezett burkolókövekkel is. Mindkét burkolatot cement-habarcsba rakjuk. A burkolandó falfelületet a régi vakolattól, szennyeződéstől gondosan (esetleg homokfúvással) meg kell tisztítani, míg az új falazatot rögtön burkolhatjuk.

A burkolásra kész felületet cementtejes masszával fröcsköljük be (drúzoljuk), majd Ć6-8 mm-es acélból készült, 15-20 cm-es hálóba előregyártott vasalást erősítünk a fal felületére, úgy hogy az a fal síkjától max. 2 cm távolságra legyen. A falazatba vert acéltüskékkel rögzített hálóvasalásra burkolósoronként hordjuk fel a kőburkolat kötőanyagát a cement-habarcsot, talajvizes helyeken a javított cement-habarcsot úgy, hogy az a hálóvasalást ~1 cm vastagon takarja.

Ebbe a kötőanyagba helyezzük el a megtisztított és benedvesített burkolóköveket, majd ezeket a csempe- burkoláshoz hasonlóan a helyükre nyomjuk, ütögetjük. A burkolókövek közel a falsíkkal párhuzamosan, 1-2 cm széles hézaggal helyezendők a falazatra. A hézagokat utólag kifugázzuk, és a fugát fugázóvassal kihúzzuk. Ezzel a csapadékvíz gyors lefolyását segítjük elő. A falazat száradása után azt letisztítva készül el a burkolat.

Ne alakítsuk ki a kőburkolatot közvetlenül a falazatra felvitt csemperagasztóba rakva, mert az egyrészt a burkolat nagy súlyát nem bírja el, másrészt így az egész burkolat nincs az eredeti falazatba rögzítve, kifagyhat, az elemei leeshetnek.

Végül - építési példaként - bemutatjuk egy speciális kőfalazat elkészítését is. Ez a ciklopkő falazat egy forrásfoglalás külső támfalát képezi. A régi forrásfoglalás falazatát előzetesen elbontották, a forrásteret kitisztították. Ezután a hegyoldal előtt 50-60 cm-rel - az új ciklopkő falazat alsó síkjánál - betonaljzatot alakítottak ki. A meglevő sziklafelülethez betonacél hálóvasalást rögzítettek, majd az építendő falazat és az eredeti felület közötti teret, a forrás szűrőrétegét képező zúzottkő réteggel töltötték ki, a ciklopkő falazat folyamatos felrakása mellett. A falazat kőanyagát a helyszínre előzetesen ledeponált dunabogdányi andezit kövekből egyenként kiválogatva és kissé utánfaragva építették a falazatba, a ciklopkő falazat építési szabályai szerint.

A falazat építésével párhuzamosan helyezték el a forrásfoglalás szivárgó (drain) csöveit és a vízgyűjtő műanyag tartályt is. A forrásfoglalások lényege, hogy a hegyoldalból kilépő vizet kissé megduzzasztjuk, így kényszerítjük azt a megfelelő helyen való (esetünkben ez a vízgyűjtő tartályból kivezetett cső) kilépésre. A falazat többi részét teljesen vízzáróvá kell tenni, ezért esetünkben a falazat belső síkjára SICOFOL műanyag fólia került elhelyezésre.

A forrás előterében a falazattal megegyező anyagú kőburkolatú járófelület került kialakításra, a forrás kényelmes megközelítése érdekében. A betonba rakott burkolat és a forrás oldalán kialakított terméskő szárnyfalak a forrás előtt futó patak árvizei okozta elöntéstől védik a forrásfoglalást.

A forrás falazatának elkészülte után a forrás felett a falazat tetején szintén betonba rakott kőfalazat zárja le a falazatot, és védi a forrásfoglalást a csapadékvizek beszivárgásától. A forrásból kilépő vizeket a járófelületben kikövezett gyűjtőaknából a burkolat alatt lefektetett KPE cső vezeti a patakba. A kőburkolat felső síkjában látható KM cső a vízgyűjtő tartályig leérően lett elhelyezve, a forrás szellőzését és az esetleges tisztítását segíti elő.

Reméljük az ismertetett kőfalazási technológiák az elkötelezett "csináld magad" olvasóink érdeklődését kiváltották, és sokan kedvet kapnak a saját kőfaluk megépítéséhez.