Családi házunk sikeres hőszigetelése

2013-12-19 11:19:03 | Módosítva: 2013-12-28 16:25:51

Hazánkban a vidéki családi házak többsége, több mint kétmillió ingatlan 1945 és 1990 között épült. Egy átlagos ház élettartama körülbelül 50 év, s napjainkban ezért az épületállomány megújítása szükségessé vált. Az életminőség javítása, környezettudatosság, energiaköltségek hatékonysága és megtérülése mellett a tulajdonosokat egyszerű, hétköznapi kérdések ösztönzik az átalakításokra: magas fűtésszámlák kifizetése, télen a hideg, nyáron a túlzott felmelegedés, fokozott zajterhelés, levegőszivárgás, gombásodás és penészesedés leküzdése. 

Sokan nem is tudják, mielőtt szakemberhez fordulnak, hogy ezek a problémák a jól megválasztott hőszigeteléssel megszűnnek – s akár 70 százalékkal csökkennek az energiaköltségeink is!

Utólagos hőszigetelések

Családi házunk utólagos hőszigetelése során sokan elsőként a homlokzat, vagy a belső és külső falak burkolására gondolnak. Ugyanakkor a tetőtér, a padló és a padlásfödémek szigetelése együttesen komplex, környezettudatos felújítást eredményez, amellyel meghosszabbíthatjuk ingatlanunk élettartamát és javíthatjuk az esztétikai jellegét is. A hőszigetelésnek köszönhetően a külső falfelület hőmérséklete és hőkomfort érzetünk megnő, a helyiségek állandó hőmérséklete könnyebben fenntartható, a szobák kihűlése és felmelegedése lassabb. Kevesen tudják, de a jól megválasztott hőszigetelés az utcai zajokat is csökkenti, illetve a falakat megvédi a külső légköri hatásokkal szemben. Sőt, még kevesebben gondolnák, hogy a családi házak felújítása során fontos feladat, hogy a fűtési rendszer vezetékei mentén csökkentsük a hőveszteséget, ezért külön figyeljünk a csövek, a kazánok hőszigetelésére.


Ezek alapján jól látható, hogy egy hőszigetelés nélküli házban élő család amellett, hogy lemond a kellemes lakóklímáról, energiapazarló módon is él. Hosszabb távon tehát a hőszigetelés egy megtérülő befektetés, illetve a családi házak tulajdonosai számára a napi problémák megoldását is jelenheti. Életünk nagyobb részét az épületben töltjük, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül pl. a beltéri levegő rossz minőségét vagy a nedvesség következményeit (pl. családtagjainknál a gombák miatt kialakuló allergiás reakciókat).

Európában épületeink használják fel az elfogyasztott energiamennyiség több mint 40 százalékát! Bármilyen meglepő, de házaink CO2 kibocsátása magasabb, mint a személyautóké vagy az ipari tevékenységé. Így az épületek azok, melyek a legnagyobb energiatakarékossági lehetőséget is magukban rejtik. Hazánkban – 2008 évi szabályozás alapján – az elmúlt évben bevezetett Energiatanúsítvány ad tájékoztatást az épület várható energiafelhasználásáról, amely „A-I”-ig kategóriákba sorolja be az ingatlanokat (az „A” a legmagasabb fokozat). Egy jól hőszigetelt épület ingatlanpiaci értéke automatikusan magasabb lesz, míg a rossz minősítés esetén a szabvány javaslatot tesz a felújítási és korszerűsítési munkákra.


A felújítási munkák során a tulajdonosok „szeretik megfogni a pénzt”, s csak kevesen gondolnak bele: a családi ház tulajdonosának hosszabb távú érdeke nem a „legalacsonyabb” bekerülési költséggel járó megoldás megtalálása, hanem a hosszabbtávon legjobban megtérülőé.

Tudnunk kell, hogy a szigetelőanyagok piacára is vonatkozik az aranyszabály: a minőség és a műszaki tartalom egyenesen arányos a termék árával. Magyarországon alapvetően háromféle hőszigetelés-típus létezik: a polisztirol (közismert nevén a hungarocell), a szálas hőszigetelők, azaz az üveg-, valamint a kőzetgyapot. A költségérzékenység miatt a legnépszerűbb az olcsóbb polisztirol, azonban a komplett hőszigetelő-rendszert (háló, dübelek, ragasztó, színező, szigetelőanyag stb.) együtt nézve az ingatlan tulajdonosok kiszámolhatják, hogy az árkülönbség már nem annyira számottevő a szálas szigetelőkhöz képest.

A szigetelőanyagok közül a talán kevésbé ismert kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazását több szempontból is jó döntésnek tartják az építészek. A laikusok számára esetleg meglepő, de a kőzetgyapot időtálló: gyakorlatilag az épület élettartamával megegyezik tartóssága, amellyel sikerül újabb évtizedekre megbízható megoldást választanunk. Kiváló hangszigetelő, víztaszító, hő- és tűzálló (a kőzetgyapot olvadáspontja magasan 1000 °C felett van, és mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet, a kőzetgyapot megvédi az épület szerkezetét, meggátolja a tűzterjedést is).


A szálas szigetelők természetes alapanyagból készülnek, épp ezért páraáteresztők is. A kőzetgyapot alak- és mérettartó: a meglehetősen nagy hőmérséklet különbséget is alakváltozás nélkül el tudja viselni, UV sugárzás nem károsítja, nem zsugorodik, könnyen beépíthető. A kőzetgyapot olyan természetes anyag, amelyet a rovarok, rágcsálók és gombák sem károsítják; lebontás esetén is újrahasznosítható. A kőzetgyapot hőszigetelés beépítése pedig, ha nem is egy életre, de életünk nagyobb részében biztosítja családi házunk építési állagának stabil és korszerű megőrzését.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Spórolás automatizálással

Néhány tízezer forintos épület-automatizálási beruházással akár 30%-nyi energia-megtakarítás is elérhető, míg a nyílászárócsere és a szigetelés egy családi ház esetén akár több milliót is...


A passzívházak természetes hőszigetelő rendszere

Sokat spórolhatunk azzal, ha a megfelelő kiegészítő anyagokat vásároljuk, és hozzáértő szakemberek végzik a beépítéseket. Ennek illusztrálására egy konkrét passzív ház hőszigetelését mutatjuk be. A...