Energiaerdő a kertben: tüzelőanyag termesztés szinte ingyen

A fatüzelés környezeti hatása körül ugyan vannak viták, de mivel a CO2 kibocsájtás szempontjából egy növény termesztésének és későbbi elégetésének mérlege nagyjából nulla, így a fatüzelés megújuló zöldenergiának minősül, ami a globális felmelegedés és a klímaváltozás szempontjából támogatandó. Sajnos a szállópor kibocsátás szempontjából már nem ilyen pozitív a kép, de szinte valamennyi energiafajtának vannak árnyoldalai.

Energiaerdő azért elsősorban ipari méretekben jön szóba. A koncepció szerint olyan gyenge mezőgazdasági termőhelyeket ültetnek be aprítékként kiváló fűtőanyagot biztosító, gyorsan növő fafajokkal – nyár, nyír és akác -, amelyeken kedvezőtlen talajviszonyok mellett, jelentősebb beruházás nélkül is nyereséges a gazdálkodás. Addig tart a kitermelés, és addig nem számolják fel az ültetvényeket, amíg genetikai megújuló képességük ki nem merül, ezt követően a terület könnyen visszaállítható mezőgazdasági művelésre.

Az energiafa termelése azonban nem csak ipari körülmények között lehet gazdaságos. Akár egy 100x50 m-es terület is jól hasznosítható mini energia erdőként. E hasznosítási mód előnye, hogy ezeket a fajokat ültetés után nem kell sokat gondozni, akkor is megnőnek. Míg egyes fafajok nagyon lassan nőnek, mások pár év alatt már vághatók – előbb ritkítási céllal, utána pedig a területen maradó példányok e ritkítás miatt újra egyre gyorsabb növekedésbe kezdenek. A cél, hogy viszonylag gyorsan, nagy mennyiségű faanyagot tudjunk kitermelni, és annak fűtőértéke minél magasabb legyen.

A saját energiafa termelésünkhöz leggazdaságosabb a sarjaztatásos eljárás. Ilyenkor a területre nagy tőszámban jól sarjadzó fajokat telepítünk. A nagy tőszám miatt 3-5 éves korban tarra vágják a területet. A levágott ültetvény külön beavatkozás nélkül tőről sarjad, és 3-5 éves korban ismét vágható. A kitermelést 5-7 alkalommal megismételhetjük, azaz egy telepítésre 5-7 levágás tervezhető.

Az energiaerdő kis gondozási igényű

Gyors növekedésű, kivágás után könnyen kiszáradó fajokat érdemes használni. Ezek lehetnek új telepítésűek, vagy a kivágást követően sarjaztatottak. Utóbbi esetben az egyszer már hasznot hozó, kivágott fák újra hasznunkra lesznek, hiszen gyökérsarjaikból új erdő nevelhető, nem kell költeni az újra ültetésre. Az új telepítésű ültetvényeknél 8-12 év után termelik ki a szokásosnál sűrűbben telepített energiafa-ültetvényt. Azért is éri meg sűrűbbre telepíteni, mert akkor már az 5-6 évesen is lehet a ritkításnál némi betakarított famennyiséggel számolni. Hazánkban az energiaerdők telepítése szempontjából a nyár, fűz, és akác jöhet szóba, melyek közül az akácot tekintik a legalkalmasabbnak, hiszen fiatal korában gyorsan nő, jól sarjadzik, kicsi a nedvességtartalma és nedvesen is jól tüzelhető.

Energiaerdők kialakítására alkalmas gyorsan növő fafaj pl. a fehér akác, ami sokféle céllal felhasználható, biomasszaként pedig nagyon fontos tulajdonsága, hogy szárítás nélkül, „nyersen” is ég. Tüzeléses hasznosítása a többi fafajhoz képest a legelterjedtebb. Termőterülettől függően 2-5 évente vágható. Ugyancsak jó biomassza alapanyagok a nyárfák, melyek elsősorban víz közelébe, nyirkos talajra valók, de az átlagosnál szárazabb viszonyok között is megélnek. Az időszakos vízborítást is jól tűri. Szintén vízkedvelők a fűz félék, melyek gyökérzete minden esetben kapcsolatba kerül a talajvízzel. Energetikai célú ültetvényekben a fűzzel akár 30 tonna/ha/év (300 GJ /ha/év) hozamot érhetünk el. Magas talajvízállású, esetenként belvizes területeken az egyik legjobb energetikai célú fafaj.

Az energiafa termelésre természetesen olyan területeket érdemes használni, ami egyéb mezőgazdasági célra nem nagyon alkalmasak. Például a magas talajvizet sem a szántóföldi, sem a kertészeti növények nem tűrik, de a fűz és nyárfa fajok még őrölnek is, ha a vízbe belóg a „lábuk”. A fafélék erőteljesebb gyökérzettel rendelkeznek, mint a lágyszárúak, emiatt is jobban elviselik a kevésbé kedvező talajadottságokat. Ez azért van többek között, mert a fák nagyobb térfogatú talajt vonnak be a táplálék és vízellátásukba, hiszen gyökereik messzebbre elérnek. Azonban tápanyagban gazdagabb, mélyrétegű talajokon akár 2-3-szorosa is lehet a hozam az erodált, gyenge termőképességűekhez viszonyítva. Az energetikai célra termesztett fás szárú növények általában a szélsőséges időjárást is elviselik.