Csaló telefonhívások

2024-03-15 11:09:36 | Módosítva: 2024-03-15 11:15:07

Egész iparággá nőtte ki magát a telefonos csalás. Ne becsüljük le ezt a veszélyt, mert az is áldozattá válhat, aki el sem tudja képzelni, hogy őt is be lehet húzni. Komoly pszichológiai felkészítés után valóságos diszpécserközpontokban ülnek a csalók, és olyan ráhatást tudnak gyakorolni a kiszemelt áldozatra, hogy még a magát felkészültnek érző embert is elbizonytalanítják. Jó, ha előre készülünk tehát ilyen hívásokra, üzenetekre, és jól az eszünkbe véssük, mik a legfontosabb árulkodó momentumok.


Folyamatos veszélyben vagyunk!

Okostelefonunkon – sajnos, vagy a kornak megfelelve – minden személyes adatunk rajta van. Bankolni tudunk vele, amihez természetesen a pinkódoktól a kártyaadatokig minden elérhető a mobilon keresztül. Az egyik veszély abban rejlik, hogy rávesznek minket egy program telepítésére, amivel aztán a gengszterek minden adatot kiolvasnak a telefonunkból. Természetesen nem tudjuk, hogy programot telepítünk, mert csak egy linkre irányítanak bennünket (email-lel, sms-sel, skype-, viber, messenger üzenettel), és ha arra rányomunk, már települ is a kém-applikáció. Legjobb, ha egyáltalán nem nyomunk rá semmiféle kéretlen üzenetbe rejtett linkre, ne nézzük meg mit kínál fel, ne csábítson el bennünket egy „kitűnő ajánlat”.

Az utóbbi időkben még gyakoribbá váltak a veszélyes telefonhívások. „Banktól, hivataltól, rendőrségtől stb.” hívnak bennünket, és valami nagy veszélyre figyelmeztetnek. Éppen lopják a pénzünket a bakszámlánkról, és gyors beavatkozásra van szükség, amihez a „diszpécser” most minden segítséget megad. Sürget, nem hagy gondolkozni, és minden eszközzel megpróbálja kiszedni az áldozatból a szükséges banki adatokat.

Az Index összegyűjtötte, hogy telefonos hívások esetén az alábbi lépésekkel kerülhetjük el, hogy átverhessenek bennünket

– Hiába tünteti fel a hívó pánikhelyzetnek az eseményt (gépünk meghibásodása, bankban őrzött pénzünk biztonsága), ne essünk pánikba és ne engedjünk a sürgetésnek. Ha valóban a szolgáltató hív minket egy problémával, az azt jelenti, hogy már látja a gondot, adott esetben tehát kontrollálja a folyamatot.

– Érdemes a bejövő hívást minden esetben megszakítani és az adott szolgáltató vagy bank hivatalos ügyfélszolgálatát visszahívni az ügy további kezelésére. Az ügyfélszolgálat hívását mi kezdeményezzük, – ne a beérkező számot hívjuk vissza, és azt se fogadjuk el, ha a diszpécser felajánlja, hogy „átkapcsol”.

– Semmilyen olyan adatot ne adjunk ki a hívás során, amely alkalmas lehet arra, hogy bármilyen tranzakciót indítsanak vele. Ha a bankunk hív, akkor csak olyan adatot kér azonosításra, amivel tranzakció nem indítható (név, születési hely és idő, anyánk neve, esetleg az, hogy milyen devizában vezetett számlánk van a hitelintézetnél). Soha ne adjuk meg a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját és CVV-kódját, online banki jelszavunkat vagy egyszer használható, második hitelesítési kódunkat. A bankok, banki ügyintézők sosem kérik el ezeket az információkat!




– A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk vagy a vállalatról, amelynek dolgozunk, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhatunk meg a hívóban csak azért, mert ő is ismeri ezeket az adatokat.

– Legyünk óvatosak azzal, ha a hívó fél olyan adatokat sorol, amelyek alapján úgy tűnhet, hogy valóban „ismer”. A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk, például a közösségimédia-profilunk felhasználásával. (Ez persze már kifinomult csalás – a legtöbb esetben idáig nem terjed a csalók figyelme.)

– Könnyen lépre csalhatjuk a hívó felet azzal, hogy olyan adatokat kérünk tőle, amit szolgáltatóként neki ismernie kell. Ha pl. a bankunk hív, hogy visszaélés történt a bankkártyánkkal, bankszámlánkkal, akkor kikérhetjük tőle az utolsó, általunk megvalósított fizetés összegét. Ha valóban a bank hív, akkor látja az adatot, a csaló értelemszerűen nem.

– Ne telepítsünk mások telefonos kérésére semmilyen programot számítógépünkre, telefonunkra. A csalások jelentős részében a visszaélés úgy valósul meg, hogy a gyanútlan áldozat hozzákezd a gépe „megmentéséhez”. Ekkor az esetek döntő részében egy olyan program (jellemzően az anydesk) letöltésére kérik, amelynek révén a csalók átvehetik az irányítást a gépünk felett, és minden ott tárolt adatot, így pl. a banki bejelentkezési adatainkat is meg tudnak szerezni.

– Telefonos híváskor egyetlen bank sem kér minket arra, hogy pénzt utaljunk egy általa megadott számlaszámra. Ha szolgáltató nevében kérnek erre, akkor érdemes az adott szolgáltató számláján szereplő vagy a cég honlapján elérhető számlaszámmal összevetni a megadott adatot és csak a hivatalos számlaszámra utalni az összeget.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Drámaian emelkedik a banki csalások száma

Az utóbbi időben jelentősen emelkedett a banki csalások száma, melynek többségét már nem bankkártyákkal kapcsolatban követik el, hanem átutalásokkal úgy, hogy megszerzik az ügyfelek adatait,...


Trükkös feltételek, apró betűk, több tízezres bukások

Örök igazság, hogy minden szerződést – legyen szó egyszerű áruvásárlásról, szolgáltatás igénybevételéről, vagy akár speciális, egyedi fogyasztói jogviszonyra kiterjedő kontraktusról – aláírása...