Belső hőszigetelés tapétával

Ennek talán legegyszerűbb módja, ha a lakás falait hőszigetelő tapétával vonjuk be. Léteznek ugyan ennél hatásosabb megoldások is, ám ezek mindegyike jelentős belső térvesztéssel, a tapétázásnál jelentősebb kiadással és munkával jár. A hőszigetelő alátéttapéta alkalmazása nem okoz érezhető tércsökkenést, viszont az oldalfalakra és a mennyezetre ragasztásával csökkenti falak hideg kisugárzását, különös tekintettel a hőhidas szerkezeti részeken, eltünteti a dilatációtól kialakuló repedéseket és egyéb falhibákat, továbbá a táblás anyagok találkozási helyeit a könnyűszerkezetes házaknál, tetőtér beépítéseknél. Alkalmazható minden olyan külső határoló falszerkezet belső felületén, amelynek a hőátbocsátási tényezője a legkedvezőtlenebb falfelületeken kisebb, mint 1,35 W/m2K. A hőszigetelő alátét tapétával burkolt helyiségekben határozottan kellemes melegérzetet tapasztalunk, és felragasztása akár saját kezűleg is elvégezhető.
Maga a hőszigetelő alátéttapéta magja jó hőszigetelő tulajdonságú habosított polietilén, vagy sztirol anyag. Mivel ezeket az anyagokat nem lehet tapétázni, ezért egy, vagy mindkét oldalát vastag kartonpapírral kasírozzák le, ami megkönnyíti a felragasztásukat, és a legkülönfélébb tapéták felragasztására is jó alapot biztosít. E hőszigetelő alátét tapéták általában 5 mm vastagságúak, 500-505 mm szélesek, hővezetési tényezőjük általában 0,043 W/m2K, és a tekercsek hossza gyártmánytól függően 10, 14, illetve 20 m. A falak nedvesedését ugyan nem szüntetik meg, ám erre csak tartós, kemény fagyok esetén kell számítani.
Felragasztásuk nem igényel glettelt felületet, de a falakról a laza festékréteget le kell kaparni, az olajfestéket pedig alaposan le kell dörzsölni. A falak kellősítése - 1 rész diszperziós ragasztó és 8 rész víz keverékével történő átvonása - a por lekötésére szolgál. Penészes falak esetén a penészspórák szétszóródását alapos tisztítással ajánlatos megakadályozni.
A hőszigetelő alátéttapéta felragasztásához csak kizárólag a termékhez ajánlott diszperziós ragasztót lehet használni, mert a szilárd tapadás csak ezzel biztosítható. A száradási idő általában 24 óra. Nem használhatók a padló- és csemperagasztók, továbbá az álmennyezeti sztirol lapokhoz ajánlott, magas töltőanyag tartalmú ragasztók, mert ezek nem elég rugalmasak, és így a tapéta felragasztása nem lesz biztonságos. A hőszigetelő tapéta egyik oldala a maganyagon túlnyúló széllel rendelkezik, ami biztosítja az egymás mellé ragasztott csíkok hézagmentes egymás mellé ragasztását. Az alátét hőszigetelő tapéták méretre vágását éles tapétavágó késsel még a tapétázó asztalon célszerű elvégezni.
A ragasztót a falfelületre glettvassal célszerű felhordani, egyenletes eloszlatását pedig hengerrel biztosítsuk. Ezt kövesse a tapéta falra simítása és a papírszélek a már felragasztott csík szélére ragasztása. E célra a tapétaragasztó is megfelel, de a papírszegély kétszeri átkenésével. Száradás után e sávokat a kartonszegély vastagságának eltüntetése érdekében célszerű átglettelni.
Teljes száradás után a hőszigetelő alátéttapétára szinte bármilyen tapéta felragasztható, ám a ragasztót csak a fedő tapétára kell egyenletesen felkenni, az alátétre nem! Az alátét közvetlen festése nem javasolt, helyette inkább festhető, vagy fűrészporos tapétát érdemes a felületére ragasztani. Munka közben fontos az állandó szellőztetés a túlzott párásodás elkerülése érdekében.
Végezetül megemlítjük, hogy a belső hőszigetelés javítására használható parafa tapéta is, hiszen ez az anyag is jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és e mellett még jó hangszigetelő is. A falak szellőzését a parafa tapéta nem gátolja, és önmagában, külön fedőrétegként is nagyon mutatós falburkolatot képez.