Homlokzati falak hangszigetelése

Módosítva: 2009-05-20 22:27:09

Az épületek külső falainak hőszigeteléséről gyakorta szó esik, ugyanígy a belső falak hangszigeteléséről is. A külső falak hangszigeteléséről viszont ritkábban, az ilyen problémák kapcsán inkább a zajforrások megszüntetésével és zajárnyékoló falakkal szoktak próbálkozni.

Persze a hő- és hangszigetelés között persze köztudottan összefüggés van. Ez nagy általánosságban úgy igaz, hogy a jó hangszigetelő anyagok rendszerint jó hőszigetelők is, fordítva viszont már egyáltalán nem biztos, hogy így van. Külső homlokzati hőszigeteléseink egy része tehát az épület hangszigetelését is effektív javítják, de nem mindegyik. Leginkább a szálas szerkezetű - üveggyapot, kőzetgyapot alapanyagú - szigetelések lehetnek jó hangszigetelésként is.

A lakóterek közötti szigetelés esetében a fokozottabb hangszigetelés érdekében a szigetelőanyag elé kerülő falnak falazottnak kell lennie. Ennek az az oka, hogy a magas hangok szigetelését a szálas anyagok (azonosak a lakótéren belül használt kőzet-, és üveggyapottal) megfelelő módon képesek szigetelni, a mély hangokat viszont csak tömeggel rendelkező "szigetelés" képes kielégítően tompítani. A javasolt megoldás egy kétrétegű falazat, amelynek közepén hangszigetelő anyag helyezkedik el szendvicspanel módjára. A külső tér és a lakótér közötti hangszigetelést (amennyiben a homlokzat nem falazott, pl. könnyűszerkezetes házak, illetve azokban az esetekben, amikor a falazat elé szigetelés kerül) általában a hőszigetelésre használt szigetelőanyag látja el, felhasználva a szálasanyagokra jellemző kettős funkciót (hő-, és hangszigetelő anyagok is egyben).

A hang az egyrétegű, burkolattal ellátott könnyű falakban az egyik előtétfaltól a másik felé terjed az üregen keresztül. Amint a hanghullám áthalad egy szálas anyagon, súrlódás alakul ki a rezgő levegő molekulák és a szigetelőanyag elemi szálainak felülete között. Ez a súrlódás azt eredményezi, hogy a hangenergia egy része átalakul hővé. Ennek következtében kevesebb hangenergia jut át a falon. Minél vastagabb a szigetelőanyag, annál nagyobb hangenergia rész alakul át hővé, ami a hangszigetelés javulásához vezet.

Számos elméleti és tapasztalati tanulmányt készítettek már, hogy kimutassák a porózus anyagok hatását a falban. Ezekből a tanulmányokból levonható az a következtetés, hogy három alapvető oka van a léghanggátlási szám (R) javulásának, ha az egyrétegű burkolattal ellátott fal üregében szálas szigetelőanyagot használunk.

  1. A rezonancia frekvencia alacsonyabb tartományba tolódik.
  2. A szigetelő anyag csillapítja a falon áthaladó hanghullámokat.
  3. Ugyancsak csillapítja a légrésben kialakuló, falsíkkal párhuzamos állóhullámokat.

A homlokzati burkolatok akusztikai értelemben olyan előtétfalak, amelyek javítják a már meglévő tömör fal hangszigetelését. A javulás mértéke nemcsak a burkolat elhelyezésétől, területegységre jutó tömegétől és bekötésétől függ, hanem lényegesen befolyásolja az üreg üveggyapottal, kőzetgyapottal történő kitöltésének mértéke is.

A homlokzati burkolat testsűrűsége is jelentős szerepet játszik. Az ilyen kivitelezéseknél a szálas hangelnyelő anyag gondoskodik az üregen áthaladó hanghullámok elnyeléséről. Vizsgálatok kimutatták, hogy a hangelnyelő anyag testsűrűsége nem játszik szerepet az üregen áthaladó hanghullámok csillapításában. A hosszegységre vonatkoztatott áramlási ellenállás viszont nagyon lényeges szempont.

Építészetileg vonzó megoldást jelentenek az épületek kéthéjú külső, függönyfalas falszerkezetei. Felújítások esetében alkalmazhatnak átszellőztetett homlokzatokat is a hő- és hangszigetelés utólagos javítása érdekében. Teszteredmények azt mutatják, hogy az általános tömör külső falaknál 8-14 dB mértékű javulás is elérhető, a szigetelőréteg vastagságától és a héjazattól függően. A burkolatok (héjak) javítják a tömör fal hangszigetelését anélkül, hogy a területegységre jutó tömeget jelentősen növelnék. Alkalmazhatjuk őket új épületekben, valamint meglévő épületek hangszigetelésének javításához egyaránt.

A tömör fallal együtt a burkolat egy kéthéjú tömeg-rugó rendszert alkot. A hangszigetelés javulása annál jobb, minél kisebb a közbenső szigetelő réteg dinamikai merevsége. A burkolat alkalmazásával a vázoszlop-szerkezeten átfutó hanghullámok csillapító közegeként működik a szigetelő anyag.

Iker- és sorházak elválasztása

A sorházak és ikerházak közötti hangszigeteléssel szemben jelentősek az elvárások. Vizsgálati eredmények kimutatták, hogy a lakók által elvárt hangszigetelési szint csak akkor lehetséges, ha a ház szerkezete két vastag, merev héjból áll, a pincétől a tetőig húzódó dilatációs hézaggal.

A dilatációs hézag mindkét oldalán a felületi tömeg legalább 150 kg/m2 kell, hogy legyen, min. 30 mm széles dilatációs hézaggal. A falak építésekor a téglafalon lévő hézagot teljes mértékben ki kell tölteni szigetelő lemezzel a hanghidak elkerülése érdekében.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: hangszigetelés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hangátjárók a panelban

Panelházban lakók bizonyára találkoztak már azzal a jelenséggel, hogy valamelyik helyiségben tisztán hallatszik a szomszéd televíziója, rádiója vagy éppen a normális hangú beszélgetés. és persze...


Isotex minőségi tapétázott belső hő- és hangszigetelő panelek Észtországból

Az Isotex lap egyszerű, hatékony és tiszta megoldást nyújt aleggyakoribb hő- éshangszigetelési problémákra, amik egy épületen belül előfordulnak.