Fugák és színek

A frissen rakott csempénél is előfordul sajnos, hogy nem egyenletes a fugaszélesség, mert a fugamassza nem egyenletesen van lehúzva. Viszonylag friss állapotban alumíniumszivaccsal, kikeményedett fugánál közepes szemcséjű csiszolópapírral soronként dörzsöljük szint alá a fugázó anyagot, és alakítsuk ki a szemre egyenletes fugaszélességet. A hiányzó fugadarabkákat fugajavító pasztával pótolhatjuk, ha viszont nagy egyenetlenségek vannak, akkor viszonylag hígra kevert fugamasszával újra kell öntenünk a fugákat. A fuga színén is változtathatunk utólag. Erre jó a fugaszínező, amivel rendkívül egyszerű dolgozni. A festékszerű anyagot egy vékony ecsettel kell felvinnünk a fugára, és az sem baj, ha a mázra is kerül belőle. A száradás – kb. fél-egy óra – után a mázas felületről könnyedén ledörzsölhetjük egy puha ronggyal, a fugát pedig tökéletesen befogja.

A csempe és a fuga egymáshoz és önmagukhoz viszonyított színe persze ízlés dolga, de ha a fugaszélességet utólag sem tudtuk egyenletesre javítani, akkor lehetőleg kerüljük az erős színkontrasztokat. A csempe alapszínéhez legközelebb álló fugaszínt válasszunk. Ez el fogja rejteni a hibákat, míg az erős kontraszt kiemeli azt.