Hőhidak a házunkban

Az épületek külső teherhordó falszerkezetének kialakításához – statikai okokból – többféle anyagot használunk fel. Falazott falban vasbeton pillér kerül elhelyezésre, az ablakok felett vasbeton szerkezeteket alkalmazunk a nyílás áthidalók kialakításához, a födémek síkjában elhelyezkedő vasbeton koszorú statikailag szükséges épületszerkezeti elem, és az épület síkjából kiálló erkélyek, teraszok is vasbeton tartószerkezetűek. Épületfizikailag, ha egy szerkezeti síkon belül eltérő hővezetési tényezővel rendelkező építőanyagokat illesztünk egymás mellé, ott hőhíd jön létre. A belső felületi hőmérséklet eltéréséből adódóan kialakulhatnak nedvesedések, penészesedések is, aminek következtében hosszabb távon az épület állagvédelmi szempontból is komolyabban károsodhat.

Érdemes minden részletében törekedni az épületben a hőhidak megszüntetésére: extrudált polisztirol táblák beépítésével a vasbeton szerkezetek bentmaradó zsaluzataként. A konkrét célkitűzés a beépített vasbeton szerkezetek belső felületi hőmérsékletének közel azonosra hozása a falazat belső felületi hőmérsékletével. Ezt kell figyelembe venni a hőhíd szigetelések vastagságának meghatározásánál.

Az alkalmazástechnológia nem bonyolult. A szerkezeteket megfelelő vastagságú és minőségű hőszigeteléssel kell ellátni, melyet egészen pontosan a betonozás előtt, a zsaluzatban kell elhelyezni. A megtámasztó zsaluzat elkészítése után, tüskék segítségével lehet rögzí­teni a zsaluzatba a méretre vágott URSA XPS PLUS, PLUS MAK vagy URSA XPS N-R-I táblákat. A szigetelőlapok elhelyezését követően – a homlokzatképzéstől függően – vagy kap a teljes homlokzat még egy összefüggő hőszigetelést, vagy máris következhet a homlokzat vakolása.

A lábazat szigetelése a következő fontos lépés az épület működésének energiahatékonnyá tétele irányába. Elké­szítéséhez a lábazati fal falazása vagy betonozása után a vízszigetelés aljzataként dörzsvakolattal kell ellátni a felületet. A talajmenti nedvesség elleni szigetelést alápincézett és földszintes épület esetén is fel kell vezetni az elhelyezendő lábazati XPS szigetelés alá, a járda vagy talaj szintjétől mérve kb. 30-50 cm magasságig. A beépítésnél a felületképzés többnyire üvegszövet hálós, ún. „vékonyvakolatos” kialakítású, azaz a ragasztóhabarcsba (tapaszrétegbe) teljes felületen üvegszövet háló kerül beágyazásra, melynek átlapolásai min. 10 cm szélességűek kell legyenek. Az ostyás kiképzésű URSA XPS PLUS és PLUS MAK keményhab lapok rendkívül praktikusak az épület lábazatának szigeteléséhez, mert strukturált felületi kialakításuk lehetővé teszi a könnyű és tartós cementalapú vakolást, mely az üvegszövet hálót fogadja. Az alapozó réteg felhordása és a lábazati fedővakolat elkészítése zárja a komplett szigetelési rétegrendet.

Praktikus az előrelátás

Az épület bármilyen formájú hőveszteségének minimalizálása érdekében elkerülhetetlen, hogy ne csak a talaj feletti épületszerkezeteket, hanem a talajban lévőket is felületfolytonosan körbeszigeteljük. A szigetelés ilyenkor konkrét fizikai terhelésnek és közvetlen nedvességnek is ki lehet téve. Az ideális megoldást itt is a nagy nyomással terhelhető, nedves környezetben is csekély vízfelvételű zártcellás extrudált polisztirol hőszigetelő termékek (URSA XPS keményhab) beépítése jelentheti.

Számos olyan épületszerkezet van, ahol a hőszigetelésnek speciális tulajdonságokkal is rendelkeznie kell, úgymint: ellenállás a talajból eredő nyomásnak és az épület terheinek. A pincepadlónak, pincefalaknak és a földszintes épület talajon fekvő padlójának ellen kell állnia a környezet nedvességének is, azaz a talajpárának, talajnedvességnek, talajvíznek és a téli fagyhatásoknak. Messzemenően teljesítik a felsorolt kritériumokat az URSA XPS N-III-L, N-V-L, N-VII-L vagy N-III-I termékek, melyek neve nyomó­szilárdságukra és lépcsős vagy egyenes szélképzésükre utal. Pincék külső falaihoz történő alkalmazás esetén ez a különleges termék a vízszigetelés felületi védelmét is remekül ellátja. Pince szigeteléséhez javasolt először is a pince fal falazása vagy betonozása és dörzsvakolatozása – ha szükséges – a vízszigetelés aljzataként. Erre kerül elhelyezésre a talajnedvesség elleni vízszigetelés, majd annak külső oldalára az URSA XPS hőszigetelő táblák. Az XPS hőszigetelés külső felületére kerül a szivárgó drénlemez, majd végül következhet a föld visszatöltése.

A lapostetők esetében műszakilag sok szempontból előnyös a fordított szigetelési rétegrend, azaz amikor a hőszigetelés a vízszigetelés felett helyezkedik el. Nem alakul ki páratechnikai probléma, és a vízszigetelés élettartama is növekszik, ha a lépcsős élkialakítású URSA XPS hőszigetelések védik meg a szerkezetet a hőmérséklet okozta káros behatásoktól. Hasonlóan előnyös ezek alkalmazása a szintén lapos kialakítású terasztetők és zöldtetők – kishajlású lakóépület tetők – építésekor. Ezek a tetők már csak azért is „kifejezetten zöld” döntést képviselnek, mert a szigetelési rétegrendbe beépített élő zöld vegetáció, ha csak makro szinten is, de pozitívan járul hozzá a környezet levegőminőségének javításához – amellett, hogy a csapadékdúsabb hónapokban ráadásul élénk zöldben tud pompázni.

A hőszöktetésben világbajnok tetők és az utólagosan gyakorlatilag esélytelenül javítható talajba kerülő épületszerkezetek minden igényt kielégítő szigeteléséhez nem is találhatnánk az URSA XPS-nél komplexebb megoldást.

URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu