Komposztálás vagy hulladékgyűjtés?

2013-12-05 11:18:30 | Módosítva: 2013-12-05 11:24:26

Ha ezek a kérdések járnak a fejünkben, jó úton haladunk afelé, hogy a biológiailag lebomló hulladék kezelésének problémáján javítsunk. A házi komposztáló edények használata nem hulladékkezelésnek tekintendő, hanem a hulladékkeletkezés megelőzésének, és a hulladékkezelési prioritások élén áll. Ily módon kevesebbet kell fizetnünk a tényleges hulladékkezelésért. Amennyiben egy település több, mint 50%-a komposztál, úgy mentesülhet a biohulladék kötelezően elkülönített gyűjtése alól.


A két lehetséges út

Amikor a biohulladék szelektív gyűjtése és a komposztálás között kell dönteni, akkor két lehetséges út van. Az első opció a hulladék közúti szállítása és gyűjtése, amikor a hulladékot egy nagyobb komposztálóüzembe viszik (ezek kapacitása több mint 10 tonna komposzt évente), melynek megteremtése nagy gazdasági, műszaki és időbeli kapacitást emészt fel. Ebben az esetben a lakosoknak biohulladék-gyűjtő zsákokat (évente) vagy konténereket kell vásárolniuk. Egy konténer ára kb. 9000 Ft, de ennek akár dupláját is fizethetjük, ha komolyabb levegőztető rendszerrel és falbordázattal van ellátva edényünk. Ezen kívül az üzemben szükséges a darálok, rakodók, komposztforgatók beszerzése, valamint a folyamatos fenntartási költségek is magasak. Pozitívumként azt említhetjük, hogy a kész komposzt lehetséges eladásából bevételhez juthatunk. A gyűjtés ezen formája nem százezer, hanem több tízmillió forintos nagyságrendű költséget jelent, amelyet csak kevés önkormányzat engedhet meg magának.

A másik út a házi komposztálás, ami a fenntartható fejlődést is szolgálja. Előnye, hogy bárki hozzájuthat, akár az önkormányzat által is kiosztható nagyobb projektek esetében. A biohulladék így közvetlen az előállítójánál marad (a háztartásokban), és 6-12 hónap alatt jó minőségű komposztot állíthatunk elő belőle. A komposztálás modern formája már nem csak a praktikusságon alapszik, hanem fontos esztétikai szerepe lett, így bármely kertbe illeszkedik.



Nem csak az önkormányzat, hanem a lakosok érdeke is, hogy a biohulladékkal kapcsolatos járulékos költségek ne emelkedjenek. Minden önkormányzat eltérő tulajdonsággal és preferenciával rendelkezik, és erre alapozva pontosan megállapítható, hogy a komposztálás a legmegfelelőbb módon történjen. Egy komposztáló üzem megépítése egy 600 fős településen kb. 100 millió forintba kerül, amelyhez további költségek is kötődnek, mint például a gyűjtőedények megvásárlása, a járművek és a begyűjtés kiadásainak fedezése. Összehasonlításképp egy ugyanekkora lélekszámú településen, ahol kb. 170 háztartás van, háztartásonként egy 800 literes, prémium minőségű komposztáló edény beszerzése az összes háztartás számára kb. 8 millió forintot tesz ki, és nincsenek a későbbiekben felmerülő költségelemek.

A komposztálás ezen módja ideális települési önkormányzatoknak, kisebb városoknak, vagy olyan kerületeknek, ahol a kertes házak számának aránya magas. Ezáltal nem lesz szükség nagy kapacitású gyűjtőedények beszerzésére, megtakaríthatja az illegális hulladéklerakók felszámolásának költségeit (ezek nagy része biológiailag lebomló hulladékból tevődik össze), jelentősen csökken az összegyűjtött kommunális hulladék mennyisége. Ezzel együtt csökken a hulladék elszállítására és hulladéklerakókban történő megsemmisítésre áldozott összeg. Minden érdeklődő személy számára fontos lehet a kérdés, hogy önkormányzata milyen mértékben támogatja a komposztálás ezen fajtáját.

Czinger Erik (www.kerti-komposztalok.hu)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Komposztálás nyáron

A vegetációs időszakban, a nyár folyamán keletkezik a legtöbb zöldhulladék, ami komposztálható. A magas hőmérséklet némi nedvességgel párosítva ilyenkor hozza a legjobb eredményt a lebontásban,...


Kávézacc: ne dobjuk szemétbe

Magyarországon a felnőtt lakosság 80 százaléka kávézik, az évi 18ezer tonnás kávéfogyasztásból 14 ezer tonna kávézacc keletkezik. Csaknemminden második fogyasztó a szemétbe dobja a kávézaccot,és...