Hideg tél, enyhe tél

2015-01-14 13:03:07 | Módosítva: 2015-01-14 13:04:25

A téli időszakban a mi éghajlatunkon a növények többsége pihenő időszakát tölti. Az, hogy mennyire hideg vagy enyhe a tél, komoly befolyással bír kerti növényeink életére, következő évi fejlődésére. A dolog azonban nem fekete, vagy fehér – mindkettő téli időjárási lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is egyszerre. 


A télállóság a növények azon tulajdonsága, amely képessé teszi őket a tél viszontagságainak elviselésére: képesek a hideget, az oxigénhiányt, a felfagyást és az ilyen körülmények között jelentkező betegségeket károsodás nélkül elviselni. A télállóság egyik legfontosabb eleme a fagytűrés, amely alkalmassá teszi a növényeket a fagypont alatti hőmérséklet túlélésére.

Különbséget kell azonban tennünk a hidegérzékenység és a fagytűrés között. A trópusi növények nemhogy nem fagytűrők, a hidegre is érzékenyek, hiszen a 0–10°C-os hőmérsékletet is csak egy ideig képesek túlélni, a mérsékelt égövi növények viszont a fagypont alatti hőmérsékletet is tolerálják. A növényeknek nincs hő szabályozó mechanizmusuk, hőmérsékletük megegyezik a környezetükével. Azok a növények tehát, melyek olyan éghajlaton élnek, ahol jellemző a fagy, azok genetikailag kódoltan képesek ezt valamilyen formában elviselni. A valamilyen forma itt azt is jelentheti, hogy a növény nem fagytűrő, de a magja képes áttelelni, és tavasszal kikelni: a lényeg a növény valahogy biztosítja, hogy fajfenntartása vagy áttelelése miatt a következő évben is létezzen a területen. A fagytűrés azonban nem csak genetikailag kódolt tulajdonság, az adott egyed állapotától is függ, hogyan visel el egy hideg telet.

A stressz-adaptáció, így a hidegtűrés mértéke függ a növény fejlettségi- és fiziológiai állapotától is. A fagytűrés szempontjából a fagypont alatti hőmérséklet következtében kialakuló jég az egyik legveszélyesebb tényező. Ha a lehűlés gyors, a jég a sejten belül képződik, ehhez azonban egy olyan részecskének (spóra, baktérium stb.) kell a sejtbe jutnia, ami körül, mint kristályosodási góc körül, a jégkristály kialakulhat. Az ilyen, sejten belüli jégképződés a sejt pusztulásához vezet. A növényeknek a stressz, így az alacsony hőmérsékleti stressz kivédéséhez is szükségük van egy hosszabb ideig tartó, alacsony hőmérsékletű csökkentebb növekedésű időszakra, az edződésre. Természetes körülmények között hazánkban az edződés ősszel történik, a rövidülő megvilágítás és a hőmérséklet fokozatos csökkenése során. Ebben az edzési folyamatban mi is segíthetjük növényeinket már azzal is, ha nem ártunk nekik. Gyümölcsfáink például fagyállóak. Ehhez azonban az is kell, hogy az ez évi hajtások annyira megfásodjanak, beérjenek télire, hogy a fagyot elviseljék. Ha a gyümölcsösünket, vagy díszfáinkat még augusztus után is műtrágyázzuk, ráadásul nitrogén túlsúlyos készítményekkel, azzal növekedésben tartjuk, és igaz hogy sok szép hajtásuk lesz, de azok nem fásodnak meg eléggé, egy komolyabb fagy el is viszi ezeket. Tehát bízzuk a természetre a növények téli felkészülését, ne avatkozzunk be késői trágyázással, öntözéssel stb.


Egy kert, négy évszak

Teleltetés szakszerűen

Fokozottan fagyérzékeny növények azok, amelyeket az első fagyok előtt be kell vinni. Ebbe a csoportba tartoznak: murvafürt (Bougainvillea), citrusfélék (Citrus), mirtusz (Myrtus), angyaltrombita (Datura), cserepes mályvacserjefajták (Hibiscus), futó muskátlifajták.

Enyhén fagytűrő növények – ezek mínusz 5 fokig nálunk is télállók: datolyapálma (Phoenix), fukszia (Fuchsia), leánder (Nerium), szobahárs vagy selyemmályva (Abutilon), cserjés margitvirág (Argiranthemum), sétányrózsa (Lantana), szerelemvirág (Agapanthus), hortenzia (Hydrangea), álló muskátlifajták.

Közepesen fagytűrő dézsás növények – ezek rövid ideig mínusz 10 fokot is elviselnek. Ebbe a csoportba tartoznak: puszpáng (Buxus), babérsom (Aucuba), rozmaring (Rosmarinus), babér (Laurus), gránátalma (Punica granatum), kínai kenderpálma (Trachycarpus), bambuszok.

Fagyérzékeny dézsás növényeink számára a jó teleltető hőmérséklet 5–12 fok körüli. Minél világosabb a helyiség, annál magasabb lehet a hőmérséklet ezen a tartományon belül, de ügyeljünk, hogy ha lehet, ne kezdjenek el télen növekedni e növények, mert megnyúlt hajtásaik lesznek. Ha ez mégis bekövetkezik, amennyire lehet gátoljuk a növekedést (hőmérséklet, víz csökkentése), mert e téli hajtásokat tavasszal úgyis le kell vágni.

A sikeres teleltetéshez a megfelelő öntözés is fontos. A növényeket elegendő két-háromhetente kevés vízzel megöntözni. Az örökzöldek, különösen a bambuszok, több vizet igényelnek, a lombhullatók kevesebbel is beérik.

Egyes kerti növények fiatalabb korukban fagyérzékenyek, de az idősebb példányok jól bírják a mínuszokat. Ilyen a füge, gránátalma, selyemakác stb. Ezek fiatal példányait télire vigyük be a ház hűvösebb helyiségeibe, később pedig kint a szabadban némi takarással próbáljuk védeni a nagyobb fagyoktól. Ez megoldható az ágak összekötésével, melyre papírzsákot húzunk, és lombbal körbe takarjuk.

Az enyhe telek előnye, hogy a fagyérzékeny növények is várhatóan fagykár nélkül vészelik át azt. A hideg teleken ez már nem biztos. A tavaszi metszés is azért ideális, mert ha ősszel metszünk, akkor onnan kezd el visszafagyni a növény, ha nincs szerencsénk, ahová rövidítettük a vesszőket, míg tavasszal a visszafagyás mértékének az ismeretében végezhetjük el a metszést.

De az enyhe télnek nem csak előnye van, hiszen ekkor egy csomó kártevő, kórokozó életben marad, melyeket a kemény, hosszan tartó mínuszok elpusztítottak volna. Ezekkel egy enyhe tél után a kertésznek kell megküzdenie. Tehát enyhe télen fagykár nincs, de utána az év során a rovarkártevők, valamint a kórokozók sokkal nagyobb pusztítást végeznek majd.


Az örökzöldekben nem a hó tehet kárt, hanem a mélyen átfagyott talaj


A hideghez szokott növények téltűrése az idők során genetikailag rögzült tulajdonság lett


A kaktuszok a hó alatt ritka látvány, de közülük is vannak télállók


A hóvirág inkább előbújik a hó alól, mert később, ha felette záródik a lombkorona, nem jut fényhez


A mi éghajlatunkon télen alkalmatlanok a viszonyok a növényi élethez, ezért főként a lombhullatók, pihenőidejüket töltik ekkor

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tavaszodik már: kemény tél után

Bár a tél a mozdulatlanság látszatát kelti a kertben, a hótakaró alatt, illetve a rügyekben sok minden készülődik a tavaszra. Így ez a pihenés, „halottnak látszó táj”, tényleg csak látszólagos,...


Dézsás növények teleltetése

Hazánkban számos olyan növényt tartunk dísznövényként, melyek nem fagyállóak. Ezek tavasztól őszig a kertben, vagy a teraszon érzik magukat a legjobban. A tél beköszönte előtt azonban fagymentes...