Nedves homlokzatok felújítása szárítóvakolattal

A nedvesedés „útja”

Miután a nedvesedés először az épületek lábazati részén és a pincék falán jelentkezik, a legtöbben a talajból történő kapilláris vízfelvételt okolják a jelenségért. Valójában egyszerre több mechanizmus is érvényesülhet: kapilláris vízfelvétel, szivárgó vagy rétegvíz, torlaszvíz, csapóeső, felverődő víz, higroszkópos vízfelvétel, vízfelvétel kondenzáció és kapilláris-kondenzáció stb.

A talajban előforduló leggyakoribb savak, amik a falszerkezetet károsítják a salétromsav, kénsav (kénessav), sósav és szénsav. A nedvességgel együtt felszívódó savak hatására a kötőanyagok egy része oldhatóvá válik, amit aztán a talajvíz, szivárgó víz vagy az esővíz kiold az építőanyagból. A teljesen sómentes falszerkezet ritka, mert a sók ott lehetnek már az építőanyagban (kötőanyag, építőelem, adalékanyag, keverővíz, és kívülről is bejuthatnak a szerkezetbe.

A nedves és sóterhelt falakat nem javasolt hagyományos vakolattal ellátni, mert az ilyen falazatokba a falazóanyagok kapillárisain keresztül – az általában hiányzó vagy sérült szigetelés miatt – folyamatosan víz, illetve a vízben oldott sók szivárognak. A nedvesség a kapillárisok pórusméretétől függő magasságig húzódik fel a falakban, majd a falfelületen elpárolog. Az oldott sók a vakolat felületén kicsapódnak, foltosodást, elszíneződést és vakolatleválást okoznak. Ez a folyamat akkor is folytatódik, amikor a falat vízszigeteléssel látják el, mert a szigetelés feletti falrészben még mindig jelentős mennyiségű víz és só lehet. (A vastag falszerkezetek kiszáradása több évig is eltarthat.) Az általános vakolatok normál szerkezetűek, belső kapilláris-térfogatuk kicsi, ezért nem szárítják a falszerkezetet. A magas cementtartalom és a finom szemszerkezet pedig vízzáróvá teszi a habarcsokat. A felületen elpárologni nem képes víz pedig magasabbra szívódik fel, így az eredeti probléma új helyen jelentkezik.

E problémára megoldást nyújt a Lasselsberger-Knauf által kifejlesztett Eurosan vakolat, aminek alkalmazásával – hidrofób tulajdonsága miatt – a falakban felfelé törekvő nedvesség nem képes mélyen a vakolatba hatolni, hanem a falfelszín közelében elpárolog. Így a falfelület száraz marad, a vízben oldott sók pedig a vakolat pórusaiban raktározódnak el, de nem jutnak a felszínre. Mivel a nagy légpórus-tartalmú Eurosan vakolatok jó hőszigetelő képességűek, növekszik a határoló falak belső felületének a hőmérséklete. Ezzel elérhető, hogy párakondenzáció nem, vagy csak ritkán lép fel, ezáltal megszűnik az esetleges korábbi penészesedés is.

Az Eurosan vakolatrendszer nagy előnye, hogy általában nem szükséges a teljes felületről leverni a sérült vakolatot, csak a látható vízterhelés felett 1 méterig.

Az Eurosan EP kézi szárítóvakolat kül- és beltéri, kissé vizes, enyhén sóterhelt falazatok kézi, szárító vakolata. Alkalmas rések, mélyedések, fugák kitöltésére is. Lábazaton is használható. Min. 20 mm rétegvastagságban.

Az Eurosan EP gépi szárító vakolat a kül- és beltéri, kissé vizes, enyhén sóterhelt falazatok gépi szárító vakolata. Alkalmas rések, mélyedések, fugák kitöltésére is. Lábazaton is használható. Min. 20 mm rétegvastagságban.

Az Eurosan FP simítóvakolat új és régi lakóépületek, középületek, ipari objektumok falazatainak páraáteresztő, simító vakolata. Az Eurosan FP simítóvakolatot Eurosan kézi vagy gépi alapvakolatokra hordhatjuk fel. Az ilyen módon elkészített felület csak páraáteresztő festékkel festhető.

Az Eurosan TP trasszvakolat régi lakóépületek, középületek, ipari objektumok külső és belső, nedves, sóterhelt falazatainak páraáteresztő szárító vakolata. Min. 20 mm rétegvastagságban alkalmazandó.