Fowler gőztraktor rézlemezből

Amikor a múlt század elején a gőz már bebizonyította erejét szárazon és vízen, a gőzhajtás szinte egyeduralkodóvá lett, és felgyorsította az ipari fejlődést. Ez a korszak ma már történelem, emlékei pedig ritka technikatörténeti kuriózumok. A Keszthelyi Majorsági és Mezőgazdasági Múzeumban kiállított, működőképes Fowler gőztraktor (1) is ilyen ritkaság. Még a mai számítógépes technikához szokott látogatókat is lenyűgözi e gépi masztodon. Összetett, rejtélyesen bonyolult mechanikai rendszere már csak kevesek számára követhető, de talán éppen ezért mitikusan vonzó is. Ha pedig olyan, a régi gépeket becsülő és értő modellező kerül elé, mint amilyen Lovas Ferenc, akkor valószínű, hogy e találkozásnak "utóélete" is lesz. Így történt, mert közel kétévnyi kitartó munka után elkészült a John Fowler gőztraktor modellmása (2), amely legalább olyan lenyűgöző kicsiben, mint az eredetije lehetett fénykorában.

1A modell méreteit illetően parányi, hiszen készítője - lévén megrögzött vasútmodellező is - 1:87 léptékben mintázta meg e gőzerejű monstrumot. Témaválasztása a hazai modellépítők körében szokatlan, de nem Lovas Ferenc modellező barátunk számára, akit mágnesként vonzanak e rég letűnt kor mezőgazdasági munkagépei. Ezt bizonyítja régebben készített, lófogatú vetőgépének párját ritkító modellje is (3). Legújabb modelljét, a Fowler traktort sikerült félig kész állapotában is lencsevégre kapnunk, így az is látható, hogy milyen összetett az ilyen nagy precizitást igénylő munka. A kész munka ugyanis ritkán árulkodik olyan közbenső műveletekről, amelyek a festést követően már "takarásba" kerülnek. Bár e modellek alapanyaga réz, sárgaréz és bronz, a kész műremekek értéke vetekszik egy ékszerével. (Igaz, hogy csak az európai modell különlegességeket gyűjtők körében, különös tekintettel arra, hogy a bemutatott, eredetileg Angliából származó munkagépről még nem készült modell replika.)
2A továbbiakban próbáljuk nagy vonalakban végig követni, miként is készült el ez a teljesen fémből készült modell különlegesség. Eredetijét Magyarországon gyártották, és egy erdőgazdaságban használt, daruval felszerelt ritka példány volt. Először is Lovas Ferenc a helyszínen részletes méreteket vett a traktorról, majd ezt követően részletes tervrajzot készített a gépről. (Használható dokumentáció ugyanis az eredeti gépről nem maradt fenn.) A tervrajz és a részegységek megformáláshoz szükséges alkatrészrajzok elkészítése után következett ezek kialakításának, összeállítási sorrendjének a meghatározása, amely egyben a végső összeszerelés sorrendjét is meghatározta. Ugyanis a végső fázisban már festett részegységekből kellett összeszerelni a modellt.
A gőzkazánt és a gépkezelői állást is magában foglaló részegység megformálása volt talán a legbonyolultabb feladat. Igen tagolt, hengeres- és hasábtestekből összeálló géptest alkotja a fő részegységet (4). Ennek minden darabja 0,3 mm-es félkemény sárgaréz lemezből kivágott, majd összeforrasztott burkolati elemekből állt össze. Ezek meghatározott sorrendben, egymást követve kerültek fel; a füstszekrény, a fekvőkazán, a víztartály és az ezekhez tartozó apró szerelvények, a meghajtó áttételmű háza, és folytatásaként a kezelőállás, no meg a szénputtony. Ezek mind, különálló darabokból lettek összeforrasztva (5). A szegecsfejek egy része pontozóval megütve imitált, ahol pedig a szegecsek helyező, és egyben rögzítő funkciót is ellátnak, a kötőelemek forrasztással rögzítettek. A daru hattyúnyakas gémjénél, pl. csak forrasztott szegecskötések fogják össze az alkatrészeket. A darugém páros feszítőoszlopa kemény és rugalmas citerahúrból készült, a darulánc finom mívű ezüst ékszerlánc.
3A kettős küllőzésű, forrasztott kerekek precíz mestermunka eredményei. Az abroncsaik és a kerékagyak vastag falú csőből, illetve rúdanyagból kiesztergált darabok, a küllőfészkek furatát pedig utólag, külön e célra készült szerszámba fogva fúrta ki Ferenc. E szerszámot használta a küllők és az agyak beforrasztásához is. Pontos munkája eredményeként a tengelyre felfogott kerekek nem ütnek, és akadálymentesen forognak a géptestre forrasztott parányi rézcső kerékcsapágyaknak köszönhetően. Ferenc az esztergályos munkákat is maga készíti el, sokéves gyakorlata a biztosíték arra, hogy parányi hengeres alkatrészei, pl. a traktor feszmérője, lendkereke, s egyéb kezelőtárcsái, darugörgői profi minőségűek, és mérethűek legyenek.
S ha már a forrasztást, mint oldhatatlan kötést felemlítettük, ehhez alapvetően csak nagy gyakorlat, és kifinomult érzés szükséges. Ferenc a precíziós forrasztásokhoz 30 W-os, tűhegyes forrasztócsúccsal ellátott pákát, és 1 mm átmérőjű speciális, alacsony olvadáspontú ónforraszt használ. A lemezek tisztító csiszolását követően egy cseppnyi forrasztóvizet (sósavba szórt horganylemezből maga készíti el) cseppent a forrasztandó helyre, és amint a páka hegyén levő kevés ón szétfut a 5felmelegített rézfelületen, már el is emeli a pákát, nehogy túlmelegítse a vékony lemezt, mert az megolvaszthatja a szomszédos forrasztást is, így vetemedést is okozhat. Ha a kelleténél több ón kerülne a forrasztási helyre, a felesleget apró, háromélű hántolóval távolítja el. Utókezelésként 1500, 2000-es polírpapíros finomcsiszolás következik, a zsírtalanítást pedig ételecetbe mártva végzi el. Csapvízben lemossa a darabot, tiszta ronggyal felitatja a nedvességet, és ezt követően már jöhet a szórt, ködölt festés. Ez már természetesen a finis, amikor az összes parányi alkatrész könynyen a helyére szerelhető, de még nincs a helyén (6). Mert azért akad számos alkatrész, amely a fődarabok festését akadályozná. Ilyenek pl. a különféle meghajtó-, mozgatókarok, rudazatok, láncgörgők stb.
A festéshez Ferenc a Duplicolor spray festékre esküszik, amelyet a modell kis méretei ellenére is három leheletvékony rétegben fúj fel a részegységek felületére. Először egy takarást alig adó réteg kerül a rézfelületekre, majd néhány óra múlva jöhet a közbenső, már egyenletesen fedő réteg felfújása. Ez még kissé érdes felületű, amelyet egy ködölt, tehát rendkívül finoman a tárgy fölé porlasztott festékköd leülepedő rétege egyenlít ki. Eredményeként minden modelljének selymes fényű, egyenletesen sima a bevonata. Természetesen akad ezen kívül számos alkatrész, amelyet kézzel kell 6befesteni, pl. a kerékküllőket, a feszmérő skálalapját, mutatóját, no meg a masinisztát, hogy az illúzió tökéletes legyen. E munkákhoz Ferinek biztos kezén kívül csak tűhegyes ecsetre van szüksége. Az apró feliratok, különös tekintettel a tetőlemez szélén levő márkajelzés korrekt megjelenítéséhez Letra-, illetve Alfaset betűkészletet használt, mégpedig piros és fehér színben.
A már feketére fújt tetőelemet jól rögzítve Ferenc előbb a szegélyezést adó piros betűsort nyomkodta rá a tetőszélekre, majd ezekre - kellő mértékben eltolva - a fehér betűket préselte a már fent levőkre. Az eredmény (7) bámulatos! Amint ezzel is elkészült, megtöltötte mozsárban tört szénnel a puttonyt, helyére rögzítette az apró fék-, s egyéb vezérlőkarokat, a tető állványát, beerősítette a daru láncait, egykulacsos emelőhorgát, és a traktor vonóhorgára akasztotta a már előbb elkészült, szőlővessző "fatörzsekkel" megrakott pótkocsikat. (A traktor ugyanis eredetileg erdőgazdasági munkát végzett.) Ezzel "pontot" tehetett a hihetetlenül aprólékos, mondhatni ötvösmunka végére, és büszkén hátra dőlhetett.
E különleges, teljesen egyedi készítésű apró modell - a traktorra kapcsolt pótkocsikkal együtt - végül is több mint 260 alkatrészből állt össze. Lovas Ferenc remekelt, rendkívül igényes, garantáltan egyedülálló a munkája, amely nemzetközileg is elismerésre méltó. További terveinek megvalósításához sok sikert kívánunk, és érdeklődve várjuk újabb modelljét.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

AL-KO fűnyíró traktorok

Akinek nagyobb gyepfelületről kell gondoskodnia, annak sem okvetlenül nehezebb az élete. Sőt...az AL-KO széles traktorválasztéka tökéletesen alkalmazkodik már 500 m2 felett minden gyepterülethez. A...


2009-ben is: AL-KO

Az elsősorban kerti gépeiről híres AL-KO 2009-ben is rendszeresen megjelenik lapunkban. A jövő év újdonságairól a cég ügyvezető igazgatóját, Magyari Sándort kérdeztük.