Kopasz murvafürt

Eredete, formája

A kopasz murvafürt (Bougainvillea glabra) őshazája Brazília. A dél-európai időjárást is jól tűri, ezért ott kedvelt kerti futónövény. Itthoni körülmények között egyikük sem él meg tartósan a szabadba kiültetve. Alakja eredendően felkapaszkodva kúszó jellegű, de bokrosan is tartható és még kis faformát is ölthet. Nagysága a 150-200 cm-t is elérheti. Hajtásai többnyire tövisesek. Levelei kerek tojásdad formájúak és a csúcsuk kihegyesedik. A színük fényes- zöld, amit krémszínű szegélysáv keretezhet. Valódi virágai jelentéktelenek, kicsik, halvány krémfehér színűek, tölcsér formájúak és a hajtásvégeken egyesével-hármasával fejlődnek ki. A növény igazi díszét a viszonylag nagy méretű, szív alakú, többnyire világos piros fellevelek alkotják, melyek hármasával tölcsérszerűen körülfogják a kis virágokat. Virágzása már tavasszal elkezdődik és még nyáron is tarthat.

Elhelyezése, ápolása

Elhelyezése gondot okozhat, mert virágai kifejlesztéséhez nagyon sok fényt igényel. Tavasztól őszig minél világosabb, egyben levegős és meleg helyet kíván, télen viszont hűvösebb, 8-10 °C-os hőmérsékletet és minél jobb fényellátást igényel. Gondozása nyári kint tartása esetén a legegyszerűbb. Fokozatos hozzászoktatással kikerülhet az erkélyre, teraszra, vagy tartóedényét földbe süllyesztve a kertbe is. Benntartása esetén egész nyáron át a lehető legvilágosabb, meleg és védett helyre tegyük.
Ősz végétől, a nyugalmi időszak kezdetétől vízellátását már vissza kell fogni a következő évi virágzás érdekében. Ha idővel a levelei lehullnak, már egyáltalán nem kell öntözni. Tápanyagellátása a tartóedénybe már jól begyökeresedett állapotától kezdhető, áprilistól augusztusig hetente, egy ezrelékes töménységű oldattal öntözve. Nyári melegben páraigényének kielégítése lombozatának ismételt, langyos vízzel való permetezésével segíthető elő, melyre télen, fűtött szobában tartásakor is szüksége lehet. Metszeni rendszeresen kell. Oldalhajtásait tavasszal kell visszavágni egész rövidre, és csak pár hajtás hagyható vissza. Fiatal hajtáscsúcsainak lecsípése bokrosabb növekedésre készteti.
Átültetésére tavasszal, virágzása előtt kerüljön sor, melyhez megfelel a komposztföld és némi agyag, valamint homok keveréke is. Húsz centiméternél nagyobb tartóedényből már nem szükséges átültetni, ezt felszíni talajcsere helyettesítheti. Elhelyezése virágzó állapotában szoliterként a legjobb. Cserepesen, kúszónövényként rács mellett, verandán vagy télikertben is jól tartható.

Szaporítás, kártevők

Károsítói leggyakrabban a pajzstetvek, a bíbortetű, valamint a takácsatkák. Téli túlöntözése tőrothadást okozhat. Szaporítása otthoni körülmények között elég nehéz, leginkább egy vagy több hosszú hajtás cserépbe bújtásával vagy légbújtással érhetünk el gyökereztetést. Erre a legmegfelelőbbek tavaszszal az áttelelt, vagy a nyárra kifejlődött, már keményre beérett oldalhajtásai közül vágott 2-3 ízes, illetve 3-4 szemes, félfás dugványok. Jó gyökeresedéséhez a fólia- vagy üvegborításon kívül talpmelegre is szüksége van, amit szobai körülmények között leginkább elektromos fűtéssel is felszerelt akvárium-páraszekrénykével biztosíthatunk.