Fényszegény és hideg időszakban a kisebb-nagyobb cserépben tartott növények különösen gyakori veszélyeztetője, ha a cserépalátétükben összegyűlik a felesleges öntözővíz. Emiatt előbb-utóbb megindul az alsó gyökerek pusztulása.
Ennek a veszélye elkerülhető, ha tartócserepünk szájával lefelé fordított cserépaljra, vagy másfajta tálkára kerül, így valamivel nagyobb átmérőjű lesz, és így akár vízzel telitöltött cserépaljba is helyet kaphat. Mivel folyamatosan lesz rajta víz, így minél nagyobb méretű a tál, a növény környezetében annál jobban mérsékelheti a páraszegénységet, ami átlagos szobai körülmények között is sanyargathatja a cserepes növényeket. A nagy alátét telerakható rostos tőzeggel vagy kőzúzalékkal. Akár mohaborítást is tehetünk rá. Bármelyiket is válasszuk ezek közül, ha folyamatosan nyirkosan tartjuk, nemcsak jól párologtatnak, de még mutatósak is lesznek. Agyag granulátumot ne használjuk erre a célra, mert a párologtatás miatt kicsapódott sótól piszkos, szürke színt kap, ami nem szép látvány.
Írtunk már arról,
hogy miként „varrjuk meg” a falat, ha repedést tapasztalunk rajta. Az
alábbiakban azt is megnézzük, hogyan lehet nagyobb földmunka nélkül
megerősíteni a süllyedő, mozgó alapot....
.jpg "Ezermester 2026. áprilisi lapszám")
Fényszegény és hideg időszakban a kisebb-nagyobb cserépben tartott növények különösen gyakori veszélyeztetője, ha a cserépalátétükben összegyűlik a felesleges öntözővíz. Emiatt előbb-utóbb megindul az alsó gyökerek pusztulása.
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
