Helyes hőszigetelés: födém, lábazat, homlokzat

A födémet vagy a homlokzatot?

Ha a födém nincsen szigetelve, akkor a homlokzati hőszigetelés szinte értelmetlenné válik, és ez fordítva is igaz. A lakás melege hasonlóan távozik az épületből, mint amikor egy gyertya ég. Felfelé távozik a legtöbb hő, de az oldalirányú áramlás is jelentős. Próbáljuk ki, óvatosan tegyük a kezünket egy égő gyertya lángja fölé, érezni fogjuk, hogy hol a legmelegebb. A mennyezeten hasonlóan távozik a fűtött lakás hője, hiába van a homlokzat leszigetelve.

Elsőként határozzuk meg azt, hogy a házon melyek azok a helyek, amik a legkevésbé szigeteltek. Általában ez a födém, így az esetek jelentős részében itt kell kezdeni a szigetelést. Ez a hőszigetelések egyik legegyszerűbb munkálata, hiszen mindössze méretre kell vágnunk a szükséges szigetelőlapokat, és szorosan egymás mellé kell fektetni a padláson. Ha ún. lépésálló hőszigetelőlapokat választunk – amik keményebbek –, akkor a padlás ugyanúgy használható marad, járható marad a felülete.

A födémszigeteléssel sok energiát spórolhatunk meg, de a következő még ne a falak burkolása legyen, mert ennél sokkal fontosabb a lábazat. Az egyik legnagyobb hiba a házak szigetelésekor, ha a lábazat kimarad. Ide olyan hőszigetelő lapokat kell választani, melyek képesek tartósan ellenállni a nedvességnek. A lábazat szigetelése után érezhetően melegebb lesz a padló a lakásban.

Amikor a födém és a lábazat készen van, csak ez után következzen a homlokzat hőszigetelése, mert normál esetben a falakon keresztül cserélődik a legkevesebb hő. Természetesen, ha a teljes homlokzati szigetelést végzik, munkafázisban lehet az utolsó lépés a lábazat hőszigetelése, de ne teleljünk át éveket csupasz lábazattal.

A homlokzati hőszigetelés és a lábazati hőszigetelés szakszerű kivitelezése is nagyon fontos, mert ha hőhidak alakulnak ki, páralecsapódás és így penészesedés lesz a falakon, éppen abban a magasságban, ahol a bútorok is akadályozzák a levegő szabad áramlását, ami nagyon kedvez a penészesedés kialakulásának.