Napelemes tévhitek és cáfolatok

1. Több évtized, akár egy évszázad is lehet, amíg megtérül

A megtérüléssel kapcsolatban sok tévhit kering. Egyesek azt állítják, hogy akár egy évszázad is eltelhet, míg a befektetett összeg kifizetődik. Ez azonban nincsen így, a körülményektől függően egy napelem 10-20 év alatt visszahozza a költségeket. Ez a tény néhány egyszerű matematikai művelettel bebizonyítható. Ehhez szükséges az egységnyi teljesítményű rendszer beruházási költsége, valamint a rendszer által egy év alatt megtermelt villamos energia ára. Azt az energiát már nem kell megvennünk, amit a napelemes rendszer előállított, így ezzel az összeggel több maradt nálunk. Ha jelen példában eltekintünk az inflációtól, a beruházási költséget elosztva az egy év alatt megtermelt villamos energia árával megkapjuk a rendszer megtérülését évben kifejezve.

Tegyük fel, hogy egy átlagos család évi villanyszámlája 150.000 Ft, és a napelemes rendszer beruházási költsége 1.500.000 Ft. Az inflációt figyelmen kívül hagyva, 1.500.000(Ft) /150.000 (Ft/év) = 10 év. Tehát 10 éven belül megtérülhet a napelemes rendszer. Ugyanakkor érdemes megemlíteni olyan változókat, amik befolyásolhatják a megtérülés idejét. Ilyen lehet például a villamos energia árak alakulása, a földrajzi helyzet és a tájolás, illetve a felvehető támogatási összegek. 

2. A napelemes rendszer felszerelése megfizethetetlen

Egy minőségi napelemes rendszer kiépítése egyszer jár csak nagyobb költséggel, de ahogy azt a fenti pont is jól bizonyítja, belátható időn belül már akár nyereséget is képes termelni. A kiépítéssel kapcsolatos árat több tényező határozza meg, ezért a legtöbb gyártónál a végleges összeget csak az összes körülmény ismeretében érdemes elfogadni. Általánosságban véve nagyjából másfél millió forintról van szó, de elmondható, hogy minél nagyobb tétel kerül telepítésre, annál kedvezőbb lesz az ár alakulása.

3. A napelem-gyártás nem környezetbarát, mert veszélyes hulladékkal jár

A napelem-gyártáshoz ónt, rezet, szilíciumot, műanyagot, alumíniumot és üveget használnak fel. Az új európai uniós szabályozásoknak köszönhetően a napelemekre is vonatkozik a begyűjtés és az újrahasznosítás kötelessége. Ez azt jelenti, hogy az élettartamuk lejárta után a paneleket szétcsavarozzák, és az alkotórészeit más napelemekkel foglalkozó cég felhasználja. Az összetevők ugyanis jó minőségű anyagokból készülnek, ezért sokkal egyszerűbb és olcsóbb ezeket ismételten felhasználni, mint újat gyártani helyettük. Az újrahasznosítás miatt az új napelemek előállítási költsége akár 30 százalékkal olcsóbb lehet.

4. Mivel csak nappal termel, ezért éjjel nincs áram

A modern rendszereknek már nem okoz gondot az éjszakai áramellátás. A hálózatra kötött napelemek folyamatosan kapcsolódnak a rendszerre, ami lehetővé teszi, hogy akkor is áramhoz jussunk, ha épp este van. A sziget üzemű megoldások esetében a rendszer képes nappal áramot táplálni az akkumulátorba, így éjjel is ellát minket a szükséges mennyiséggel. 

5. Csak akkor működik, ha süt a Nap, így felhős időben semmit nem termel

Az tény, hogy a napelemek direkt napsütésben, derékszögű beesési szögben és alacsony hőfokon működnek a legjobban, azonban felhős időben is termelnek, és akár 50-90 százalékos kihasználtsággal tudnak funkcionálni. Mivel a napelemek az idő nagy részében részterhelésen működnek, a mai technológiák kifejezetten nagy figyelmet szentelnek az ezen tartományban lévő optimális üzemeltetésre. Hálózatos napelem esetében ezért érdemes éves elszámoltatású szerződést kötni a szolgáltatóval. Így a nyáron megtermelt többlet mennyiséget a szolgáltató átveszi, ezért a téli időszakban nem kell pluszban fizetni a termelés csökkenése miatt.

6. Csak a tetőre szerelhető fel, és emiatt át is kell alakítani a tetőszerkezetet

A napelemek nemcsak tetőre szerelhetőek fel, hanem használhatóak a földön is. Általában gyakorlati okokból kerülnek fel, hiszen így nem foglalnak helyet a telekből. Egy átlagos családi – 16 panel – rendszer súlya 2-3 száz kilogramm. Ezt a súlyt bármelyik jól funkcionáló tetőszerkezet meg tudja tartani, ezért telepítésükhöz csupán néhány cserép elmozdítása szükséges.

7. A napelemek miatt villámhárítót is fel kell szerelni

A hazai villámvédelmi jogszabály szerint nem kötelező villámhárítót szereltetni a családi házak tetejére, mivel a napelemek 10 kW teljesítmény alatt nem jelentenek kockázatot. A biztonság azonban mindig alaposan átgondolandó tényező, ezért nem szabad semmibe venni. Érdemes szakértőkkel elemeztetni a villámvédelmi kockázatot, majd ez alapján meghozni a döntést. A védelmi rendszer csak a legkockázatosabb körülmények között szükséges.

8. Pár év múlva csak fele ennyibe fog kerülni a napelem rendszer telepítése

Jelenleg vannak olyan tendenciák, amelyek azt mutatják, hogy pár éven belül jelentősen csökkeni fognak a költségek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Kína nem támogatja többé a napelem rendszerek közműjellegű telepítését. Az erre a célra gyártott árukat tehát a cégek áron alul fogják eladni.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a környezettudatosság, így a napenergia is egyre keresettebb megújuló energiaforrás lesz. Éppen ezért nem érdemes éveket várni a telepítéssel, hiszen ha ismét ipari mértékben megnövekszik a kereslet, az drágulást fog eredményezni. 

9. Ha elromlik valami, egyenesen a gatyánk is rámegy

A napelemes rendszerek nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, ezért a karbantartási igényük nagyon alacsony. Ha mégis felmerül valamilyen probléma, azt a telepítést végző cég a legtöbb esetben garanciálisan megjavítja, ugyanis ezek a vállalatok egyes elemekre akár 30 év garanciát is biztosítanak. A napelemeket ma már 25-35 évre tervezik, és a jó minőségű anyagoknak (rozsdamentes acél, alumínium, edzett üveg) köszönhetően az extrém időjárásnak is ellenállnak.

10. Csak a déli oldalon működik a napelem

Nem mindegy, hogy a rendszert milyen dőlésszögben helyezzük el, hiszen egy rosszul megválasztott beállítás miatt akár jelentős mértékben csökkenhet a villamos energia előállítása. Magyarországon 35 fokos dőlésszöget ajánlanak déli tájolás esetében, de ez nem azt jelenti, hogy más körülmények között ne funkcionálnának jól. A nem déli tájolás során ugyanazt az eljárást kell követni, mint a felhős időben: a megfelelő dőlésszöget kell megtalálni. Az tény, hogy ilyen esetben nem használható ki a maximális teljesítmény, de 85 százalék még így is elérhető, ami jó eredménynek számít. Érdemes megemlíteni, hogy északi tájolású tetőfelületekre nem szokás napelemet telepíteni, mivel azon a rendszerek működése már messze van az optimálistól.

11. Engedélyre van szükség a napelemek felszereléséhez

A magyarországi jogszabály szerint a háztartási méretű napelemek nem építési engedélykötelesek. Az ezzel kapcsolatos félreértést sok esetben az okozza, hogy a szigetüzemben működő 50 kW-ot meghaladó rendszerek már engedélyhez kötöttek, ugyanis ezek méretükből adódóan már nagyobbak, mint a háztartási rendszerek. Az ilyen jellegű napelemek engedélyeztetése egy hosszabb folyamat, amihez több szakhatóság bevonása és jóváhagyása is kötelező.  De a hálózatra visszatápláló napelemek esetében csak be kell jelenti a területileg illetékes áramszolgáltatóhoz a rendszert.

12. A napelemek által termelt áramot a szolgáltató nem veszi vissza, így az elveszhet

Az állam egy 2007-es törvényben rögzítette, hogy az 50 kW teljesítmény alatt lévő napelemek által megtermelt felesleges energiát az áramszolgáltatónak minden esetben kötelessége visszavenni. Minden telepített rendszeren a csatlakozási ponton van egy kétirányú mérőberendezés, amely folyamatosan monitorozza a megtermelt és a felhasznált energiát. Abban az esetben, ha többlet alakul ki, akkor a szolgáltató ezt a mennyiséget számla ellenében megtéríti. Ennek köszönhetően a villanyszámla bizonyos esetekben akár nulla forint is lehet. A napelemmel rendelkező számára még opció lehet az is, hogy a felesleges villamos energia a hálózatba kerül, amit majd egy későbbi, passzívabb időszakban el lehet fogyasztani. Az tény, hogy a hálózatba betáplált energia tarifája nem azonos az onnan vételezettel.

13. A napelemekben a szélsőséges időjárás (például jégeső) kárt tehet

A napelemek energiaigényes folyamat során készülnek el. Az alapos munkálatoknak és a minőségi alapanyagoknak köszönhetően jól tűrik az időjárás viszontagságait. Mivel nem rendelkeznek mozgó alkatrésszel, ezért átlagos használatnál nincs olyan körülmény, ami miatt tönkre mehetnének. A szélsőséges időjárást a rendszerek jól bírják. A minősítési eljárás része, hogy bizonyos magasságból acélgolyókat zúdítanak a napelemre, ezzel is imitálva a jégeső körülményeit. Az edzett üveglapok kiváló védelmet nyújtanak mind a szélből, jégesőből vagy egyéb mechanikai behatásokból származó sérülés ellen. Azt azonban fontos észben tartani, hogy sajnos a napelemek törhetnek, sérülhetnek minden olyan esetben, amikor a házon lévő tetőt is komoly kár éri.

14. 10 év múlva már mehet a kukába a napelem, sőt még a környezet szempontjából veszélyes is lesz

A manapság tervezett és készített rendszerek élettartama minimum 20 év, de inkább 35-40 év felé tendál. Tartósságukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1990-es évek elején Németországban telepített napelemek még a mai napig működőképesek. Az eltelt közel harminc év alatt ráadásul a technológia sokat fejlődött, így a most készült berendezések már jóval többet kibírnak.

A gyártás során használt összetevők miatt sem kell aggódni, hiszen az üveg, az acél, a szilícium mind-mind felhasználható újabb rendszerek gyártásához, vagy akár más iparágakban is.

15. A napelem technológia már most is elavult

A folyamatos technológiai fejlődés ellenére a napelem nem számít elavultnak az alternatív energiaforrások között. Ezt a tévhitet mi sem cáfolja jobban, miszerint egyre több ország és vállalkozás telepít ilyen rendszereket, és egyre divatosabbá, közkedveltebbé válnak a lakosság körében is. Természetesen állandóan kísérleteznek a hatékonyságot illetően. Pár éve például a University of British Columbia tudósai kifejlesztettek egy olyan napelemet, amely elektronika helyett baktériumokkal működik, mivel a mikroorganizmusok a fotoszintézis segítségével villamos energiát képesek előállítani a napfényből.

16. Napelemeket csak pályázattal érdemes vásárolni

Tény, hogy a napelem rendszerek telepítése nagyobb összegbe kerül, de csak egyszeri költségről van szó, ami várható időn belül megtérülést fog hozni.

Emellett azonban vannak olyan állami támogatások, amik elősegíthetik a napelemek elterjedését és megkönnyíthetik a vásárlást. Ezek közé tartozik a lakosság számára elérhető kedvező, nulla százalékos kamatú visszatérítendő hitel, aminek futamideje maximum 20 év.

17. Lehet, hogy 10 év múlva költözni fogok: akkor kidobtam egy csomó pénzt az ablakon?

Költözés esetében a napelemek szintén költöztethetőek, és az ezzel járó költség elenyésző a telepítés összegéhez képest. Ha azonban valamilyen oknál fogva nem szeretnénk magunkkal vinni, a rendszer jelentősen növeli az ingatlan értékét, így jobb ajánlatot kaphatunk a házra.

18. Ha napelemet szerelünk fel, akkor biztosan lesz meleg vizünk is

Érdemes külön választani a fogalmakat a könnyebb megértéshez. A napkollektor összegyűjti a Nap sugárzó hőjét, és a kollektor csöveiben vizet (vagy más munkaközeget) melegít fel vele. A napelem fotovoltaikus úton termeli az áramot, a napelem cellákba beérkező elektromágneses napsugárzás által létrejövő feszültséget használjuk fel elektromos áramkörben való alkalmazására. Itt érdemes megjegyezni, hogy különböző elektromos vízmelegítő rendszerek használatával a napelemes rendszerünk végső soron képes közvetett módon meleg vizet is előállítani, rákapcsolva az adott elektromos vízmelegítő rendszerre.