Fischer injekciós rögzítések II.

Előző lapszámunkban a ragasztott dübeleknek a betonhoz használható típusát mutattuk be. A FIS HB jelzésű kétkomponensű ragasztó elsősorban a speciálisan hozzá kifejlesztett FHG horoggal alkalmazható. Ha az építőanyag nem beton, hanem például könnyűbeton, tele tégla, terméskő vagy habkő, akkor a FIS V jelzésű kétkomponensű ragasztókat használjuk. Ez egyébként betonhoz is jó, tehát univerzálisnak mondható. Szintén kétféle kiszerelésben kapható. A 360 ml-es kartus ennél is kétdugattyús kinyomópisztolyt igényel, és a komponensek összekeveredése a keverőszárban történik. Ha a kartust nem használjuk fel egyszerre, akkor a keverőszár cseréjével később újra felhasználható a maradék.

A 150 ml-es kiszerelésű kisebb flakon (FIS VS 150 C) fala kettős, a komponenseket egy kézi fogantyúval előre összekeverjük, majd hagyományos kinyomópisztolyba tesszük, és felhasználjuk. A teljes mennyiséget, mert magas hőmérsékleten (30-40 °C) már fél óra alatt, hűvösebben néhány óra alatt megköt. A FIS VS ragasztóknak létezik egy kifejezetten alkalmi felhasználóknak szánt még kisebb kiszerelése is. Ez mindössze 100 ml-es, és még kinyomópisztoly sem kell hozzá, mert dugattyúrészére menetet raktak, és ennek csavarásával jól adagolhatóan kinyomható a ragasztó a rögzítőfuratba. A VS ragasztók tehát univerzálisan felhasználhatók minden építőanyaghoz és szinte mindenféle szerelési munkához. Gépek, rácsok, ajtók, korlátok, konzolok, csővezetékek, szanitertárgyak, mosdók, acélszerkezetek rögzíthetők vele.
Tömör szerkezetű építőanyagoknál a rögzítőeszközt simán beragaszthatjuk a kitisztított furatba, üreges anyagoknál (üreges falazóblokk stb.) viszont segédeszközre van szükségünk, hogy az értékes ragasztóanyagot ne pazaroljuk az üregek kitöltésére. Ezt akadályozza meg az injekciós szitahüvely, amely kissé beleduzzad a falazat üregébe, de nem engedi kifolyni a ragasztót.
A ragasztott kötéseknél rendszerint a beragasztott acél rögzítőeszköz, és a kikeményedett ragasztóanyag szilárdsága is messze meghaladja az építőanyag szilárdságát, különösen, ha ez utóbbi nem beton. A rögzítés leggyengébb láncszeme tehát a falazat. Előző lapszámunk táblázatában megadtuk azokat az ún. kihúzóerőket, amelynél kisebb erővel nem lehet kitépni a beragasztott rögzítőeszközt a beton anyagú falból. Cikkünk írásakor az ottani adatokat egybevetettük egy másik táblázattal, amely más építőanyagnál mutatja a különböző átmérőjű rögzítő eszközökhöz tartozó kihúzóerőket. Elemzésünk azt mutatta, hogy bár a nagyüreges tégláknál, mészhomok tégláknál, könnyűbetonnál, üreges betonelemeknél garantált legnagyobb értékek még mindig tekintélyesek, de a tömör betonhoz képest a tizede körülire csökkentek.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nehéz tárgyaknál vagy nagy szilárdságot igénylő rögzítéseknél - ha gyenge a falazat - egyéb kiegészítő rögzítési pontokról kell gondoskodnunk (átmenő csavarok, beépített fémszerkezet stb.).

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Faliszőnyeg rögzítés

Régen is divat volt, de a mai lakásokban is gyakran alkalmazott lakberendezési megoldás a szőnyeg a falon. Lehet funkciója – mint például ágy fejvég, vagy az ágy melletti falfelület lefedése -,...


Homlokzati hőszigetelések mechanikai rögzítése

Homlokzati hőszigetelő rendszerünk akár 30-40 évig is szolgálhat minket, nem mindegy tehát, hogy milyen minőségben történik a kivitelezése. Az alábbiakban a korrekt rögzítés folyamatát foglaljuk...