Téli csúszásmentesítés

Legjobban azok a szorgalmasok járnak, akik szinte folyamatosan, már a havazás idején is takarítják a havat. Amíg még nincs lefagyva, és a nehéz lépésnyomok sem kötődnek le az aszfaltra, betonra, addig akár seprűvel is letisztíthatjuk a járt felületet. Nagyon tudjuk ajánlani a speciális "hópartvist", aminek erős, gyökérkefeszerű - de műanyagból készült - fejrésze felkaparja a lábnyomok alatt letapadt hófoltokat is. A frissen hullott havat könnyű műanyag lapáttal is eltakaríthatjuk, bár erre könnyen rátapad a hó, és akkor már korántsem olyan súlytalan. Ezt is megakadályozhatjuk azonban, ha a lapát fejét olajos ronggyal - még a melegben - átdörzsöljük.
Az alumínium lapát sem nehéz, és kevésbé hajlamos arra, hogy rátapadjon a hó. Arra viszont egyik sem alkalmas, hogy a lefagyott, eljegesedett havat feltörjük velük. Ha hólapátunkat erre használjuk, előbb utóbb tönkremegy, erre a közönséges lapát alkalmasabb.

Jégolvasztás

A jég olvasztására illetve a csúszós közlekedési felületek érdesítésére a közismert kősó vagy konyhasó (nátrium-klorid) mellett számos anyagot és eljárást alkalmaznak. A különböző anyagok jellegüknél fogva más-más mértékben és módon, de ugyancsak káros hatással lehetnek környezetükre.
A különböző sókat szárazon, előnedvesítve vagy oldat formájában szórjuk ki. Elegyíthetjük érdesítő anyaggal (pl.: homok) a kedvezőbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelőző jelleggel végezzük, a hólé vagy a csapadék lefagyása előtt, illetve a már lehullott hó eltakarítását követően.
A kálium-karbonát homokkal keverve alkalmazható. Erősen lúgos kémhatást eredményez. Jégolvasztásra alkalmas az ún. vinasz is, ami egy szeszipari melléktermék, a mezőgazdaságban a tápanyag visszapótlására szolgál. A sóval ellentétben mínusz 8-10 fokon is hatékonyan olvaszt. Ez viszont a nitrogénkedvelő gyomok burjánzását idézheti elő. Enyhén bűzös, barna színű anyag, a ruhán maradandó foltot hagy. A Transheat magyar fejlesztésű műtrágya alapú anyag, melyet kísérleti jelleggel alkalmaztak eddig. Ammónium- és nitrát-tartalma jelent kockázatot. A szem kötőhártyáját gyengén irritálhatja. Ezek az anyagok a levegőbe jutva szem, bőr vagy a légzőrendszer irritációt okozhatnak. Ilyen esetekben bő vízzel kell leöblíteni őket.
A fenti anyagok jó példák arra, mit és miért nem szabad alkalmazni a ház környékén. Ezek olyan speciális vegyületek, melyeket speciális szituációban és technológiával és a lehető legkisebb mértékben szabad csak felhasználni. A ház körüli síkosságmentesítésre a sózás nem kívánt hatásainak elkerülésére sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
A sózást mindenképpen el kell kerülni érzékeny és védett természeti területeken, továbbá minden olyan területen, ahol sózásra érzékeny növényfajok fordulnak elő. A parkokban és magánkertekben közvetlenül a talaj felszínét ne sózzuk. Elsősorban a közlekedésre használt lejegesedett felületeket kell csúszásmentesíteni, de mindezt csak akkor, ha már ellapátoltuk a havat.
A salak jóval több szennyező alkotóelemet tartalmazhat, mint az előbbiek. Bizonyos típusai kifejezettem károsak lehetnek a vízi ökoszisztémákra nézve. Nagyobb fajlagos felülete következtében egyéb szennyező anyagokat is jobban képes megkötni. Esetleges kéntartalma miatt savas kémhatást eredményezhet.
A ház körüli és a kötelező ingatlan előtti közterületek síkosságmentesítésekor a lehető legkevesebb anyag kijuttatására kell törekedni. Figyelembe kell venni, hogy a megelőző szórás jóval hatékonyabb megoldást jelent. Gyakran a hó letaposását megelőző lapátolás vagy seprés is elegendő. Amennyiben érdesítő anyagot szórunk ki, figyelmet kell fordítani annak olvadás utáni összetakarítására is.

Hóeltakarító gépek

A nagyobb mennyiségű hó eltakarítására ma már hazánkban is nem ritkán hómaró gépeket használnak. Családi házak, sorházak, esetleg tömbházak nem túl nagy (kb. 100-500 m2) vízszintes területeinek hóeltakarításához egyfokozatú hómaró gépek alkalmazhatók. A nagyobb teljesítményűekkel (5-6 LE) kisebb telephelyek hóeltakarítása is elvégezhető. A marófej magassága (kb. 20-30 cm) behatárolja a legvastagabb hóréteg vastagságot.
Az egyfokozatú hómaró gépek fő jellemzője, hogy a marócsiga és a turbinakerék nem két különálló részből áll, hanem egybe van építve egy kombinált marócsigává. A marócsiga hajtását a tolókaron elhelyezett karral lehet indítani. A marócsiga viszonylag magas fordulattal forog annak érdekében, hogy a begyűjtött havat megfelelő sebességgel és megfelelő távolságra ki tudja szórni. Így viszont az összeállott, nedves vagy jeges hó eltakarítása nehézségekbe ütközhet. Éppen ezért ezekkel a hómaró gépekkel célszerű a leesett havat mielőbb eltakarítani.
A kétfokozatú hómarók nagyobb családi házak, sorházak, tömbházak közepes és nagy (kb. 500-3000 m2) területeinek hóeltakarításához alkalmazhatók. A kétfokozatú hómaróknál a marócsiga és a turbinakerék két különálló részből áll. Többségük külön hajtással is rendelkezik, sőt a funkciók általában egymástól függetlenül kapcsolhatók a kezelő pulton elhelyezett karok segítségével.
Lakossági és félprofi felhasználásra főleg az 5-6 LE teljesítményűek és 50-55 cm munkaszélességűek valók, 500-1000 m2-ig. Ennél erősebb és nagyobb gépek közepes és nagyobb méretű telephelyek, hotelek, szállodák, intézmények hóeltakarítására is használhatók.