Lépcsőházi füstelvezetés

2014-12-18 10:12:10 | Módosítva: 2014-12-18 10:21:37

A tűzesetek jelentős részénél a legtragikusabb végkifejletet nem is annyira a megégés okozza, hanem a füst miatti fulladás. Érvényes ez a társasházakra, tömbházakra, panelházakra is, ahol külön figyelmet kell ebből a szempontból fordítani a lépcsőházakra.


Tűz esetén a legnagyobb veszélyt nem a lángok és a forróság jelenti, hanem a füst és a képződő mérgező füstgázok – a sérülések 90%-át is ezek okozzák. Az épületben keletkező füst fulladást okoz, és a látási távolság lecsökkenéséhez vezet. Az épületekben rekedt füst és füstgázok a födém alatt összegyűlve úgynevezett flashover jelenséget okoznak. A flashover a teljes lángbaborulást jelenti, ami azt jelenti, hogy a forró gázok a helyiségben felgyülemlenek, s a helyiségben lévő éghető anyagokat begyújtják úgy, hogy a légterébe lévő szilárd anyagokból kiáramló égési gázok is lángra lobbannak. Ez általában 10-25 perccel a meggyulladást követően alakul ki. Van egy másik fogalom is, a blackdraft, amit szúrólángként is szoktak nevezni. Ez az, amikor a hirtelen beáramló oxigén hatására belobbannak az éghető gázok a helyiségben, és ez az égés „robbanásszerűen” kicsap a helyiségből.

Annak megelőzésére, hogy a lépcsőházban felgyülemlett, megrekedt füst egyrészt elzárja a menekülési útvonalakat, másrésztbeszivárogjon a lakásokba, kétféle módszert alkalmaznak; gondoskodni lehet a kellő füstelvezetésről, vagy ún. füstmentes lépcsőház létesítésével eleve megakadályozzák, hogy a máshol (pl. egy lakásban) keletkezett tűz füstje bejusson a lépcsőházba.


Az első esetben a lépcsőház egy kéményhez hasonlóan működik, a füst, gravitációs elven, szellőzőnyílásokon keresztül távozik, a lépcsőház folyamatosan átszellőzik – ha a szellőzéshez szükséges ablakok és nyílások akadálytalanul nyitva vannak. A gravitációs lépcsőházi füstelvezetésnél problémát jelenthet, ha a fejlődő füst nem elég meleg, vagy lehűl: nem alakul ki a füstelvezetéshez szükséges felhajtóerő, a füst elvezetése helyett a füst bevezetése valósul meg a lépcsőházba és a kapcsolódó terekbe. A hő és füstelvezető rendszernél nagyon fontos a friss levegő utánpótlása. Hatékony friss levegő utánpótlás nélkül mit sem ér az elvezető. A füstelvezetés nem csak gravitációs megoldással, hanem gépi úton is megvalósítható, sőt, tulajdonképpen ez a gyakoribb. Ezzel egyszerre megvalósul a frisslevegő utánpótlás is, és a lehűlő füst sem okozza a fent említett problémát.

A jól kialakított füstmentes lépcsőház a füstelvezetéssel létesített lépcsőháznál lényegesen nagyobb biztonságot jelent. A füstöt ugyanis nem vezetjük át a lépcsőház - vagyis a menekülési út - légterén, hanem be sem engedjük oda veszélyes mértékben. A füstmentesítés érdekében túlnyomásos rendszert létesítenek. Az ilyen szellőztető rendszerek gyenge túlnyomást biztosítanak a lépcsőház légterében, ami meggátolja a füst belépését a lépcsőházba. Ennek a túlnyomásnak 25–50 Pa között kell lennie, mert ha a szükségesnél kisebb, akkor már beáramolhat a füst a lépcsőházi térbe. De az sem jó, ha a túlnyomás a megengedettnél nagyobb, mert a lépcsőház felé nyíló ajtókra ekkor már olyan nagy nyomás hárulna, ami megakadályozná, hogy a bent rekedt emberek kinyissák az ajtót.

A nyitott vagy zárt rendszer kialakítása mellett érvek és ellenérvek is szólnak, és bár ez első olvasatra építészeti, tűzhatósági kérdés, mindjárt láthatjuk, hogy a lakók szokásai alaposan befolyásolják ezt.

A nyitott kialakítás mellett szólhat, hogy elronthatatlannak tűnik, de sajnos a valóság mást mutat. Több esetben előfordult már, hogy a lépcsőház füstmentességét biztosító nyílásokat az ott lakók beüvegezték, lezárták, mert zavarta őket a hideg, a huzat, az eső és a hó. Ennek következtében a lépcsőházba nemhogy bejut a füst, hanem ott is marad! A nyitott kialakítás ellen szól egy másik érv is: a lépcsőfokokra, pihenőkre ráfagyhat a beeső hó, csapadék, ami csúszásveszélyt jelent.


A füstmentes, zárt lépcsőházak homlokzati falain gyakran létesítenek ablakokat. Nyitható ablakok esetében ez azzal a kockázattal jár, hogy a lépcsőház szellőztetése céljából az ablakokat kinyitják, és nyitva hagyják. Tűz esetén a szükséges túlnyomást nem lehet létrehozni, mert a levegő a nyitva hagyott felületeken elszökik.

Ez a kockázat az alábbi módokon kerülhető el, vagy csökkenthető:

– A lépcsőházi ablakok nem nyithatók;

– A nyitás „jogosultsághoz kötött”, az ablak csak segédeszközzel, pl. kulccsal nyitható, a segédeszközt a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott személy kapja meg. A nyitásra vonatkozó szabályokat a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározzák.

– A nyitható ablakok a tűzjelző berendezés jelére automatikusan csukódnak.

A túlnyomásos rendszer létesítésének még egy kulcskérdése van; hová kerüljön a nyomást létesítő ventilátor légbeszívó nyílása. A tűzvédelmi előírások nem adnak részletes szabályokat a légellátó ventilátor, illetve a légbeszívó nyílás helyére. Ugyanakkor utalnak arra, hogy a ventilátor légbeszívó nyílását védeni kell a füsttől, valamint előírják, hogy a leggyakoribb esetben, azaz a középmagas épületekben a levegőt a lépcsőház tetején kell betáplálni (ami sugallja a lépcsőház tetején való elhelyezést is). A tetőfödémen, vagy a homlokzat legfelső felületén elhelyezett légbeszívó nyílás komoly kockázatot rejt magában tűz esetén. A füst kivezetési pontjait (nemritkán az elszívó ventillátort is) ugyanis jellemzően a tetőn helyezik el, ezenkívül a homlokzaton, az ablakokon kilépő füst is eljuthat a tetőre.

Tűzjelző berendezés léte esetén a tűzjelző központ működésbe hozza a füstmentesítést. Az OTSZ előírja a kézi bekapcsolás biztosítását, a korábbiaktól eltérően valamennyi szintről. A kézi kapcsolókat biztonsági (utánvilágító vagy világító) jelzéssel kell ellátni, a kapcsoló rendeltetését egyértelmű felirattal kell jelölni. Érdemes az ajtókon a füstgátló szerepre és a csukva tartás szükségességére, illetve az önműködő csukódás biztosításának fontosságára jól látható felirattal utalni. Az üzemeltető feladata (és érdeke) a csukó szerkezet meglétének, a csukódás biztosításának (az önműködő csukó szerkezetnek, illetve kétszárnyú ajtóknál a csukássorrend-szabályozónak) rendszeres és dokumentált ellenőrzése, a tapasztalt problémák megszüntetése. A füstmentes lépcsőháznál a jó tervezés csak megalapozhatja a megfelelő működést, de megőrzését az üzemeltetőnek kell vállalnia és biztosítania.


Gravitációs fűstelvezetés


A füstérzékelő automatikusan nyitja a fűstelvezető ablakokat


Az alsó füstelvezető ablakot is motor nyitja


Elvileg ezeknek nyitva kéne lenni!


Füstelvezető tetőablak


Tűz esetén, ezt kell megnyomni


Motoros, automatikusan nyíló füstelvezető tetőablak lapostetőhöz


Riasztáskor motorosan nyílnak a füstelvezető ablakok


Túlnyomásos füstmentes lépcsőház


Túlnyomást előállító gépészet


Kompresszorállomás elhelyezése lapostetőn


Pontos mérőeszköz a lépcsőházi túlnyomás mérésére

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

14 ötlet a lépcsők alatti terek hasznosítására

Fiókos lépcső: az egyes lépcsőfokok alatti rész kiváló hely a cipők tárolására. Ez a megoldás viszonylag bonyolult, érdemes már a lépcső építésekor betervezni. Aszimmetrikus lépcső: elsőre fura...


Chipezett fák

Nem fákba építünk számítógép alkatrészeket – bár jól hangzana –, ehelyett egy olyan eljárást takar e kifejezés, amit saját kertünkben is kipróbálhatunk. A chip-szemzéssel oltott fák többféle...