A gyepek rosszul viselik a szárazságot

A gyepek esetén két lehetőségünk van az aszályos időszakok hatásának a csökkentésére. Egyik, hogy szárazságtűrő magkeveréket veszünk, és vetünk. Ekkor maguk a gyepet alkotó fajok tág tűrésűek a nedvesség hiányára nézve, másik a gondozás, hiszen sokféle agrotechnikai megoldás létezik, melyekkel a gyepalkotók szárazság miatti kedvezőtlen reakcióit csökkenteni tudjuk. Kaphatók például már birkagyapjú granulátumok, melyeket a területre kiszórva, kissé begereblyézve a talaj víztartó képességét javíthatjuk. A gyapjú magába szívja a vizet, és az így hosszabb ideig áll a körülötte levő növények rendelkezésére.

A szárazságtűrők sem szeretik a szárazságot – csak tűrik

A kontinentális éghajlat és Magyarország csapadékviszonyait is figyelembe véve javasolt szárazságtűrő fűfajokat választani a gyep telepítésekor. Ilyen fajták például a csillagpázsit (Festuca rubra), az angol perje (Lolium perenne) vagy a réti perje (Poa pratensis), melyek jól tűrik a száraz időjárási periódusokat. Fontos a megfelelő fűfaj kiválasztása, de a fű optimális gondozásával akkor is sokat tehetünk a zöld gyepünkért, ha alapvetően nem szárazságtűrő fajokból áll. A gyep gondozási teendői általában tavasszal merülnek fel leginkább. Sokan gondolják, hogy nyáron elegendő csak levágni a füvet, és élvezni a kertben a friss zöldet és puhaságot – hát, nem egészen... A nyári gondozás megtervezésével sokat tehetünk azért, hogy minél szebb legyen a gyep.

A fűnyíráskor a vízháztartást is befolyásoljuk

A füvet átlagosan 5-8 cm magasságban érdemes nyírni, száraz időjárás esetén pedig ennél csak kicsivel alacsonyabbra, hiszen így kevesebb párologtató felületet több gyökér lát el vízzel és tápanyagokkal. Fontos, hogy ne vágjuk túl alacsonyra sem, mert ez károsíthatja a gyepet, a vágás mindig csomósodási pont fölötti magasságban történjen. Lényeges, hogy a fűnyíró pengéje éles legyen, mert az életlen penge tép, a vágási felület nem lesz egyenes, a fű teteje ezért beszárad, és mindjárt nem nyújt majd emiatt teljesen zöld látványt. A vágás gyakorisága is fontos szempont, ha van időnk inkább gyakrabban, de alkalmanként kisebb darabokat vágjunk le a gyepalkotók leveleiből. Ez több szempontból is optimális. A rendszeres nyírást a fűfélék jól viselik, ám egy csomó gyom nem szereti ezt a zavarást, azaz a rendszeres, például hetente történő fűnyírással a gyommentesség is megoldható. A gyomok nem csak csúnyák a fűben, de nagy mennyiségű vizet és tápanyagot vesznek el a fűtől, és még térkonkurensei is annak. Az alacsonyan tartott fű kevesebbet párologtat, emiatt kevesebb vízre van szüksége. A rendszeres, gyakori nyírás előnye az is, hogy a levágott fűkaszálékot nem kell lehordani a területről, hanem ott hagyható, és ez hamarabb lebomlik tápanyagot szolgáltatva a gyepnek.

Öntözni kell, mert egyenetlen a csapadékeloszlás

Hazánkban a csapadék eloszlása egyenetlen, nyáron vízdeficit van, ezért kell öntözni a gyepet. Amennyiben rendelkezünk automata öntözőrendszerrel, javasolt reggel vagy este locsolni, hogy a víz ne párologjon el gyorsan a nappali hő hatására. Elegendő heti két-három alkalommal öntözni, de az esős időszakban ez a gyakoriság csökkenthető.

A fűnyírás gyakoriságát a gyepalkotók növekedése határozza meg. Ha rendszeresen öntözzük, vagy sok a csapadék, akkor többször kell nyírni. Szárazabb időben lassabban nő a fű, akkor kevesebbszer kell azt levágni. Tavasszal gyors a fűfélék növekedési üteme, nyáron ez lelassul, ősszel pedig időjárásfüggővé válik. A nyári lassabb növekedés persze nem teljesen igaz rendszeres öntözés és tápanyag utánpótlás mellett.

Minél rövidebbre vágjuk a füvet, annál nagyobb gondossággal kell ápolni, hiszen a rövidre nyírt fű – annak érdekében, hogy megújuljon – több és rendszeresebb öntözést igényel. Nyáron az az optimális, ha olyan gyakran nyírunk füvet, hogy a fű-levél hosszának harmadánál többet ne kelljen levágni. Amennyiben túl magasra nőtt a fű, akkor előnyösebb, ha két menetben vágjuk le. Ha a magas füvet egy menetben próbáljuk levágni, akkor a penge nem vág, hanem tép, eközben kimozdítja a növényt a talajból. A legjobb a füvet rendszeresen és mindig ugyanolyan méretűre vágni. A rendszeresen műtrágyázott és öntözött gyepet hetente célszerű levágni, az extenzívebben ellátottat elég lehet kéthetente is, főleg a nyári, aszályos az időszakban.

A hosszabb fű jobban viseli a szárazságot

Érdekes belegondolni, hogy a rövidre vágott fű kevesebbet párologtat, és arányaiban több gyökér táplálja, de az aszályos periódusokat mégsem jól tűri, ha túlzottan rövidre van vágva. Rendszeresen öntözött gyepet lehet alacsonyabban tartani, ritkábban öntözött vagy nem öntözöttet kicsivel magasabbra hagyjuk, és így ellenállóbb lesz a szárazsággal szemben.

A legideálisabb nyáron a 4-6 centiméteres fűmagasság. Célszerű ezen a szinten tartani a gyepet: a megfelelő vágási magasság meghatározása a hőmérséklettől, az évszaktól és az időjárástól is függ, hiszen csapadékos időben a gyorsabb megújulás miatt alacsonyabbra is vágható. A nyári száraz, aszályos időben ne vágjuk túl mélyre a füvet, mert minél kisebb levél marad a növényen, annál könnyebben fog kiszáradni, és a levágott részben a növény által tárolt tápanyagok elvesznek. Nem előnyös sem túl magasan hagyni, sem túl alacsonyan tartani a füvet.

Látványos, hogy egy ideig a talajra merőlegesen, felfelé nő a fűszál, de amikor egy bizonyos hosszúságot elért, akkor elhajlik, mert nem tudja magát megtartani. Az egymásra boruló fűszálak a reggeli harmattól befüllednek, majd rothadásnak indulhatnak. Azért is érdemes rendszeresen vágni a füvet, hiszen ha rendszeresen vágunk, és a vágásokkor viszonylag kisméretű részt távolítunk el, az szinte magától mulcsozódik: a talajon elfekszik, később lebomlik, és tápanyaggal dúsítja a talajt. Amennyiben ritkán vágjuk a füvet, akkor szedjük össze a fűkaszálékot, és hordjuk el a területről, mert a nagyméretű kaszáléktól is – pont úgy, mint az egymásra boruló fűszálak alatt – befülledhet a gyep.

A túl alacsonyra vágásnak élettani és esztétikai hátrányai vannak. Egyrészt a fű sokkal nehezebben képes magát újranöveszteni, hiszen kevés asszimiláló felületet hagyunk rajta. Esztétikailag sem szép a túl alacsonyra vágott fű, mert a talaj felszínén a gyökérnyaki rész körül száraz fűszálak is találhatók, és a túl alacsonyra vágott fűnél nincs elég zöldtömeg, ami ezeket elfedje. Tehát az alacsonyra vágott fű sárgás-barnás hatású az alulról kilátszó száraz részek miatt. A magyarországi pázsitfüvek többsége nem bírja az alacsony nyírást, az aszályos időszakban a 8-12 cm-es füvet maximum 6 centiméteresre nyírjuk vissza.

Gyommentesítés és öntözés

A rendszeres nyírás nem pusztítja ki teljesen a gyomokat, de állományukat megtizedeli. A fűgyomok között több olyan van, amelyik nem kedveli a rendszeres nyírást, ezek hamar eltűnnek majd a fűből. De más fajok, mint a gyermekláncfű vagy a százszorszép, nagyon jól tudnak alkalmazkodni a nyíráshoz. Érdemes megfigyelni, hogy természetes körülmények között a gyermekláncfű akár 15-20 cm hosszú száron hozza a virágát, míg ha rendszeresen nyírjuk a füvet, a gyermekláncfű az alkalmazkodik ehhez, és akár fél-egy centiméteres száron is ki tudja bontani a virágait. Tehát csupán a rendszeres vágással nem garantálható a gyep gyommentessége. Főként az egynyári gyomok iktathatók ki a gyepből a rendszeres nyírással, de azok is csak akkor, ha még mielőtt magot érlelnek, levágjuk őket. A rendszeres öntözés esetén számolni kell azzal, hogy a tápanyagok egy része a gyökérzóna alá mosódik, emiatt az öntözés mellett a tápanyag utánpótlásról is gondoskodni kell. A jól megtervezett öntözéssel elérhetjük, hogy a fű ne száradjon ki, jó kondícióban maradjon, ám ha túl gyakran öntözünk, akkor a növekedést is serkentjük, tehát ha nem találjuk meg az egyensúlyt, akkor az öntözés plusz fűnyírások beiktatását is megköveteli. A legjobb, ha annyit öntözünk, ami a gyep állapotát megfelelő szinten tartja, de nem megy el a folyamat a túlzott növekedés irányába.