A pórusbeton hőszigetelése

Az elmúlt néhány évtizedben több olyan építőanyag is felbukkant a piacon, melyek ilyen vagy olyan okból kifolyólag, de egyfajta újszerű szemléletmódot hoztak mind az építkezők, mind a felújítók körében. Pontosan ilyen alapanyag volt a pórusbeton tégla is, mely azon túl, hogy valóban egyfajta forradalmat hirdetett a kerámiatégla egyeduralmában, sajnos rengeteg tévhitet hozott magával, melyek egy jelentős részét még mindig nem sikerült eloszlatni az emberek körében. Ennek az oka leginkább abban keresendő, hogy a pórusbeton egészen más alapokkal és háttérrel rendelkezik, mint az eddig alkalmazott kerámiatéglák, így más építési módot igényelnek, de egészen új megközelítést adnak a hőszigetelés tekintetében is.

Az első és legfontosabb kérdés a pórusbeton tégla kapcsán a legtöbbször az, hogy miként fordulhat elő, hogy a belőlük készült falazatok sok esetben nem igényelnek extra hőszigetelést? Hogy átfogó választ kapjunk erre a kérdésre, a legfontosabb ismerni a kérdéses falazóblokkok összetételét és felépítését. Az Ytong tégla valójában nem más, mint kvarchomok, mész és víz megfelelő arányú keveréke. A téglát egy úgynevezett autokláv kemencében készítik, aminek a lényege az, hogy a homok, a mész és a víz keverékéből készült masszát képes nagy nyomás alá helyezni, amitől az felfúvódik, és egy olyan lyukacsos szerkezetet biztosít az építőanyag számára, ami könnyűvé teszi a terméket úgy, hogy a légbuborékok egy rendkívül természetesen szigetelőhatást tudnak biztosítani. Ezen felül az Ytong tégla szerkezete teljes egészében homogén, nem úgy, mint egy üreges kerámiatéglánál, ami nagyon fontos szempont a hőszigetelési képesség tekintetében is, hiszen megfelelő beépítést követően garantáltan egyenletes szigetelést eredményez.

Miután még mindig a levegő a legjobb hőszigetelő anyag, ezért a pórusbeton téglában található légbuborékok egyfajta természetes hőmegtartó hatást eredményeznek a falazatban, ami megfelelő vastagság esetén olyan hatékony, hogy nincs szükség extra külső hőszigetelő burkolat létesítésére ahhoz, hogy kellő hőszigetelést nyújtson. Lényeges szempont azonban, hogy milyen vastagságú pórusbeton falazatról beszélünk, illetve milyen típusú falazóblokkról, hiszen több típus közül is válogathatunk, melyek természetesen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

A hőáteresztési tényezőre oda kell figyelni

Amit minden falszerkezet esetén figyelembe kell venni, ha a hőszigetelés szóba kerül, az nem más, mint a hőáteresztési tényező, a lambda érték, ami megfelelő magyarázat mellett nagyszerűen bemutatja, hogy milyen szigetelési hatékonyság jellemzi az építőelemeket. Minél kisebb ez a lambda érték, annál jobb hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik az adott építőanyag. Fontos ismerni még itt az úgynevezett U értéket, ami szintén a hőszigetelési tulajdonságokat mutatja meg, azonban a falvastagsághoz viszonyítva. Az U értéket akkor kapjuk meg, ha a lambda értéket elosztjuk a falvastagsággal. Manapság alapvető elvárás egy újépítésű ingatlannál, hogy U értéke legalább 0,2-0,15 W/m2K érték között legyen. Ennél jobb eredményt nem szoktak megkövetelni, a 0,15-ös alattiak már passzívháznak tekinthetők. Lássuk ennek fényében az egyes Ytong téglákból készített falazatok hőáteresztési tényezőit.

Az Ytong Classic, mint azt a neve is mutatja a hagyományos Ytong tégla, mely 30 centiméteres vastagság esetén 0,37 W/m2K U értékkel bír, ami azt jelenti a fenti adatok ismeretében, hogy alkalmazásakor szükség van extra hőszigetelés használatára is. Itt azonban érdemes kitérni a hagyományos 30 centiméteres téglafal hasonló tulajdonságaira. Egy kerámiatéglából épült 30-as falszerkezetnél ugyanez az érték 0,58 W/m2K, vagyis az Ytong ennél sokkal jobb, és emiatt nem is szükséges olyan vaskos szigeteléssel ellátni, azonban mivel sem a törvényi előírásoknak, sem a normál igényeknek, illetve komfortnak nem felel meg, ezért a kiegészítő szigetelés használata javasolt.

Az Ytong Lambda téglából épült falszerkezetnek a klasszikus változattal ellentétben sokkal jobb U értéke van, hiszen önmagában egy belőle épült 30 centiméteres falszerkezet 0,27 W/m2K értéket képvisel, ami ugyan még mindig alatta van a manapság elvárt vagy előírt értéknek, azonban sokan ezzel már teljes mértékben megelégszenek, így az ebből épült Ytong épületek azok, melyeket nem minden esetben szoktak utólag szigetelni. Ennek az oka, hogy 0,089 W/mK-s lambda értékkel rendelkeznek az ilyen házak, ami kimagaslóan jó értéknek tekinthető. Sok helyen tapasztalható, hogy amennyiben van hely, a 30 centiméteres falvastagságot 50 centiméterre növelik, ami azért kiemelendő, mert ilyenkor az U érték már 0,17 W/m2K alá esik, vagyis önmagában a jogszabályoknak és az érzékeny komfortszintnek egyaránt megfelelő az épület. Ezek azok az esetek, amikor az Ytong önmagában is megállja a helyét extra hőszigetelés nélkül. Nyilván egy passzívházhoz nem elegendő, viszont ez már egy egészen másik történet!

Bár Ytong Start és Ytong Forte két különböző típusú tégla, valójában azonban a hőszigetelés tekintetében ugyanaz a kettő. Azért választották külön őket, mert a Start jobb nyomószilárdsággal rendelkezik, és önmagában ritkán vagy inkább egyáltalán nem használják komplett falszerkezetek kialakításakor, kizárólag az indítósorokhoz szokás alkalmazni. Bármelyik típusról is beszélünk, a hőszigetelés tekintetében a leggyengébb Ytong tégláról van szó, melynek mindössze 0,45 W/m2K az U értéke 30 centiméteres falazás esetén, azaz minden esetben fontos szigetelni. Érdekesség, hogy tulajdonságai még így is meghaladják a hagyományos téglát, így a szigetelésen rengeteget spórolhatunk, hiszen a vékonyabb külső borítás is elegendő lehet a megfelelő szigetelő hatás elérésének érdekében. Ezeknél az Ytong típusoknál ráadásul már azzal sem lehet trükközni, hogy vastagabban vagy duplán vesszük, hiszen akkora helyveszteség lépne fel, hogy az már nem tekinthető életszerűnek vagy elfogadhatónak.

forrás: Békás Épker