Hőszigetelés belülről: a belső hőszigetelés is indokolt lehet

2025-04-21 11:09:57 | Módosítva: 2025-04-21 14:16:50

A falazat hőszigeteléséről évtizedes viták folynak, holott nem lenne erre szükség, hiszen megvan ennek a fizikája. A gyártók néha kicsit elfogultan érvelnek a saját termékeik mellett, és sokszor nincs is választási lehetőség. A belvárosi műemlékvédett lakások homlokzatán soha sem fogják engedélyezni a külső homlokzatszigetelést. És az is kétségtelen, hogy a szigetelési technológiákban az elmúlt évtizedekben nagyon sok fejlődés volt. 


A hőszigetelés fontosságáról viszont – szerencsére – ma már nincs vita. Az új építésű házaknál erre előírások vannak, és a különböző épület-felújítási támogatások is nagy részben a hőszigetelés javítását célozzák. Aki csak teheti, elvégzi a ház energetikai korszerűsítését, ha másért nem is, de legalább az alacsonyabb fűtésszámla érdekében. Több olyan eset is van azonban (műemlékvédelem alatt álló épület, homlokzati díszek stb.), amikor csupán a belső oldali hőszigetelés jöhet szóba. Hiába nem ajánlják tiszta szívvel ezt a szakemberek, ha más lehetőség nincs.


Nézzük az ellenérveket

A felfűtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé igyekszik a meleg. Mivel a hőmérséklet próbál kiegyenlítődni, ezért a kinti hideg pedig befelé halad. Egy hőszigetelés nélküli ház falaiban – némileg leegyszerűsítve – körülbelül félúton találkozik a kinti hideg-, és a benti meleg hőmérséklet. Ennek köszönhetően a fal belülről kifelé haladva egyre hidegebb lesz. Míg a fal belső oldala közel azonos a lakás levegőjének hőmérsékletével, addig a külső síkja a kinti levegő hőmérsékletéhez igazodik. Ha a hőszigetelő lemezt a fal külső síkjára helyezzük, azzal megakadályozzuk, hogy a kinti hideg hőmérséklet bejusson a falba, így a határoló szerkezet szinte teljes egészében fel tudja venni a lakás hőjét. Ez azért jó megoldás, mert így a falak sokkal több hőt tudnak tárolni, mint ha nem lennének szigetelve, ez pedig gazdaságosabb fűtést eredményez. A belső oldalon elhelyezett hőszigetelésnél nyilvánvalóan az ellenkezője játszódik le, vagyis az, hogy a fal - a hőszigetelés miatt - nem lesz képes felvenni a lakás hőjét, viszont csaknem teljes keresztmetszetében áthűl a kinti hideg miatt. Ez nem csak az épületfizikai viszonyokat változtatja meg, de a falban húzódó vízcsöveket is fagyveszélynek teheti ki!

Ha nincs más választás

A megismert hátrányok mellett azonban előnye is akad a belső hőszigetelésnek. Nincs szükség például állványra, valamint kevesebb hőszigetelő anyagból is meg tudjuk oldani a munkát, sőt azt is megtehetjük, hogy csak bizonyos helyiségeket látunk el hőszigeteléssel. Ha elkerülhetetlen a belső hőszigetelés, akkor nagyon körültekintően kell eljárnunk. A hőszigetelő anyag felhelyezésénél különösen ügyeljünk arra, hogy ne maradjon rés a lemezek között, ahol a lakás hője utat találhat magának, ugyanis a fal majdnem teljes lehűlése miatt a meleg lecsapódhat a fal belső oldalán, ami ideális otthont ad a penészgombáknak. Ennek a problémának a kiküszöbölésére legjobb, ha levegőzáró réteget használunk. A leggyakoribb eljárás az, hogy a hőszigetelő lemezre átlapolt és összeragasztott fóliát rögzítünk, és erre kerül a gipszkarton burkolat, amelyet szintén gondosan tapaszolunk.

A fólia azért is ésszerű döntés, mert teljes párazárást tudunk biztosítani vele, így megakadályozzuk, hogy a páradiffúzió során a falszerkezeten belül csapódjon le a víz. Polisztirol hőszigetelő lapok használata mellett nem feltétlenül szükséges a párazárás, ugyanis ez a hőszigetelő anyag nagy páradiffúziós ellenállással rendelkezik. A gipszkarton burkolatot pedig azért ajánlják a szakemberek, mert nedvességfelvevő és nedvességleadó képessége igen magas.


Belső hőszigetelés esetén nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a korábban jelentéktelen hőhidak hatásait felerősítette, vagy új hőhidakat képez az újonnan felhelyezett hőszigetelés. Ezt a problémát feltétlenül el kell kerülnünk, ezért nagy gonddal kell eljárnunk. Kifejezetten erre a célra lehet kapni ék alakú hőszigetelő lemezeket, amelyeket a külső és belső falak-, illetve a határoló szerkezet és a födém találkozásánál kell elhelyezni. Akit netán zavarna az ék alakú hőszigetelő lemezek látványa, az álmennyezettel vagy gipszkartonnal tudja eltakarni. Szintén körültekintően kell eljárnunk az ablakok káváinál, ugyanis itt is előfordulhatnak hőhidak. Bár eredetileg ugyanolyan vastag hőszigetelést kellene itt is alkalmazni, mint a falaknál, ám ez rendszerint helyhiány miatt kivitelezhetetlen. Ezért, ha nincs jobb, 3-4 cm-es lemez is megteszi.

A belső oldali szigetelés tehát egy kompromisszumos technológia, de mindenképpen hasznosabb, mint a hőszigetelés teljes hiánya!



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Belső szigetelés

Az épületek külső szigetelése vitathatatlanul előnyösebb a belső szigetelésnél. Viszont gyakran csak a belső szigetelésre van lehetőség. A külső szigetelés a falazaton kívülre szorítja a...


Belső hőszigetelés

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a lakások belső hőszigetelése jó, vagy rossz megoldás. Ámszámos esetben nincs más lehetőség alakás belső klímájának javítására, mint a falak belső...