A kereskedelem globalizálódásával a korábban nehezen kapható rézcső elsősorban
a víz, a melegvíz és gőzfűtések kedvelt cső- és szerelvény-anyagává vált.
Lágy, félkemény és kemény változatban gyártják. Az első kézzel, a második kézi
készülékkel, a harmadik csak hevítve és műhelyi körülmények között hajlítható.
Ivóvíz vezetésére belül horganyzottat kell használni. Ahol zavar a színe, a
szép, fényes külsejű krómozott változata használatos, ami egyben könnyíti a
tisztítását, és meggátolja, hogy a felületén zöldes rézoxid, "grünspán",
patina képződjék. Hasonló céllal terjed újabban a hőálló műanyagréteggel bevont
külső felületű rézcsövek használata, amelyekhez még a bevonat színe is igény
szerint választható. Csavarmenetes, hollandis szerelvényként, fittingként
többnyire sárgaréz elemek, vörösrézből pedig a forraszthatók használatosak.
A barkácsolók szerelési gyakorlatában többnyire a félkemény, padlófűtéseknél a
lágy változata használatos. Bár sok méretben készül, a legjáratosabbak
falvastagsága 1 mm, külső átmérőjük pedig 10, 12, 15, 20 vagy 22 mm lehet,
amelyek az 1/4, 3/8, 1/2, 3/4 és 1 collos vezetékeknek felelnek meg. Jelölésük
például: l2x1 fk, azaz félkemény rézcső, aminek súlya, tömege méterenként 0,31
kg.
Mivel a réz kiváló hővezető, "érzi" a hőmérsékletet, és annak megfelelően
aránylag sokat mozog, a hőtől kinyújtózik, határozottabban, mint más szerkezeti
fémanyagok. A hőtágulása méterenként és celsius-fokonként 0,017 mm, ezért például
egy 12 m hosszú rézcső +20°-ról 80 fokra melegedve - ami egy cirkogejzíres
fűtés esetében mindennapos - l2,4 mm-rel hosszabbodik. Ha mindkét végén szilárdan
befogott, megtámasztott, úgy emiatt a közepe táján kihajlik, kipúposodik, meggörbül,
esetleg becsuklik. Ha nincs lehetősége kitérnie, felületén repedések keletkeznek,
kiszakad a fittingekből, felnyílik a forrasztása, a felerősítő konzoljait kiemelheti
a falból stb. Az ilyen hibák megakadályozására többféle lehetőség is kínálkozik,
amelyek kiválasztásához előzetes tájékoztatást nyújt a grafikon. Bal oldalán,
a kék vonal mutatja, hogy például egy 10 m-es rézcső a külső átmérőjétől és
falvastagságától függetlenül, 60 fokos melegedés után 10 mm-nyit tágul.
A legáltalánosabb hőtágulást ellensúlyozó megoldás a hosszabb csőszakaszban
tágulási ív, hurok kialakítása. Az épület alaprajzán bemutatott ív inkább
kengyel, aránylag kis ívű kanyarjait forrasztott fittingekből alakították ki. A
piros melléfestés jelzi, hogy a hőtől merre felé tágul a rézhálózat, ami ilyen,
fittinges hőtágulási-hurokkal akár kemény csőből is készíthető.
Félkemény rézcsőből fitting-könyökök és forrasztás helyett hajlítással is
kialakítható egy tágulási líra. Mint neve is mutatja, formája az ókori
hangszerére emlékeztet, és azt az egyenes csőszakasz közepe táján ajánlatos
kialakítani. Ha a művelet kézzel történik, az ívek majdani külső oldalát - még
egyenes állapotukban - a hajlítást közvetlenül megelőzően célszerű felhevíteni.
A hajlítás sík, tűzálló felületen, megfelelő átmérőjű lerögzített henger (akár
egy zománcozott bögre köré) szorítással történjen, amihez feltétlenül viseljenek
tűzálló kohász-kesztyűt. Manapság a lírát nagyon ritkán alkalmazzák. A hajlítás
sugara a cső külső átmérőjének legalább a kétszerese, nem gyakorlottak esetében
négyszerese legyen. Hidegen hajlításhoz szükséges egy kis hajlító készülék, ami
a gumijuktól megszabadított, homorú peremű acél kerekekből házilag is
összeállítható.
A líra kialakításához a majd szükségesnél hosszabb egyenes csődarabot kell
befogni, mert a líra által felvett csőhosszt nem lehet előre pontosan
meghatározni. Ezért a már megformált lírával együtt kell a csőszakaszt a leendő
helyéhez passzítva méretre levágni. E művelethez praktikus szerszám egy görgős
csővágó. A csővégeken megfelelő többletet kell hagyni a forrasztáskor a
fittingekbe dugásához is.
Fontos tudni, hogy az erőszakoltan hajlított cső berogyhat, de legalábbis
belapul, aminek minimális következménye, hogy oválisosodik, ami a belső
keresztmetszete beszűkítését, fojtását eredményezi. Meggátolható a berogyás egy,
a csőbe a hajlítás előtt behúzott vagy kívülről rátolt hajlítórugóval, amit a
művelet befejeztével a csőből ki lehet húzni.
Nagyobb keresztmetszetű és főleg kemény kivitelű csövek hőtágulásának
kiegyenlítésére használatosak a hőkompenzátorok, hőkiegyenlítők, amelyek táguló
vagy összehúzódó eleme egy tombakból vagy rozsdamentes acélból készült
hullámcső-darab, a végein hozzáerősített és a rövidebbre vágott csővégekre
rögzíthető fitting-párral. A hőkompenzátort kissé előrefeszítetten kell
forrasztással, vagy menettel felszerelni. A hőtágulásnak kitett rézcsöveket
fixen a falra fogó szerelvényeket (konzol, csőbilincs, vezető-szem) gondosan
kell a falba rögzíteni, nehogy azokat a hőtől mozgó cső onnan kihúzza. Ha a
felfogó csak támaszt, vezet, a cső abban lazán, szabadon mozoghat. Jó, ha a
felfogók belső felületét valamilyen puha, hőálló anyaggal béleljük ki, mert az
elnyeli a cső kis mozgásakor is keletkező zajokat.
Az aránylag vékony falú és kis átmérőjű rézcsövekre a fittingeket legtöbbször
lágy-, néha keményforrasztással rögzítik, aminek a technológiájáról külön írunk.
Befejezésül még annyit, hogy amenynyiben a csövekből kisugárzódó hő
visszatartása érdekében azokra hőszigetelő borítást is erősítünk, ez a műanyag
hőszigetelő-réteg ne érjen egészen a fittingekig, vagy az összeillesztésekig. A
műanyagok ugyanis a réznél is jobban tágulnak a hőtől, azért a csöveket és
fittingeket teljesen és szorosan befedő hőszigetelés is felgyűrődhet,
megbomolhat, leválhat.
A rézcső... él, érez és mozog
A
rezet már a történelmi idők előtt felfedezték és kezdték "gyártani",
elsőként feltehetően a ciprusi "őskohászok". Ezért származik a
latin neve, (cuprum) és vegyjele (Cu) Ciprus nevéből. Nagyon kedvelt és
fontos színesfém, mert jól ötvözhető, hidegen is formálható, jól vezeti
a hőt és az elektromosságot. A 34 %-nyi horgannyal, másként cinkkel ötvözött,
sárgaréznek nevezett változata elég szilárd és jól forgácsolható is. A
jellegzetes vöröses színű réz csak kevéssel nehezebb a vasnál, fajsúlya
8,9 kg/dm3.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Uponor S-Press PLUS
A többrétegű műanyag csövekhez használatos prés fitting, idomrendszer az egyik leggyakrabban használt eszköz az európai piacon. Gyors, tiszta és biztonságos kötést hozhatunk létre vele, így ez a...
Ötrétegű műanyag csövek, univerzális fittingek
Felújításoknál és új épületek csőrendszereinek kialakításakor egyre nagyobb szerephez jutnak a hagyományos fémcsöveket felváltó, korszerű, polietilén és alumínium kombinációjú csövek és azok...