Fali széfek

Lényeges a minősítés!

A falba építhető széfek némileg eltérnek a bútorba építhető típusoktól. Míg ez utóbbiak szekrénytestét a megfelelő védelem érdekében többnyire 3 mm vastag acéllemez alkotja, a fali széfeknek csak a frontfelülete és főként az ajtaja készül 5-10 mm-es lemezből. Maga a szekrény csupán 1,5-2 mm vastagságú, és a kihúzás elleni védelemként hátul szoknyaszerű széles perem veszi körül.
A széf kellő védelmét a szekrényt körülvevő betonozás adja. Ennek minősége azonban nagyon lényeges, mivel a MABISZ kockázatvállalási besorolása a betonozás minősége szerint változik. (A kategóriákat és kockázatvállalási értékhatárokat tartalmazó információkat a MABISZ táblázatba foglalta, és ez minden biztosítónál megtekinthető.) A betonozás vastagságával, továbbá a megerősítő vasalások szakszerű beépítésével fokozatosan nő a szekrény biztosítói kockázatvállalási értékhatára, de csak akkor, ha ezt a biztosítási kötvényen bejegyzik. Arra is érdemes figyelni, hogy a kiválasztott fali széfnek legyen MABISZ minősítése, különben kár esetén a biztosító nem fizet! Ugyanis több értékmegőrző szekrény nem rendelkezik ilyen hazai minősítéssel, mivel ez nem kötelező érvényű.

Mi szerint válasszunk?

Aki széfet választ, a méretét a tárolt értékek térfogatához igazodva határozza meg, ám ajánlatos ennél eggyel nagyobb méretűt választani. A gyakorlat ugyanis ezt az ajánlást igazolja, amit különösen a fali széfek esetében célszerű megfogadni a fix beépítés miatt. A széf méretét a kiszemelt helye, illetve a fal vastagsága is befolyásolhatja; általában főfalba célszerű a beépítésük. Nedves helyiségekbe csak kulcsos, lamellás zárral működő típust szabad beépíteni, mert a nedvesség az elektronikus záraknál zárlatot okozhat.
A fali széfek -a bútorszéfekhez hasonlóan - különféle méretvariációkban szerezhetők be. A mélységük, ami a beépítés miatt lényeges, 150-360 mm között változik, magasság és szélesség tekintetében viszont még bőségesebb a méretválasztékuk. Az ajtó és a front oldal többnyire minden típusnál 10 mm vastag acéllemezből lézerrel kivágott, ezért az ajtónyílás rés szélessége csekély. A szekrénytest ennél sokkal vékonyabb acéllemezből készül, mivel a támadás elleni védelmet az ilyen értékmegőrző szekrényeknél a betonozás biztosítja.

Zárváltozatok

A széfek ajtajait különféle szerkezetű, de azonos biztonságot nyújtó zárak védik a behatolástól. A kulcsos zárak 8 lamellája aszimmetrikus és a két tollú, a kopásálló kulcsot csak zárt állapotban lehet az ajtóból kivenni. A zármechanizmus fúrás ellen védett. A szekrény méretétől függően 2-3 vízszintes és 1-1, vagy 2-2 függőleges, speciális keménységű forgó rudazat védi az ajtót kifűrészelés ellen. A kulcs persze magában hordozza az elvesztésének a veszélyét, és pótlása esetenként elég komoly összegekbe kerül. Ha a pótkulcsnak is lába kélt, akkor szélsőséges esetekben csak a zárcsere jelenthet megnyugtató megoldást, ami jelentős plusz kiadással jár. A kulcs az ilyen záraknak a kellemetlen velejárója.
A kulcsos zártípus kombinációs változata annyiban különbözik az előzőtől, hogy tárcsás, 20 helyzetbe állítható kombinációs zárszerkezettel van kiegészítve. Ez kettős biztonságot jelent. Az ajtó nyitásához természetesen mindkét zárat nyitni kell, és a kódot nem célszerű elfelejteni, mint ahogyan a kulcsokat sem.
Aki bízik a memóriájában, és nem óhajt újabb kulcsot húzni a kulcstartójára, az választhat a 3 tárcsás, számkombinációs, mechanikus záras széfek közül. A lehetséges kombinációk száma 1440000, és a zárszerkezet az egyéb manipulációkkal szemben is ellenálló. A beállított kombinációt követően az ajtót, azaz a forgórudazatot egy gomb elforgatásával lehet nyitni-zárni. A zár mechanizmusa magától értetődően fúrás ellen védett. A nagyobb méretű széfek ajtaját 4-5 ponton zárják a forgó rudazat 22 mm átmérőjű, fűrészelés ellen védett csapjai.
A biztonság mellett teljes kezelési kényelmet nyújtanak a kiváló minőségű elektronikus zárak. A felhasználói kód 4 és10 számjegy közül választható, és három helytelen nyitókód megadása után a billentyűzet automatikusan figyelmen kívül hagyja a további nyitási próbálkozásokat. Ezt csak a helyes nyitókód megadásával lehet kijavítani, ekkor lehet elforgatni a forgató rudazatokat mozgató tárcsát. A billentyűzet 10 számos és 2 betűs gombbal működik; a lehetséges kombinációk száma 10 milliárd. A magas teljesítményű mikroprocesszorral működő áramkör alkáli elemekkel üzemel, amelyek lemerülésére vörös LED felvillanása és halk hangjelzés is figyelmeztet. E jelzések után ugyan a széf még néhányszor nyitható, de az elemcserét sürgősen meg kell ejteni. Ha erről megfeledkezünk, akkor a lemerült elemek már képtelenek lesznek a szerkezet nyitására, és csak külső áramforrás csatlakoztatásával válhat újból nyithatóvá a széf. A kódok helyességét LED felvillanása jelzi. Külön belső személyi kód beállításával nehezíthető meg az illetékteleneknek behatolása. Az elektronikus zárak a kulcs használatát teszik feleslegessé, és csak szolgáltatásaikban nyújtanak többet a kulcsos záraknál. A különféle szerkezetű zárak biztonságossága azonban teljesen azonos mértékű!

Beépítési jellemzők

Az alapvető követelmény, hogy a széf lemezszoknyáját 5-6 mm-es acél huzalból hajlított vasalással és arra hegesztett szárakkal kell a széf szoknyájához igazítani, majd annak lyukaiba illesztve, visszahajlítani. A széfek frontfelülete beépítésükkor a fal síkjával azonos szintbe kerüljön. A falban kialakított üreg a betonozás erősségéhez és a széf méretéhez igazodó ráhagyással kerüljön kialakításra. A széfet középre állítva, kiékelve kell a falüregbe helyezni, majd a fazsaluzat felerősítését követően nedves betonnal fokozatosan, alapos tömörítés mellett lehet körbe betonozni.
A hátoldal felöl a széf helyét 5 mm vastag, egy, vagy két rétegben felerősített kazánlemezzel szükséges védeni a hátsó behatolás ellen. A lemezt a hátoldalára hegesztett terpesztett végű csapokkal, vagy laposvas szárakkal célszerű rögzíteni. A hátsó védőlemez alapvetően szükséges, nagysága a szekrény méretével azonos. A felületét gipszkartonnal, vagy vakolva célszerű lefedni.

Mire ügyeljünk?

Előfordulnak nem megfelelő, sőt balesetveszélyes megoldások is a beépítések során. Mint már említettük, nedves helyiségekbe csak kulcsos, illetve ennek kombinációs típusait szabad telepíteni. A helyiség nedvessége ugyanis zárlatot okozhat az elektronikában, amit nem érdemes megkockáztatni. Ez kimondottan gyártói előírás.
A fali széfeket csak tégla, vagy betonfalba lehet biztonságosan rögzíteni, mégpedig betonba ágyazva. Előfordult már olyan eset is, hogy bútorszéfet építettek a falba. Ezek a típusok azonban nem e célra készültek, szoknya híján könnyen kihúzhatók a falból, és így közel sem olyan biztonságosak, mintha a bútorba helyezve, kellően szilárd falhoz és a beton aljzathoz lennének leerősítve.
A fali széfeket nem szabad padló széfként beépíteni. A fő ok, hogy az ajtajuk csak 90 fokra nyílik, és a súlyos ajtót kitámasztás híján semmi nem gátolja a lecsapódástól. A 10 mm vastagságú ajtó lecsapódáskor komoly baleset előidézője lehet. Ezt a padlószéfeknél teleszkópos kitámasztóval gátolják meg.
Külön kérdés, hogy a fal síkjába álló széfeket miként lehet a kíváncsi szemek elöl elrejteni. Először is nem szem előtt levő zugok az ideálisak. A klasszikus, kép mögé rejtés túl kézenfekvő, a faburkolat egy szakaszának kiemelhető része már sokkal jobb megoldás. Szekrény mögé is rejthető, ha a hátlapjába megfelelő nyílást vágunk, és azt ajtószerűen kihajtható tárolóegységgel fedjük le. Új építkezéseknél akár egy oszlopba is beépíthetők, amit kiemelhető burkolat résszel tehetünk észrevétlenné. A lényeg az, hogy kevesen tudjanak a helyéről és az álcázásának módjáról.
A cél mindig az, hogy több lépcsőben állítsunk akadályt és nehezítsük meg a széf tartalmának eltulajdonítását az arra illetéktelenek számára.
Nem árt a biztonsági szakemberek tanácsait is kikérni, és ha a széf beépítését számunkra túl bonyolultnak vélnénk, feltétlenül bízzuk szakemberre, aki garanciát vállal annak szakszerűségéért, biztonságáért.