Bahama grass: a mindent kibíró fű

A gyep kifejezetten érzékeny a vízhiányra

Egy milliméternyi lehulló csapadék általában 10 mm talajt nedvesít át, de ez csak körülbelüli számítás. Laza homokos talajon a csapadék mélyebb rétegekig juthat ennél, laza talajokon kevésbé mélybe. A lassan, hosszabb ideig hulló csapadék jobban, hatékonyabban átáztatja a talajt, mint egy nyári zápor, ami gyorsan jön, aztán megy, a hőmérséklet eközben és utána magas marad, tehát a talajon az elfolyási és a párolgási veszteség is jelentős.

A gyepek kifejezetten érzékenyek a vízhiányra, hiszen míg egy nagy fa gyökerei mélyen a talajba nyúlnak, és akár ott is találhatnak vizet, a fűféléknél más a helyzet. Sekélyen gyökereznek, azaz a vizet épp abból a talajzónából tudnák felvenni, ahonnan a leghamarabb eltűnik. Az idei évben a legaszályosabb területeken, például Békés megyében a korábbiakkal ellentétben nem a lehullott csapadékot kellett pótolni a növények számára ideális körülményeket adó vízmennyiséggel, hanem gyakorlatilag a teljes vízmennyiség, ami a növénynek jutott, az csak az öntözésből származott, hiszen pont a vegetációs időben nem esett csapadék.

Szép gyep csak öntözéses körülmények között tartható fenn, ennek híján természetes, ha a gyep állapota változik, olykor nincs a toppon. Ám ha teljesen kiszárad a fű, ebből az állapotából vagy nagyon nehezen, de inkább sehogy nem regenerálódik magától. A kiszáradt gyep helyén megjelennek ugyan egynyári fűfajok, és gyomok, ám az egynyári fűfajok nem lesznek képesek egy olyan zárt állományt alkotni, ami alig gyomosodik, erre csak az évelő fajok az alkalmasak.

Miért keveréket vessünk?

Füvesítéskor, vagy kiritkult fű felülvetésekor érdemes fűmag keverékeket alkalmazni, és azt egy jól átdolgozott, alaptrágyával feltöltött területre vetni. Egy keverékben 6-8 féle fűfaj magja van, ez biztosítja azt, hogy az adott keverékből eltérő körülmények között is értékelhető gyep legyen, és ez kímél meg bennünket az esetleges csalódástól is. Hiszen a különböző fűfajok kikelnek, lesz, amelyik fajnak megfelelnek az adott kertben uralkodó körülmények, más fajoknak ez nem tetszik. Utóbbiak egyszerűen kipusztulnak, ám ez nekünk fel sem tűnik, mert amelyek meg jól érzik magukat, azok elszaporodnak, és zárt állományt alkotnak, ami fontos a gyommentesség miatt.

Nem elég elvetni

A gyep ápolásának egyik leglényegesebb eleme a fűnyírás, megfelelő gyakorisággal – ez utóbbi alatt nem mindig ugyanazt érti a kert gazdája, és nem ugyanazt szeretnék a gyepet alkotó füvek. A rendszeresség több szempontból lényeges. A gyomok nem szeretik a gyakori nyírást, tehát ezzel a gyomokat szépen lassan kiirtjuk a gyepből. A fű a nyírás hatására a csomósodási pontjánál elágazik, dúsul, sűrűsödik, ami szintén a gyomok elnyomását is eredményezi. A lenyírt gyep jobban néz ki, emellett az azt alkotó növényeknek kisebb lesz a párolgási felületük, azaz javul a gyep vízháztartása – nagyobb gyökértömeg kisebb levélfelületet jobban képes ellátni.

„Bahama grass”, a régi-új sláger

A menő név alapból egy marketingfogás, hiszen itt egy kozmopolita, a világ szinte minden részén élő (így hazánkban is) fűfajról van szó, ami nem más, mint az csillagpázsit (Cynodon dactylon). Az, hogy a nemzetközileg elfogadott közel tíz nevéből a „Bahama grass” kezd elterjedni, az némi egzotikumot sugall, különlegesnek hat, de ez nem von le az értékéből, hiszen egy tényleg nagyon strapabíró növényről van szó – ha nem így lenne, nem lenne ilyen jelentős világszinten az elterjedése.

Magyarul csak csillagpázsit

A csillagpázsit lágy szárú, évelő, horizontális gyöktörzsű növény. Ha nem nyírjuk akár 30-90 cm magasra is képes megnőni. A taposást nagyon jól tűri. Mélyre nyúló gyökérrendszere van, ami aszályos területeken akár két méter mélyre lehatolhat a talajba, ennek is köszönheti szárazságtűrő képességét. A gyökérzetének nagy része 60 centiméternél sekélyebben helyezkedik el, ám ez is jó esély a vízszerzésre szűkösebb időkben.

A leveles hajtások elheverők, a virágosak felállóak. A lándzsa alakú levéllemezek szürkészöldek, 4-15 cm hosszúak, érdes szélűek, tehát az ebből telepített gyep nem az a klasszikus élénkzöld pázsit lesz. Kicsit szürkésebb, de cserébe nagyon ellenálló. A virágzási időszak tavasz végétől szeptemberig tart. Virágzata ujjas kalász, melynél a kalászok egyenlő magasságból indulnak.

Azért jó, amiért rossz

A csillagpázsit egyik növekedési tulajdonsága, hogy a talaj felszínén kúszva minden szárcsomónál gyökeret ereszt, így sűrű gyepet képes alkotni. Vegetatív úton, föld alatt kúszó erőteljes tarackokkal is szaporodik, több méter átmérőjű klónokat hozva létre. Ez, ha gyepnek tartjuk, akkor jó, hiszen szapora, jól sűrűsödik, és sok helyen gyökeret eresztve jól ellátja magát vízzel. Ám ha ez a növény beköltözik a zöldségeskertbe, akkor a szinte kiirthatatlan kategóriát képviseli, pont e tulajdonsága miatt. Ez egy rendkívül agresszív invazív faj , amely kiszorítja a legtöbb más füvet, és behatol más élőhelyekre, emellett gyomirtóval sem egyszerű a kiirtása.

Gyógyhatása is van

Magja két évig csírázó képes, 20  °C felett csírázik, a növény 15 °C fölött növekedik, a 24-37 °C közötti hőmérsékleti tartomány optimális neki. Szárazság, vagy tűzvész esetén csak a növény felső része hal el, rizómáiból képes újranőni. Szélbeporzású, önmeddő, tehát a gyep magról is sűrűsödik, nem csak hajtásokkal terjedve és legyökerezve.

Indiában az Ayurveda gyógyászatban használják. A hinduizmusban ebből a fűből általában 21 hajtásból álló csomót kínálnak fel a pooja szertartás során. A védikus idők óta a hindu rituálék része. Megfigyelték, hogy a csillagpázsitot a kutyák szelektíven megehetik, hogy gyorsan hányjanak, ha gyomor-bélrendszeri problémáik vannak. A hatás oka lehet a levélszélen lévő sörték által okozott irritáció.

Gyógyászati céllal gyűjtendő a tarackos gyökértörzse, melyet a föld feletti részek maradványaitól, a hártyás allevelektől, valamint a drótszerű járulékos gyökerektől, a rátapadt talajtól meg kell tisztítani. 2-3 kg friss anyagból lesz egy kilogramm száraz. Vértisztító és vizelethajtó, anyagcsere javító teakeverékek alkotórészeként használják.