Csaló telefonhívások

2024-03-15 11:09:36 | Módosítva: 2024-03-15 11:15:07

Egész iparággá nőtte ki magát a telefonos csalás. Ne becsüljük le ezt a veszélyt, mert az is áldozattá válhat, aki el sem tudja képzelni, hogy őt is be lehet húzni. Komoly pszichológiai felkészítés után valóságos diszpécserközpontokban ülnek a csalók, és olyan ráhatást tudnak gyakorolni a kiszemelt áldozatra, hogy még a magát felkészültnek érző embert is elbizonytalanítják. Jó, ha előre készülünk tehát ilyen hívásokra, üzenetekre, és jól az eszünkbe véssük, mik a legfontosabb árulkodó momentumok.


Folyamatos veszélyben vagyunk!

Okostelefonunkon – sajnos, vagy a kornak megfelelve – minden személyes adatunk rajta van. Bankolni tudunk vele, amihez természetesen a pinkódoktól a kártyaadatokig minden elérhető a mobilon keresztül. Az egyik veszély abban rejlik, hogy rávesznek minket egy program telepítésére, amivel aztán a gengszterek minden adatot kiolvasnak a telefonunkból. Természetesen nem tudjuk, hogy programot telepítünk, mert csak egy linkre irányítanak bennünket (email-lel, sms-sel, skype-, viber, messenger üzenettel), és ha arra rányomunk, már települ is a kém-applikáció. Legjobb, ha egyáltalán nem nyomunk rá semmiféle kéretlen üzenetbe rejtett linkre, ne nézzük meg mit kínál fel, ne csábítson el bennünket egy „kitűnő ajánlat”.

Az utóbbi időkben még gyakoribbá váltak a veszélyes telefonhívások. „Banktól, hivataltól, rendőrségtől stb.” hívnak bennünket, és valami nagy veszélyre figyelmeztetnek. Éppen lopják a pénzünket a bakszámlánkról, és gyors beavatkozásra van szükség, amihez a „diszpécser” most minden segítséget megad. Sürget, nem hagy gondolkozni, és minden eszközzel megpróbálja kiszedni az áldozatból a szükséges banki adatokat.

Az Index összegyűjtötte, hogy telefonos hívások esetén az alábbi lépésekkel kerülhetjük el, hogy átverhessenek bennünket

– Hiába tünteti fel a hívó pánikhelyzetnek az eseményt (gépünk meghibásodása, bankban őrzött pénzünk biztonsága), ne essünk pánikba és ne engedjünk a sürgetésnek. Ha valóban a szolgáltató hív minket egy problémával, az azt jelenti, hogy már látja a gondot, adott esetben tehát kontrollálja a folyamatot.

– Érdemes a bejövő hívást minden esetben megszakítani és az adott szolgáltató vagy bank hivatalos ügyfélszolgálatát visszahívni az ügy további kezelésére. Az ügyfélszolgálat hívását mi kezdeményezzük, – ne a beérkező számot hívjuk vissza, és azt se fogadjuk el, ha a diszpécser felajánlja, hogy „átkapcsol”.

– Semmilyen olyan adatot ne adjunk ki a hívás során, amely alkalmas lehet arra, hogy bármilyen tranzakciót indítsanak vele. Ha a bankunk hív, akkor csak olyan adatot kér azonosításra, amivel tranzakció nem indítható (név, születési hely és idő, anyánk neve, esetleg az, hogy milyen devizában vezetett számlánk van a hitelintézetnél). Soha ne adjuk meg a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját és CVV-kódját, online banki jelszavunkat vagy egyszer használható, második hitelesítési kódunkat. A bankok, banki ügyintézők sosem kérik el ezeket az információkat!




– A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk vagy a vállalatról, amelynek dolgozunk, például a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhatunk meg a hívóban csak azért, mert ő is ismeri ezeket az adatokat.

– Legyünk óvatosak azzal, ha a hívó fél olyan adatokat sorol, amelyek alapján úgy tűnhet, hogy valóban „ismer”. A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk, például a közösségimédia-profilunk felhasználásával. (Ez persze már kifinomult csalás – a legtöbb esetben idáig nem terjed a csalók figyelme.)

– Könnyen lépre csalhatjuk a hívó felet azzal, hogy olyan adatokat kérünk tőle, amit szolgáltatóként neki ismernie kell. Ha pl. a bankunk hív, hogy visszaélés történt a bankkártyánkkal, bankszámlánkkal, akkor kikérhetjük tőle az utolsó, általunk megvalósított fizetés összegét. Ha valóban a bank hív, akkor látja az adatot, a csaló értelemszerűen nem.

– Ne telepítsünk mások telefonos kérésére semmilyen programot számítógépünkre, telefonunkra. A csalások jelentős részében a visszaélés úgy valósul meg, hogy a gyanútlan áldozat hozzákezd a gépe „megmentéséhez”. Ekkor az esetek döntő részében egy olyan program (jellemzően az anydesk) letöltésére kérik, amelynek révén a csalók átvehetik az irányítást a gépünk felett, és minden ott tárolt adatot, így pl. a banki bejelentkezési adatainkat is meg tudnak szerezni.

– Telefonos híváskor egyetlen bank sem kér minket arra, hogy pénzt utaljunk egy általa megadott számlaszámra. Ha szolgáltató nevében kérnek erre, akkor érdemes az adott szolgáltató számláján szereplő vagy a cég honlapján elérhető számlaszámmal összevetni a megadott adatot és csak a hivatalos számlaszámra utalni az összeget.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vigyázat, csalnak!

Sok web-oldalon – köztük sajnos a www.ezermester.hu oldalon is – találkozhatunk furcsa tartalmú hirdetésekkel. A Google ezeket önállóan teszi ahirdetési banner helyekre, tartalmát a honlap...


Drámaian emelkedik a banki csalások száma

Az utóbbi időben jelentősen emelkedett a banki csalások száma, melynek többségét már nem bankkártyákkal kapcsolatban követik el, hanem átutalásokkal úgy, hogy megszerzik az ügyfelek adatait,...