Szegek

2022-08-20 09:31:52 | Módosítva: 2022-08-20 09:42:43

A szeg minden háztartásban megtalálható, sokféle módon felhasználható eszköz. Többek között – de főleg – fa elemek összekötésére is kiváló. Nagyobb terhelés esetén érdemesebb csavarozni, ám a szegelt kötések is általában elég erősek, a célnak megfelelőek tudnak lenni. Míg csavarkötés esetén általában elő kell fúrni egy lyukat és utána csavarozhatunk, szegnél csak egy kalapács kell, amivel beverjük. Ha ennél mégis erősebb kapcsolat kialakítása a cél, akkor fa esetén jöhet a facsavar.


Egyszerű, nagyszerű, sokféle

Az építkezésben és fa megmunkálásban, valamint a gépiparban használt szeg (néha szög, de ez helytelen megnevezés) tű alakú, hegyes, átmérőjéhez képest hosszúkás, kemény fémből, acélból vagy valamilyen más ötvözetből készült eszköz, amelynek rendeltetése két, vagy több testet egymáshoz rögzíteni. Régebben vasból kovácsolással készítették, de napjainkban a szegek acélból készülnek, gyakran korrózióvédő bevonattal, amely rossz időjárási körülmények, vagy korrozív környezet esetén is megakadályozza a szeg rozsdásodását.

A faanyagokhoz használt szeget általában lágyabb acélból (0,1% széntartalmú, időnként szilikont vagy magnéziumot is tartalmazó acélötvözetből) készítik, a betonba, vagy falba verhető szegek széntartalma magasabb (0,5-0,75%). Az asztalosok, kerékgyártók vagy vargák használtak fából készült szegeket is - napjainkban a csak fából készült épületek építésénél alkalmazzák ezeket.

Nem csak kalapáccsal lehet

A szegeket általában kalapáccsal, sűrített levegővel működő szegbelövővel, vagy pedig kis robbanótöltettel juttatják a helyükre. A szegek különféle anyagokat rögzítenek egymáshoz. A szeg tengelyével párhuzamos irányban a szeg és a rögzítendő anyag közötti súrlódási ellenállás, míg erre merőleges irányban a szeg nyírási ellenállása akadályozza meg az anyagok elmozdulását. A szeg fejének speciális kialakítása, vagy a szeg elgörbítése akadályozza meg a szeg meglazulását.

A szegeket számos formában, leggyakrabban húzással készítik. Az első szegeket feltehetően az ókori Rómában készítették. A Bibliában is fennmaradt egy utalás a Salamon templomának felépítéséhez szükséges szegek elkészítésével kapcsolatban. A 18. századig a szegeket kézzel készítették a kovácsok egy másik mesterember pedig a szeg kialakításához szükséges, egyenlő hosszúságú vastömböket készítette. Utóbbit ugyan az 1590-es évektől kezdve Angliában már gépek végezték, de a szegkészítő gépek csak a 19. században terjedtek el. A szegkészítést kétféleképpen lehet gépesíteni: a vágott szegeket egy lapos acéllemezből vágja ki a gép, míg a drótszeget acélszálból húzzák.


Amire figyelni kell

A szeg bár egy egyszerű rögzítési eszköz, azért pár dologra oda kell figyelni. Fontos a mérete. Ha túl rövid, nem érünk vele célt. Ha túl vékony, akkor sem „köt össze” annyira, mint kellene. Az optimális vastagság is lényeges, mert túl vastag szeg alkalmazásakor például széthasadhat a fa. A szeget leginkább famunkák esetében alkalmazzák, mindamellett, hogy különféle alkatrészek rögzítésére is jó, más anyagok esetén is. Bár a csavarokkal szemben durva technikának számít, ettől még kifejezetten hatásos és időtálló. A kalapács mérete, tömege legyen arányban a használni kívánt szeggel. Egy nagy szeget nem lehet kis kalapáccsal beverni, és fordítva is csak nehezedik a munka.


A szegek fajtái

A szeg feje lehet lapos és bognárfejű, utóbbi jellegzetessége hogy kicsi, és oly módon formált feje, hogy azt teljesen be lehet ütni a fa síkjába, vagy akár a felszín alá, így az eltűnteti magát. Ez a rejtettség esztétikus, ám mégis gyakrabban használunk laposfejű szeget, mert az sokkal stabilabban képes egymáshoz rögzíteni a fa alkatrészeket és a rögzítő lemezeket egyaránt.

A huzalszeg „A SZEG”, ez majdnem minden szegelhető anyaghoz alkalmazható. A kartácsszeg, ami kék színű és nagy fejjel rendelkezik főként textíliák rögzítésére használható. A fedéllemez szeg vagy más néven palaszeg tetőfedéskor alkalmazandó, és elsősorban palalapok rögzítésére szolgál, tehát ez nem túl univerzális dolog. Normál és nagyfejű változatban is kapható, utóbbi kátránypapírok, és bitumenes zsindely felerősítésére alkalmas. Az „U” szeg neve formájából ered: ezzel huzalok és a rugók erősíthetők a faanyagokhoz.

A bordázott szögeken körkörös barázdák láthatók. E szegtípus főként a padlóra kerülő pozdorja-lemezek rögzítésére alkalmas, kiképzésének köszönhetően szilárdan tart, nem nyikorog a lépések miatti erőhatásoktól sem. Formája miatt nagyon nehéz kihúzni. A tegolaszeg vagy zsindelyszeg a már említett bordázott szeghez hasonló, csak a mintázata gyűrűs azért, hogy stabilabban álljon. A kampós szeggel akár falon is rögzíthetünk kisebb tömegű tárgyakat, képeket.


Bognárszeg


Csavart szeg


Huzalszeg


Kartácsszeg


Keményacél szeg


Palaszeg


Rabitz szeg


Szegheveder szegbelövőhöz


U-szeg


Zsindelyszeg


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.