Ha mély járatú lyukat találunk, benne barna fűrészporszerű szemcsés ürüléket, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a farágó pille lárvája károsítja a fánkat. Elpusztítására nyomjunk a járatba hegyes, de lágy huzalt addig, amíg el nem érjük vele a fában rágó hernyót. Majd nyomjunk a járatába benzines vattát, és a végén oltóviasszal zárjuk el a nyílást.
A kéregmoly a csonthéjas gyümölcsű növényeket (őszibarackot, mandulát) károsítja. Hernyói a talajszint közeli gyökérnyaknál vagy az ágak alsó részein készítik járataikat. Kártételük helyén ürülékkel borított szövedékcsomók jelennek meg a kéregrész felületén, valamint mézgafolyás és szövetburjánzás is feltűnhet. Az ilyen módon károsító kéregmolytól alapos törzstisztogatással, valamint sebkezeléssel meg lehet szabadulni. Érdemes a fatörzseket és a vastagabb ágrészeket kaparóvassal, majd drótkefével alaposan átdörzsölni.
Az almafaszitkár, más néven üvegszárnyú almafalepke az almatermésűek kártevője. Hernyója általában a törzs és a koronaképző ágak találkozásánál károsítja a fákat. Idősebb fákon a kéregcserepekben telepszenek meg a hernyók. A károsított részen rendszerint sebzéseket és felszín alatti járatokat találhatunk a sárga színű hernyóval együtt. A fás részek felületén szövedék és kitüremkedés árulja el a kártevő jelenlétét. A hernyók a károsított helyeken telelnek át, ezek pedig olyan nedves falú sebek a fa törzsén, ahol a kéreg elhalását okozó gombák könnyen megtelepszenek. Itt be sem gyógyuló, rákos sebek keletkeznek, amelyek növekednek, és akadályozzák a tápanyagforgalmat, ami a fa pusztulásához vezet. Éppen ezért elengedhetetlen a gondos sebkezelés.
A vértetű is az almafákat támadja meg. Szívószervét a fiatal vesszők héjába és a fatörzsön vagy ágakon lévő sebekbe szúrja tápanyagszerzése céljából. Ezeken a helyeken dudorodások keletkeznek, amelyből rákszerű betegség fejlődik ki, és a fa több évi senyvedés után elpusztul. Fertőzésüket a kis vattacsomókra emlékeztető fehér foltok jelzik. Az eredetileg szürkés színű kártevőt ugyanis ez a viaszos, fehér, vattaszerű bevonat takarja. Szétnyomásukkor pedig vérpirossá válnak, ebből ered a vértetű név. Télen a törzs és ágak mélyén, a sebhelyeken húzódnak meg, de átmenetileg felszíni gyökereken kisebb-nagyobb fehér színű telepekben is lehetnek. Pár év alatt az egész fát elboríthatják.
Irtásuk kezdetben még egyszerű; tiszta vízzel vagy higított petróleummal meg kell tisztítani a vértetves sebek mindegyikét, majd be kell kenni valamilyen sebfedő anyaggal. Egy idő után meg kell vizsgálni a fákat, és ha ismét feltűnnének, akkor meg kell ismételni a kezelést.
Fakárosítók felszámolása
Évente legalább egyszer a fiatal fák törzsét és az idősebbek vastagabb ágait alaposan át kell nézni, hogy nincs-e rajta veszélyes fakárosító.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Rönkök a lakásban
A fák állva halnak meg, tartja a mondás. Ám a kivágott fák különféle módokon a lakásunkban is hasznosíthatók, ezzel becsempészve a természet egy kis darabját otthonunkba. Ötletadóként most ilyen...
Rönkből készül
Amikor egy fát kénytelenek vagyunk kivágni, ezután is sok mindenre használhatjuk még, nem csak fűtésre. Összeszedtünk néhány ötletet, mikor, miként élhet tovább, a már nem élő fa.