Bútorsérülések

A kisebb javításokat magunk is elvégezhetjük

A bútordaraboknál gyakori az ajtók pántjainak a kilazulása, illetve önbehúzó funkciójuk megszűnése. Az ajtók hibáját, a pántokat felfogó csavarfészkek kiporladása okozhatja. Ha a pánt még egyébként hibátlanul működik, akkor a kitágult lyukakat kell beragasztott keményfa betéttel „kifoltozni”, majd ezt követő előfúrás után újra visszacsavarozható a laza pánt. Ha viszont maga a pánt hibásodott meg, akkor ezt ajánlatos új darabra cserélni. Ilyen esetekben azonban célszerű az ajtó összes pántját lecserélni újabb változatra, a még hibátlan pántok pedig felfelhasználhatók a többiek estleges cseréjéhez.

A régebbi bútorok ajtóin a rúdzárak takarólécei is idővel kilazulhatnak, ezeket pedig ugyancsak a felfogó csavarjaik furatába ragasztott vékony fa rudakkal lehet „megszilárdítani. Ilyen esetekben érdemes a rúdzár szerkezetét, továbbá az alsó-felső zárlemezek állapotát is átvizsgálni, megerősíteni, továbbá magát a szekrényt is vízszintbe állítani, ami előfeltétele az ajtók ideális záródásának, a rúdzárak akadálymentes működésének, és egyben megkíméli a pántokat befeszüléstől.

Nem ritka eset ajtóknál a túlnyitás miatt bekövetkező pántfészek kitöredezés. Ezek általában a gyengébb minőségű mag lapanyagoknál következhetnek be. Ha a fészek széle kagylósan törik ki, akkor a morzsalékos részek eltávolítása után erős diszperziós faragasztóval még visszaragaszthatók a helyükre, de a javításhoz az ajtót le kell szerelni a helyéről, és a kiszakadt részt ragasztóval, pontosan a helyére illesztve, préselve kell rögzíteni. E célra akár kétkomponensű ragasztó is megfelel.

Ha viszont a kitöredezett darabok hiányosak, akkor előnyösebb a hiányzó részek pótlásához és a ragasztáshoz kétalkotós gyurma ragasztót használni. Ez az anyag elég képlékeny a beilleszthető darabok visszaragasztására, és a hiányzó részek pótlására is. A felesleges anyagrészek kötés után lemunkálhatók. A javítás a világos anyag miatt látszani fog, viszont a kötés szilárdsága tartós lesz.

A sík felületek különféle méretű sérülése is elég gyakori. Ezeknek esetenként még a laminált felületek sem képesek ellenállni. A mélyebb és szélesebb karcokat – ragszalaggal körülhatárolva – pákával megolvasztott kemény javítóviasszal lehet feltölteni. A viasz gyorsan kikeményedik, a feleslege éles pengével lehántolható, majd nagyon finom polírpapírral és pasztával kifényesíthető a javítás helye. A ragszalag meggátolja, hogy a sérült rész melletti felületek sérüljenek, ám az eltávolítása után ajánlott a javított rész felületét összepolírozni az eredeti bevonattal.

Sekélyebb karcok esetén a felsértett laminált dekor réteget, vagy színfurnér felületet elég – tisztítás követően – színtelen akril lakkal feltölteni, majd szintbe csiszolás után átfényezni. A javított részt most is vékony ragasztószalaggal érdemes körbefogni, hogy a szintbe munkáláskor ne sérüljön az eredeti bevonat.

A nehéz tárgyak leejtése a fafurnér felületeken benyomódásokat, a lamináltakon pedig esetleg a bevonat kitörését okozhatja. Az ilyen sérüléseket a mélyedésbe olvasztott – és megfelelő színű – javítóviasszal (pl. Kiraviv, Novoryt), vagy folyékony fával célszerű feltölteni, majd szintbe munkálás után polírozással esetleg lakkozással lehet a javított rész fényét megközelítően visszaállítani. A különféle javítóviaszoknak ugyan van lágy változata is, ezeket azonban csak olyan sekély sérülések korrigálásához ajánlott használni, amelyek nem túl mélyek és terjedelmesek, továbbá nincsenek gyakori használatnak kitéve, pl. bútorajtók frontján levő karcoknál, vagy lapborítások sarokélein, illetve egyéb nem frekventált felületeken, ahol csak esztétikailag kell a sérülést eltüntetni.

Bizonyos fokig rázósabb feladat a bútoralkatrészek élborításainak a kijavítása. Ezek általában fólia vagy színfurnér borításúak, illetve újabban 1-3 mm vastagságú ABS műanyag szegéllyel fedettek. A fóliásak főként a sarkok közelében hajlamosak a leválásra, kitöredezésre, míg a színfurnérosaknak a szélei szoktak kitöredezni. A fóliás élfedések felvált részeinek ugyan megpróbálható a visszaragasztása, ám ez ritkán vezet tartós eredményre. Ilyen esetekben célszerűbb egy hosszabb részen óvatosan levésni, vagy melegen, pl. vasalóval leolvasztani, majd levágni a hibás szakaszt. A helyére pedig azonos színű és erezetű élfóliával lehet a hiányzó részt felvasalva pótolni, esetleg felragasztani. A toldás helye ugyan látszani fog, ám ha az alaplap élére préselve hagyjuk a ragasztóanyagot megkötni, a javítás tartós lesz. A kiálló éleket finom csiszolással le kell kerekíteni. Különösen a sarkokon kell a pótlás széleit kellő felhevítést követően jól lepréselve az alaplapra rögzíteni. Ha a sérült élborítás színfurnér anyagú, akkor a még esetlegesen pácolással, majd színtelen lakkozással kell az eredeti bevonathoz hasonlóvá tenni a javított rész felületét.

Tömörfa, vagy 2 mm vastagságú furnér élborítások sérüléseinek javításához ún. folyékony fatapaszt (Boróka, SilFix, Resto stb.) is lehet használni. Ez vizes diszperziós, lágy, több színárnyalatban kapható tapasz, amely vízzel hígítható is és spatulyával lehet a sérült részek csiszolással kitisztított mélyedéseibe simítani. E tapaszok többféle természetes faárnyalatban, kis kiszerelésben kaphatók. Viszonylag gyorsan, 2-3 óra alatt megszáradnak, utána csiszolhatók, és akár polírozással vagy színtelen lakkal is átvonhatók. A javított rész minden esetben ragasztószalaggal körülhatárolandó, amivel megvédhető a sérülés melletti felületek károsodása.

Az ajtópántok kitágult csavarfuratai beragasztott fabetétekkel szilárdíthatók meg

A pántfészek kitört darabjainak pótlására a kétkomponensű gyurmaragasztók jól használhatók

A sekély, lakkal már feltöltött felületi karc finom csiszolással fényesíthető ki

A kisebb felületi sérülésekhez lágy javítóviasz is megfelel

A mélyebb karcok feltöltéséhez a pákával bedolgozott kemény javítóviaszok a megfelelők

Az ABS élfedések sérülései is feltölthetők felolvasztott keményviasszal

A lehasadozott színfurnér sarokélek folyékony fával is feltölthetők

A felpúposodott színfurnér borítások benedvesítésük után meleg vasalóval visszaragaszthatók

A kilazult csapos bútoralkatrészek ragasztás utáni rögzítéséhez jól használható a hevederes szorító

A nagy terhelésnek kitett bútordarabok lábait célszerű kétkomponensű ragasztóval és fém szegletekkel megerősíteni