Januártól a múlt évi 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökkent az újonnan folyósított lakossági lakáshitelek kamatplafonja, ami azt jelenti, hogy ezeket a kölcsönöket a bankok maximum ekkora teljes hiteldíj mutatóval (THM) kínálják. Ugyanakkor ez a plafon azt is eredményezte, hogy a bankok – egymással vetélkedve – sok esetben ez alá mennek. Január elején jellemzően kevéssel 7% feletti kamatokat látunk, de találkozhatunk 7% alatti értékekkel is, ami már elviselhető méretűnek tűnik, és valószínűleg újra mozgásba hozza a lakáspiacot és a lakásépítést is. A bankok beszámolói szerint erős lett az év vége a lakáshitelezésben, több pénzintézet is jelezte, hogy a megszűnő CSOK felvétele iránt nőtt az érdeklődés.
Azok pörgethették fel a keresletet, akik a 2024-től a CSOK helyébe lépő CSOK Pluszra már nem jogosultak. Az előző év végén a támogatott lakáshiteleknél is érzékelhető volt némi növekedés. Az év utolsó negyedében valamelyest megnőtt volumen vélhetően annak is köszönhető, hogy 2023 végétől megszűnt a városi CSOK, így azok, akik ezt a támogatást igénybe szerették volna venni, és mellé hitelt is kértek, igyekeztek még 2023-ban lebonyolítani az ingatlanvásárlást.
A lakásépítésre hatással lesz a babaváró hitel változása is. A babaváró támogatásnál komoly szigorítást vezettek be 2024-től. Csak azok a házaspárok vehetik már igénybe a kamatmentes kölcsönt, akiknél a feleség még nem töltötte be a 30. évét. Ennél idősebb (de 41 évesnél fiatalabb) feleségnél csak akkor vehető fel még az idén a babaváró, ha igazolják, hogy már úton van a gyerek. Ez a magyarázata annak, hogy a múlt év végén nagy roham indult a korábbi feltételek szerinti babaváró hitelért, ezt természetesen a korosztályos szigorítás indokolta. Azoknak a házaspároknak viszont, akiknél a feleség huszonéves, persze megérte megvárni 2024-et, hiszen idén a korábbi 10 millióval szemben már 11 millió forint a maximálisan igényelhető kamatmentes babaváró hitel.