Változások az építési engedélyek kapcsán

Az építésügyi hatósági eljárásokat 2008 elejétől új rendelet szabályozza, amely kibővítette az engedély nélküli építések lehetőségét. Bár a "zsebszerződésekkel" dolgozó kőműveseknek eddig sem volt akadály engedély nélkül megépíteni egy-egy melléképületet, ám eddig ezért a tulajdonos - ha kiderült - megüthette a bokáját. Januártól sok minden változott...

Érdekes, de jó változások

A tavaly év végéig érvényben lévő szabály egy listát tartalmazott, amely tételesen felsorolta, hogy mely építési tevékenységekhez kell engedélyt kérnünk az építési hatóságtól. Az új ezzel szemben három listát tartalmaz. Az első felsorolja az engedélyköteles, a második a bejelentés köteles, míg az utolsó az engedély- és bejelentési kötelezettség nélküli építési tevékenységeket.
Nézzünk néhány beszédes példát, ám mielőtt valaki építésbe kezd (legyen az a legkisebb átalakítás is), érdemes részletesen elolvasni a szabályozást, vagy az építési hatóságnál érdeklődni a változások felől.
Tavaly év végéig engedélyköteles volt például a kerti homokozó, a napkollektor, a 10 köbméteresnél kisebb fürdőmedence, bármekkora (!!!) szobor, a síremlék és az építmények homlokzatán elhelyezett szellőzők szerelvényének építése is. Idéntől ezek már nem engedélykötelesek. Az épített kémény azonban újként került az engedélyhez kötött tevékenységek listájára.
A törvényhozásban más területen is jellemző volt, hogy az életszerűtlen szabályokat 2007 végén átalakították. Feltehetően e módosítások is ennek szellemében készültek, mert nem valószínű, hogy eddig hosszú sorokban álltak volna az emberek az építési hatóságnál, ha homokozót akartak építeni a gyereknek, vagy egy kerti törpét (mint bármekkora szobrot) akartak kertjükbe fogadni...
Idén már elegendő csak bejelenteni a hatósághoz, ha hat méternél kisebb talapzat-magasságú szobrot építenénk, kriptát építenénk, 100 négyzetméternél nagyobb üvegházat, vagy fóliasátrat akarunk létesíteni a kertünkbe.
Ugyancsak bejelentési kötelezettségünk van fürdőmedence, vagy kerti tó létesítésekor, ha annak űrtartalma 30 köbméteresnél nagyobb. A szétszerelhető medencénket is be kell jelenteni, ha az 60 köbméteresnél terjedelmesebb. A 20 négyzetméternél nagyobb alapterületű - kertbe épített - kocsi beálló tető is csupán bejelentéshez kötött az év elejétől.
A harmadik listában pedig olyan építési tevékenységeket találunk, melyekhez most már nem kell engedély, de még csak be sem kell jelentenünk ezeket. Ilyenek például a kerítések, a 20 négyzetméteresnél kisebb alapterületű, lábon álló kerti tetők, a kerti tűzrakó helyek. De itt találjuk a 100 négyzetméternél kisebb fóliasátort, a házi szennyvíztisztító berendezést, a talapzatával számítva három méternél alacsonyabb szobrokat, a napkollektort, a klímaberendezések szerelvényeit és a síremléket.

Amihez engedély kell...

...az ezután sem lesz túl egyszerű menet. A kérelemhez csatolni kell az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot egy példányban, bizonyítandó hogy mienk a telek, meg a ház, amin átalakítanánk valamit. Be kell adnunk a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, valamint az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban.
Kell a tervező nyilatkozata arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette. Ugyancsak nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik. Emellett be kell szereznünk az érdekelt közművek és a kéményseprő vállalat engedélyeit is. Amennyiben a tervezett építkezés környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény lesz, akkor környezetvédelmi engedéllyel is rendelkeznünk kell.
Ha termőföld, vagy belterületi, ám mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenységbe vágjuk a fejszénket, akkor a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyére is szükségünk van.
Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.
Benyújtáskor természetesen be kell fizetnünk az engedélyeztetés illetékét is, aminek mértéke az építendő, átalakítandó dolgoktól függően akár több tízezer forintra is rúghat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

lakatos avatarja

lakatos         Építési engedely valtozas

A 100nm-nel nagyobb foliasatorhoz kell epitesi engedelyt kerni