Egy kisebb repedésnél – ha a statikus komolyabb problémát nem lát – akkor lehet, hogy csak esztétikai beavatkozás kell. Ezt megoldja a kőműves; kikeni a repedést, és homlokzatfestékkel eltünteti a nyomokat. A nagyobb repedésnél azonban már életveszélyes lehet így eltüntetni, elfedni a hibát, mert ha a repedésnek statikai oka van, akkor először azt kell orvosolni. Az első feladat tehát mindenképpen az, hogy feltárjuk a hiba okát, és statikus mérlegelje annak mértékét.
A fal berepedhet azért, mert hibás az alapozás, vagy a talaj mozgását nem vette eléggé figyelembe. Okozhatja valami vízelvezetési hiba, csőtörés, szivárgás is, ami fellazítja az addig szilárdnak gondolt talajt. Ha valami építési változás – emeletráépítés, tetőcsere, hozzáépítés – történt a megelőző időben, akkor erre is mindenképpen gondolni kell. Az is lehet, hogy a környezetben történt meghatározó változás; forgalmas út került a régi ház mellé, vagy újra termelni kezdett a kőbánya a közelben. És nem szabad figyelmen kívül hagyni az idő múlását, az anyagok fáradását sem.
Többnyire jelentősebb a gond, ha a házfal repedése a rossz vízelvezetés miatt történik. Ilyenkor a víz egyszerűen kimossa az alap alól a földet, ami így megrogy, belezuhan. Itt már néhány milliméternyi eltérés is súlyos repedéseket idézhet elő, a javítás előtt pedig mindig szükséges előbb orvosolni az alapvető hibát. Nagyobb a baj, ha eleve az egész terület, illetve ház süllyed, és nem lehet kideríteni az okát, hiszen ilyenkor jellemzően csak komolyabb beavatkozásokkal tudjuk majd megállítani a folyamatot, ami a javítás kapcsán alapvető fontosságú.
Nyilvánvalóan nem kell minden esetben statikust bevonnunk tehát, ha repedések jelentkeztek a házfalakon, hiszen a legtöbb általában ártalmatlan, pláne idősebb házak esetén mondhatni természetes is, azonban a javítási munkálatoknak csak akkor lehet nekiállni, ha megbizonyosodtunk róla: a repedés nem mozog tovább. Ezt egyszerű szemrevételezéssel is megoldhatjuk, de hatásosabb, ha keverünk egy kevéske gipszet, és pogácsákat helyezünk el a repedésen. Ha a száradást követő 2-3 héten belül a pogácsák megrepedtek, akkor a fal még mozgásban van, és fontos mielőbb egyeztetni egy statikussal.
Az ártalmatlan esetekben legtöbben a vakolat leverésére és az újravakolásra esküsznek. Lehet, hogy ez nem végleges megoldás, de talán 5-10 évre eltünteti az egyébként veszélytelen hibát. Ha túl sok a repedés, akkor lehet, hogy gazdaságosabb az egész felületet újravakolni, mint foltozni. A leveréshez egyszerű vésőt használjunk, majd ha kész, a felület megnedvesítését követően vakolóhabarccsal visszadolgozzuk a foltot. Érdemes bele vakolóhálót tennünk, ami az esetleges későbbi repedések ellen kifejezetten hatásos. A száradást követően a vakolt felület festhető, hozzáigazítható a régihez.
Lényegesen olcsóbb és egyszerűbb alternatíva a megrepedt házfalak esetén a szilikonos hézagkitöltők alkalmazása. Gyakran nem olyan tartós, mint a teljes vakolás – ami repedés után pár éven belül indokolt –, de megszüntethető vele az ilyenkor keletkező hőhíd problémája, valamint az esztétika is drasztikusan javítható. A legtöbb repedésbe elegendő egyetlen tubus kitöltő anyag, melyet a sziloplaszthoz hasonlóan csak bele kell dolgoznunk a repedésbe, majd a felesleget lehúzni egy glettvassal vagy egy spatulával.
Ha már esztétikai problémánál súlyosabb a helyzet, akkor jön a falvarrás. A falvarrás a repedések által meggyengült falszerkezetek megerősítése, melyhez acélspirálra vagy acélrudakra és egy kétkomponensű, zsugorodásmentes habarcsra van szükség. A technológia használható a repedések következtében meggyengült falazat visszaerősítésére (repedésöltés), és a koszorú hiányában vagy egyéb okból gyenge szerkezetű épületek megerősítésére (gerendák képzése, falkapcsolatok összevarrása). Repedezett falazatok szerkezeti megerősítéseinél és javítási munkálatainál a falvarrás – mint technológia – egy gyors és költségkímélő eljárás, mely egyszerű szerszámokkal kivitelezhető.
A falvarrás készítésénél a repedésekre közel merőlegesen 20-40 mm széles és 40-80 mm mély hornyokat vágunk, ezekbe a hornyokba kerül beragasztásra a rozsdamentes acél spirál. Az lkalmazott rozsdamentes acélspirál, illetve horgonyzóhabarcs nagyon gyorsan beépíthető, közben az épület normál használatát sem kell felfüggeszteni. Az acél elemek tökéletesen stabilak maradnak az évek során, ellenállnak a korróziónak, és kitűnő tapadást biztosítanak.
Brutt Saver rendszer vagy HeliSystem technológia
A falvarrásra is többféle módszer létezik. A legelterjedtebb a Brutt Saver rendszer. A falazaton kialakult repedésekre merőlegesen egymástól 40 cm-es távolságban, 5-7 cm mélységben horonyvágatokat készítenek minimum 1 méteres hosszban. Ezekbe a horonyvágatokba kerül behelyezésre az acélspirál és a horgonyzó-habarcs. Alkalmazás során a – falrepedések elhelyezkedésétől függően – sok esetben a falazatban plusz furatok kerülhetnek kialakításra.