Hasonlók, mégis eltérők

Szalagparketta és laminált padló

2013-12-13 18:34:51 | Módosítva: 2013-12-13 18:52:32

Az elmúlt időszak talán legkedveltebb meleg padlóburkoló anyagai a szalagparketták és a laminált padlók. Első pillanatra hasonlóak, ám sok szempontból mégis jelentősen eltérnek egymástól. Igényesebbnek mondható a szalagparketta, viszont sokak által kedvelt padlóburkolat a laminált padló. Mindegyiknek számos előnye van, legfőképpen, hogy némi műszaki érzékkel rendelkezők akár saját kezűleg is lefektethetik. 


A szalagparketta valójában valódi fa alapanyagokból készül, a hagyományos csaphornyos parketták kiegészítő gyártmányaként lett kifejlesztve. Előnye a természetes fa alapanyag mellett, hogy már felületkezelt, azaz többrétegű, UV-re keményedő lakkal van bevonva, és lefektetése után azonnal használatba vehető. Többnyire 4 mm-es keményfa felső rétege pedig legfeljebb 3x igényes csiszolással felújítható, és újra lakkozható.


Két és három rétegű változata kapható, így garantált a rugalmassága és alaktartóssága. Csaphornyos és click csapos változata is beszerelhető. Ez utóbbinak előnye, hogy újra felszedhető és tökéletes csatlakoztatást biztosít az egyébként 2200-2250 mm hosszúságú panelek között. A click betétcsap anyaga egyes gyártmányoknál keményfa. A szalagparketta elemek szélessége 174-és 193 mm, vastagságuk pedig 13,5-14 mm között változó. A szalagparketta elemeket egység csomagokban lehet megvásárolni, amelyen feltüntetik a lapok összkiadósságát és egyéb lényeges paramétereit is. Ennek alapján lehet a szükséges mennyiségű csomagot kiszámolni, mert külön elemeket nem lehet beszerezni. Ennek elkerülésére általában a szükségesnél 10%-kal többet ajánlatos beszerezni a szalagparkettákból.

Ezzel szemben a laminált padlók elemei csupán egy kemény HDF maganyagból állnak, amelyeket kemény, laminált felületi bevonat és alsó ellenhúzó réteg tesz alaktartóvá, és különféle mértékben kopásállóvá. E felületek nemcsak kopásállóság, hanem felületi strukturáltság, erezet mintázat, és színtónus szempontjából is eltérők lehetnek, ami a használat szempontjából lehet lényegesek.

A magas fényű változatok többnyire csúszósak, és a felületi karcok, sérülések jobban észrevehetők rajtuk, a rusztikus hatású, prégelt felületűek biztonságosabban járhatók, a kisebb karcok pedig alig észrevehetők a felületükön, és a tisztításuk is egyszerűbb. Az újabb, két vagy négy oldalukon fózolt oldalélű változataik többnyire enyhén erezetmintázott felületűek, és 45 fokban lecsapott élük tagoltabbá teszi az egész padlófelületet.

A laminált padlóburkoló lapok méretei jelentősen eltérnek a szalagparkettáktól, hiszen a hosszúságuk „csak” 1280-1288 mm közötti, a szélességük 137-193 mm, a vastagságuk pedig 7, 8, és 12 mm között változó. A kopásállóságuk sem egyforma, ezért a helyiség használatához igazodóan kell kiválasztani a célnak megfelelő kopásállóságú típust. A laminált padlólapok is egységcsomagokban kerülnek forgalomba, amelyeknek lapjai általában kb. 2,5 m2 felület beburkolására elegendőek, ám ennél a burkolóanyagnál is a kiszámított mennyiségnél 10%-kal többet célszerű vásárolni, ami biztosíthatja a beszabások miatt kieső darabok pótlását.

A szalagparketták lerakása

A kész parkettákat szinte bármilyen alapra le lehet fektetni. Ez lehet akár régi fapadló, PVC, vagy szükség esetén szőnyegpadló is, illetve aljzatkiegyenlítővel felterített és kiszáradt betonaljzat. Az alapfelület egyenessége nagyon fontos, amit minden esetben ellenőrizni kell. Ez akkor megfelelő, ha 1 m2-en belül max. 2 mm a szintkülönbség. Párazáró fóliát csak beton, vagy aljzatkiegyenlített rétegre kell felteríteni, mégpedig az illesztéseknél 20 cm átfedéssel, egymáshoz ragasztva, és az oldalfalra is felhajtott 5 cm magasságú fedéssel. Ezt követheti a lépészaj csökkentő lapok lerakása, amellyel akár 15 dB-lel is javulhat a helyiség akusztikája azáltal, hogy ezek a lapok a kellemesebb mély hangok felé módosítják a lépés zajok frekvenciáját. Ezek az anyagok tekercsben és lapokban is megvásárolhatók a padló beszerzési helyén.

A kész parkettákat - és a laminált burkolat elemeket is - bizonyos esetekben lehet az aljzathoz ragasztani, csupán szorosan egymáshoz illesztve, vagy a csaphornyokat ragasztva kell egymáshoz rögzíteni. Ez utóbbihoz parketta ragasztót kell használni, ami a clickes változatoknál természetesen felesleges.

A lapokat általában a beeső fénnyel párhuzamos irányba kell lefektetni. Előzőleg célszerű fektetési rajzot készíteni, mert az esetleges toldásoknál legalább 50 cm-es darabokkal kell kezdeni a sorokat. Az ennél rövidebb leeső darabok nem hasznosíthatók. A kezdősor és a fal között 10-15 mm széles hézagot kell hagyni, amelynek a mértékét kiékelve lehet biztosítani. Az egymásba illesztett darabok hézagmentesek legyenek, a kitüremlett ragasztót pedig azonnal le kell törölni. A kezdősornál mindig az elem hornyolt oldala kerüljön a fal felé. Ha a végén az elemet méretre kell szabni, a vágást az elem hátoldala felöl, lyukfűrésszel célszerű elvégezni. Ha a leszabott darab maradéka 40-50 cm-nél hosszabb, akkor ezzel lehet kezdeni a következő sor lerakását.

A csap hornyos illesztések hézagmentesen csatlakozzanak egymáshoz, amit gumikalapáccsal, vagy rátétfára mért gyenge ütésekkel lehet elérni. A szalagparkettával így gyorsan lehet nagy felületeket leburkolni, a munkát csak az esetleges fűtéscsövek kiállásai, illetve a falak kiugró részei, és az ajtók tokkeretei akaszthatják meg. Ez utóbbiaknál a padló megemelkedett szintjéhez igazodva, befűrészelés után kialakuló hézagba már akadálytalanul becsúsztatható a padlóelem vége. A kiugró falrészeknél pedig dilatációs oldalhézag megtartásával vágjuk ki az elemből a felesleges részt.

A csőkiállásoknál a méretes lyuk kifúrása után a fal felöl bevágva tegyük beilleszthetővé az elemet, majd mögéje ragasszuk be a padlóelemből előbb kivágott pótdarabot. Az utolsó sáv beillesztéséhez szinte mindig méretre szabott szélességű padlólapok szükségesek. A falhoz illesztett elem hátoldalára jelöljünk fel a vágás helyét, de számoljuk rá a 15 mm-es hézagot is.. Az elemet ezt követően ferdén illesszük az előző elem csapjára, majd behúzóvas segítségével, kis ütésekkel csatlakoztassuk hézagmentesen a helyére. A clickes elemeket könnyebb a helyükre illeszteni, ám itt is lényeges a hézagmentesség. Ezt a hézagoló ékekkel könnyű megoldani. Ezeket a ragaszó száradása után el kell távolítani, hogy később ne gátolja az összefüggő padlófelület esetleges mozgását és elkerüljük a padlószélek falhoz feszülését.

Ezt követően már csak a szegélylécek felszerelése van hátra. E célra olyan széles típust kell választani, amelyik teljesen letakarja a fal melletti hézagokat. Erre a legalkalmasabbak a falra csavarozott lemez sarukra húzható változatok. A sarukat olyan magasra kell felerősíteni, hogy a rápattintott szegélylécek teljesen a padló felületére simuljanak, de a mozgásukban ne gátolják azt. A szegélyeket mindig a falra és nem a padló felületére kell felerősíteni. A sarkoknál gérbe vágottan ajánlott egymáshoz illeszteni a végüket, de beszerezhetők olyan szegélylécek is, amelyekhez előre gyártott sarokelemek könnyítik meg az egyenes szakaszok beillesztését.

Laminált padlók lerakása

A laminált padlók lerakásának kritériumai, és főbb mozzanatai nagyban hasonlóak a szalagparkettákéhoz, csupán ebben az esetben kisebb méretű lapokból kell befedni a padlófelületet. Ezekhez is szükséges a vékony polietilén fólia, és lépészaj csökkentő lemez vagy lap lerakása. Kopogást csillapító hatásuk miatt különösen előnyös a hatásuk.

Az alapfelülettel szemben támasztott követelményeknél itt is fontos az, hogy 1 m2-ni felületen max. 2 mm lehet a szintkülönbség.

A fektetés iránya itt is a beeső fénnyel párhuzamos legyen, ám bizonyos esetekben ettől – az ideálisabb optikai hatás érdekében – el lehet térni. A laminált padlóknál már szinte csak clickes változatok vannak forgalomba, a kezdősorokat alkotó elemeknek a hornyolt oldala kerüljön a fal mellé, és a szélek kiékelése is szükséges.

A clickes elemeknél mindig először a hosszabb oldalt kell a helyére illeszteni, majd az elemet kereszt irányban megütve csatlakoztassuk a mellette lévő darab csapjára. A szükséges beszabásokat mindig a színoldalára fektetett lapokon végezzük el, mert így alig pattogzik ki a nagyon kemény laminált bevonat a vágások mellett. A beszabásoknál vegyük figyelembe a szükséges tágulási hézagot, és beillesztés után az elem kiékelése is fontos.

A teljes padlófelület lefedése után az ékeket el kell távolítani, és a fal melletti réseket legalább 20 mm széles szegélylécekkel fedjük le. A felfogó lemezes szegélylécek közül célszerű olyan profilt választani, amelyik mögé akár egy vastagabb kábelt is el lehet rejteni. A padlóra azonban a laminált padlóknál is tilos a szegélyléceket szilárdan felerősíteni, mert a padló térfogatváltozásakor a fal mellett keletkeznek majd hézagok. A szegélylécek választéka bőséges; általában 2-2,4 m hosszú, 35-45 mm magasságú változatok között lehet színben, mintázatban a padlóhoz illőt választani.

Ha eltérő anyagú és esetlegesen szintben nem azonos magasságú padlórészeket kell egy téren belül lehatárolni, akkor ideálisan alkalmazhatók az ún. burkolatváltó fém szegélyidomok, amelyek a különféle szintkülönbségek áthidalására is alkalmasak, és dekoratívan kapcsolják össze az eltérő anyagú padlóburkolatokat.


A csaphornyos szalagparkettáknál előnyösebbek a click csaposak


A nyers betonfelületekre párazáró és alátét fóliát is szükséges alkalmazni


A click csapos padlólapokat előbba hosszú élükhöz kell illeszteni, majd ütögetéssel csatlakoztathatók a rövidebb csapokra


A ragasztással rögzített csaphornyos szalagparketták első sorait ajánlatos hevederes szorítókkal egymáshoz préselni


Az alátétfóliákat átfedéssel kell még a lapok lerakása előtt az aljzatra teríteni


Az ajtók aljából és a tokok keretléceiből a padló megemelt szinthez igazodva kell lefűrészelni keskeny csíkokat


A padlószegélyeket mindig a falra kell erősíteni


Még a betonlépcsők is beburkolhatók parkettalapokkal


A parketta lapjainak erezetmintája a beeső fénnyel párhuzamosan lefektetve lesz igazán dekoratív


A laminált padlók lapjainak maganyaga mindig kemény HDF, és lépészaj csökkentő lapokkal tompítható a kész padló kopogó hangja


Az alátétfólia és a lépéshang csökkentő lemezek különösen betonaljzatokon hatékonyak


A lépészaj csökkentő lapok különféle kivitelben szerezhetők be


A padlólapok csaphornyait a hosszanti élükhöz kell ütögetéssel hézagmentesen csatlakoztatni


A csaphornyok szoros egymáshoz illesztésekor alátétfát célszerű használni

 

A laminált padlót mindig a felület igénybevétele alapján célszerű kiválasztani


A fózolt élű lapok előnye, hogy a leélezett oldalú elemek tagoltabbá teszik a padló felületét. A kontrasztos erezetmintás lapokból nagyon markáns mintázatú padló készíthető

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Új laminált padlót, gyorsan!

A laminált padlók előnyei közismertek, ezért is választják sokan különféle lakóterük burkolataként ezt a padlófajtát. Ma már a régebbi csaphornyos kivitelűeket felváltották az ún. klikk...


Laminált padlók hibái

A laminált padló másként „viselkedik” a sérülésekkel szemben, mintavalódi fából készült parketták. Ezt a szerkezeti kialakításuk ésafőként a felületük kopásállósági fokozatuk jelentősen...