Belső hőszigetelés

Lehetséges, de megfontolandó

A belső oldali hőszigetelés egyik hátránya, hogy beépítésével megváltoznak az épület külső határoló szerkezeteinek a fizikai jellemzői. Ezt az idézi elő, hogy a belső oldali szigetelés elhatárolja a falakat a belső tértől. Ezek felülete a fűtési idényben jelentősen hidegebbé válik, és könnyen lecsapódik rajtuk a pára, így szinte folyamatos nedvesedés következhet be. Ez károsan érintheti a szerkezet állékonyságát és kialakulhat a penészesedés.

A páralecsapódásnak azonban elejét lehet venni, ha a belső oldalon megfelelő kivitelezésű párazáró réteget alakítanak ki. E mellett az is tény, hogy a falszerkezetek hőtárolási kapacitása sem érvényesülhet, így télen hamarabb kihűlhet a lakás. A külsőfalakban elhelyezett szerelvények ezen felül télen fokozottan ki vannak téve a fagyásnak is. Az is hátrányt jelenthet, hogy a belső hőszigetelések valamelyest csökkentik a lakótér nagyságát, bár ez az alkalmazott belső hőszigetelés anyagától és technológiájától függően elenyésző is lehet.

Az előbbi hátrányok ellenére mégis számos lehetőség van a belső oldali hőszigetelésére és annak negatív hatásainak az elkerülésére. Ennek érdekében feltétlenül szükséges a lakás szerkezeteinek és nedvességtartalmának a felmérése, és ezek hibáinak a kijavítása. Továbbá páratechnikai vizsgálat is szükséges a megbízható és korrekt megoldás kiválasztásához. Kevesebb problémával kell számolni pl. ha van már külső, ám elégtelen hatású szigetelés a falakon, és a belső oldali hőszigetelés csak kiegészítő megoldás lesz.

Emellett számos előnye is van a belső hőszigetelésnek, pl. hogy az e célra kifejlesztett anyagok használatával egyszerűen, házilag is kivitelezhető, és az ára is kedvezőbb a külső megoldásoknál. Ám az előzetes vizsgálatokat mindenképen el kell végezni, hogy valóban hatásos és problémamentes legyen a hőszigetelés.

A továbbiakban bemutatjuk azokat az anyagokat, amelyeket kimondottan belső szigetelésre fejlesztettek ki, és hatásosan alkalmazhatók a gyártók előírásainak megtartásával és szakszerű beépítéssel.

Ideális feltételek mellett a nanotechnológiás hőszigetelő bevonó-anyagok alkalmazása tűnik a legegyszerűbbnek. Ezek speciális festékek, amelyek mikroszkopikus méretű, belül üreges kerámia gömböcskéket tartalmaznak. Van olyan gyártmány, amelyben a kerámiagömböket folyékony, szintetikus kaucsukot, akrilos polimereket, szervetlen pigmenteket tartalmazó elegyben oszlatják el, és falfestékként lehet a kellően előkészített falfelületre ecsetelni, vagy szórva felhordani. Más gyártmányoknál egyéb összetételű a festékanyag, ám ezekben is apró kerámia gömbök vannak elkeverve, amelyek lényegében megváltoztatják az anyagok hővezetési képességét és hővisszaverési, hőszigetelési tulajdonságát. E bevonatok visszaverik a hőt, és ezáltal csökkentik a falba jutó hő mennyiségét. A festékek tehát hőmérsékletkiegyenlítő hatásúak, jelentősen csökkentik a hőhidakon és a hidegebb falfelületeken a páralecsapódást. A festékek színezhetők, esztétikus felületet adnak, és nem igényelnek más anyaggal való átfestést. Beszerezhető olyan kerámiagömbös adalékanyag is, amit szinte minden falfestékbe bele lehet keverni. Ez a festék két rétegben alkalmazva, nem túlhígítva nagyon finoman textúrált felületet ad, ami egy harmadik, adalék nélküli festékréteggel megszüntethető. Nem gátolja a falak lélegzését, és a kerámiagömbök között szabad páravándorlást biztosít.

A belső oldali hőszigetelésre különféle anyag-összetételű és vastagságú szigetelőlapok is használhatók. Ezek között vannak olyan hőszigetelő lapok (Halltex, Isotex) amelyek a felragasztásuk után semmiféle felületi utókezelést nem igényelnek, mivel a felületük kész gyárilag bevonatot kap. A táblák anyaga porózus farostlemez, ami jó hőtároló. Az elemek éle csaphornyos kialakítású, így szorosan egymásmellé illesztve egységes falfelületet biztosít. A táblák 12 mm vastagok így a helyiségek térvesztesége alig észlelhető. Saját kezűleg is felerősíthetők, és esetenként elég a hideg falrészekre felragasztani, hogy kellemesebb legyen a helyiség klímája. Emellett nem elhanyagolható ezeknek az anyagoknak a passzív hangelnyelő hatása sem. A hőszigetelő lapok táblamérete közel azonos, 58 és 60 cm szélesek, és 255, illetve 300 cm hosszúak. A mennyezetek belső hőszigetelésére is alkalmasak.

Belső hőszigetelésre alkalmazhatók a különféle zártcellás sztrirol alapanyagú és különféle anyagvastagságú szigetelőlapok is. Ezek is kiváló hőszigetelő tulajdonságúak, a különféle gyártmányok azonban a felerősítésüket követően még külön felületi bevonatot is igényelnek. AzInhemiwa táblák kiváló párazáró tulajdonságukat a beépített alumínium hőtükörnek köszönhetik, ám a felületüket még külön erősítő és elsimító bevonattal is el kell látni. A vastagságuk gyártmánytól függően 4-6 cm közötti. Könnyen a falra, vagy a mennyezetre ragaszthatók, ezt követően üvegfátyollal, vagy vlies tapétával burkolhatók.

Belső hőszigetelő réteg kialakításához használhatók az üvegszál-erősítésű ásványi hőszigetelő (Multipor) lapok is. A kiváló hőszigetelést biztosító és nem éghető szigetelőlapok 5-30 mm vastagságúak, és egységesen 60x50 cm nagyságúak. A falakra ágyazó habarccsal történő felragasztásuk után még felületi simítást igényelnek, és abba üvegszál hálós felületerősítést kell besimítani. Ezt követően az ilyen belső hőszigetelő rétegre csak kiváló páraáteresztő pl. szilikát alapanyagú festéket lehet használni, hogy a festék ne gátolja a teljes szerkezet kiszáradását és a páradiffúziót.

A belső hőszigetelésre alkalmas anyagok kiválasztását mindig alaposan meg kell fontolni, és beépítésüket mindenkor a gyártói előírásoknak megfelelően kell kivitelezni, hogy elkerülhető legyen a páralecsapódás és penészesedés.